Leghamarabb a következő évtized közepe táján lehetne eurónk, de csak akkor, ha a következő kormányok tartják magukat a Bolojan-kabinet által tanúsított költségvetési fegyelemhez.

„Az euró bevezetését illetően (…) létezik egy elvi egyezség a pártok között, hogy országunk visszatérjen ennek a célkitűzésnek a konkrét vállalásához, azonban ez egy hosszú folyamat, amelyet prioritásként kell kezelni, s melynek keretében le kell folytatni a szükséges vitákat” – írta augusztus 8-án Nicușor Dan egy Facebook-bejegyzésben.

Az államfő később hasonló szellemben nyilatkozott, mondván, „a jövendő kormány, politikai összetételétől függetlenül, a nemzeti bankkal közösen, el fogja készíteni az elkövetkező évek menetrendjét, hogy megtegyük az összes lépést az euró bevezetésére”.

A lej, mint román erőd

Röviddel az elnök bejelentését követően az AUR cáfolta, hogy létezne bármiféle politikai konszenzus az eurózónához való csatlakozást illetően. Néhány nappal később Călin Georgescu Facebook-posztban reagált Nicușor Dan szavaira.

„Az nem reform, hogy bejelented Románia áttérését az euróra egy valós országos vita hiányában, anélkül, hogy a román nép kinyilvánította volna az akaratát. Politikai és morális értelemben egy ilyen döntés egyet jelentene a lej, a nemzeti érdek és a románok bizalmának az elárulásával. (...) Ha lemondsz a lejről, lemondasz a szuverenitásról. Egy ország akkor ura a saját sorsának, amikor teljes ellenőrzést gyakorol a saját pénzneme fölött. A lej több mint egy pénz. A lej a mi erődünk, a fő eszköz, amelyen keresztül a gazdaságunkat védelmezzük. A lej a románoké: megőrizzük a lejt, megőrizzük az esélyt, hogy mi magunk helyreállítsuk az országot” – írta a demagóg politikus, aki ellen bűnvádi eljárás folyik.  

Nicușor Dan megnyilatkozásával az euró bevezetése, mely korábban éveken át az éppen kormányzó pártok egyik kedvenc gumicsontja volt, hosszú idő után visszatért a politikai kommunikációba. Az elmúlt években, 2023 óta, a téma lekerült a napirendről, amiből több pénzügyi-gazdasági szakember azt a következtetést vonta le, hogy a hazai politikai elit hallgatólagos egyetértésre jutott az euróövezeti csatlakozás elengedését illetően.

Nicușor Dan előtt utoljára három évvel ezelőtt, Adrian Câciu pénzügyminiszteri minőségében szólalt meg a témában: „Az euróövezethez való csatlakozás számára 2029 a horizont. Amit szeretnénk az az, hogy 2026 legyen belőle. (…) Az én szemszögemből, ha teljes egészében végrehajtjuk az országos helyreállítási tervet, akkor előre hozhatjuk a csatlakozást 2029-nél hamarabbra”. Ennél nagyobb badarságot nehezen mondhatott volna a PSD pénzügyi szakpolitikusa, azzal együtt, hogy időközben kiderült, a PNRR a legnagyobb jóindulattal is csak félsikernek nevezhető, hiszen Románia nemcsak a közös európai deviza bevezetése van egyelőre elérhetetlen távolságban, de a bevezetési folyamat elindítása is.

Elméleti elköteleződés

„Románia az Európai Unióhoz való csatlakozáskor elkötelezte magát az euró bevezetése mellett” – szögezi le Juhász Jácint, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) adjunktusa. Az euróövezethez való csatlakozás azonban pusztán politikai akarat kérdése, hanem két feltételrendszer teljesítéséhez van kötve. Az elsőt az úgynevezett nominális konvergencia kritériumok alkotják, amelyeknek nem felelünk meg.

Az első az árstabilitás, ami azt jelenti, hogy az adott országban az infláció legfeljebb 1,5 százalékponttal haladhatja meg a legjobb teljesítményt nyújtó három tagállam inflációs rátáját. Júliusban ez 0,3, 1,3, illetve 1,6 százalék volt, miközben nálunk 8,2 százalék.

„Amíg nem megyünk le legalább 3 százalékra, addig nincs miről beszélni” – hangsúlyozza a közgazdász szakember.

Egy másik kritérium értelmében a hosszú lejáratú kamatlábak maximum 2 százalékponttal lehetnek magasabbak, mint a legjobban teljesítő három tagországé, amitől szintén nagyon messze vagyunk. A harmadik az árfolyam stabilitási kritérium, aminek értelmében két éven keresztül a nemzeti valuta árfolyama csak kismértékben térhet el az árfolyam-mechanizmusban (ERM II) alkalmazott középárfolyamtól.

Kritérium a fenntartható államháztartás is. Ennek egyik feltétele, hogy az államadósság nem haladhatja meg a GDP 60 százalékát, aminek korábban Románia megfelelt, jelenleg azonban már nem. Feltétel az is, hogy az éves költségvetési hiány 3 százalék alatt kell legyen, amitől szintén olyan messze vagyunk, mint Makó Jeruzsálemtől. Az idei költségvetés-tervezetben 6,2 százalékos hiánycél szerepel, s elképzelhető, hogy valamivel alacsonyabb, 6 százalék körüli lesz a deficit.

Az Európai Bizottság által elfogadott államháztartási konszolidációs terv értelmében Romániának 2031-re kell 3 százalék alá csökkentenie a költségvetési hiányát. Ehhez azonban a Bolojan-kormány által elkezdett reformok folytatására, szigorú költségvetési fegyelemre lesz szükség az elkövetkező években. Ha egy PSD-AUR kormány kerülne hatalomra, erősen kétséges, hogy továbbra is ebben az irányban haladna az ország.

Az euró bevezetésének feltételei még a reál konvergencia kritériumok is. Ezek kevésbé konkrétak, mint a nominális kritériumok, lényegében arra vonatkoznak, hogy az euró bevezetésére pályázó gazdaság teljesítménye ne legyen sokkal gyengébb, mint az eurózóna tagjaié. „A nominális konvergencia kritériumok terén rosszul állunk, azonban a reál konvergencia kritériumok tekintetében komoly fejlődés volt, felzárkóztunk az uniós átlaghoz” – mondja a BBTE oktatója.

Meglátása szerint három évnél korábban nem indíthatjuk el az euróbevezetési folyamatot, amit három éven át tartó monitorozási fázis követ. Nicușor Dan augusztusi megszólalása jelképes gesztusként értelmezhető. „Jeleztük, hogy elkötelezettek vagyunk az euró bevezetése iránt” – mondja Juhász Jácint.

Elment a hajó

Bár jelen pillanatban a legjobb esetben is csak távlati projektnek nevezhető az eurózónához való csatlakozás, volt olyan időszak, 2013-2015, amikor elérhető közelségben volt, de nem éltünk vele. Ebben a periódusban Románia megfelelt mind a négy nominális konvergencia kritériumnak, azonban a kormányok, amelyek megtehették volna nem kezdeményezték a bevezetési folyamat megnyitását.

„Ez egy politikai döntés volt. (…) Úgy ítélték meg, hogy túl kicsi az államadósságunk, s kihasználhatjuk ezt a lehetőséget. (…) Nem egyetlen pártról volt szó, többé-kevésbe az összes ezen a vonalon haladt” – nyilatkozta tavaly a Szabad Európának Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnöke.

Az euró nem sokáig maradt elérhető közelségben. „2015-ben elkezdődött a költségvetési politika lazítása. 2019-ben már hatalmas költségvetési hiányunk volt, a legnagyobb Európában. De ennek a romlásnak a gyökerét 2015-ben kell keresnünk, amikor megkezdődött a költségvetési politika lazulása” – mondja Ionuț Dumitru, a Költségvetési Tanács korábbi elnöke.

Kapcsolódó

A magyaroknak és a románoknak a legkedvesebb az euró, akik a legtávolabb állnak tőle

Romániában a lakosság 76, Magyarországon 75 százaléka támogatja az euró bevezetését, egyelőre hiába. Bulgáriában, mely másfél éven belül az eurózóna tagjává válhat, mindössze 49 százalékos a csatlakozás támogatottsága.    

eurózóna euró euróövezet euró bevezetése forint

A bevezetési folyamat megkezdését illetően a jegybanki elnök nem optimista. „Ha az államháztartási korrekció öt vagy hat évet jelent, akkor beszélünk öt vagy hat év múlva” – mondta Isărescu 2025-ben.

Ugyanakkor az, hogy belátható ideig még a lej marad a hazai fizetőeszköz, nem tragédia. „Az uniós csatlakozás egyértelműen pozitív volt, azonban az euró bevezetéséről ez nem jelenthető ki” – szögezi le Juhász Jácint, hozzátéve, hogy a tapasztalatok szerint rövid távon akár negatív hatásokkal is járhat. Egyhamar mi ilyeneket nem fogunk megtapasztalni.