Romániában a lakosság 76, Magyarországon 75 százaléka támogatja az euró bevezetését, egyelőre hiába. Bulgáriában, mely másfél éven belül az eurózóna tagjává válhat, mindössze 49 százalékos a csatlakozás támogatottsága.  

Az Európai Uniónak jelenleg hat olyan tagállama van (Románia, Magyarország, Bulgária, Svédország, Lengyelország, Csehország), ahol nem az euró a hivatalos fizetőeszköz, de előbb-utóbb az lesz. Az Eurobarométer által május folyamán végzett felmérés szerint ezen országok lakosságának az 58 százaléka támogatja az egységes uniós valuta bevezetését, 41 százaléka pedig ellenzi.

Furcsa módon, a támogatóknál kisebb azok aránya, akik szerint országuknak az euróövezethez való csatlakozása pozitív következményekkel járna, csupán 53 százalék. Negatív hatásokra 44 százalék számít. A megkérdezettek 59 százaléka véli úgy, hogy az euróövezet országai profitáltak abból, hogy lemondtak a nemzeti valutájukról, 33 százalék pedig ennek az ellenkezőjét gondolja.

Romániában az emberek a hat ország átlagánál sokkal pozitívabban viszonyulnak az euróhoz. Az alanyok 65 százaléka vár pozitív hatásokat az euró majdani bevezetésétől, 33 százalék rosszra számít, 2 százaléknak pedig nincs véleménye. Az optimisták aránya tehát 12 százalékponttal haladja meg a nemzetközi átlagot. Még többen vannak, 76 százalékot tesznek ki azok, akik szeretnék, hogy Románia csatlakozzon az euróövezethez, az ellenzők tábora 23 százalékos. Az európártiak 18 százalékponttal vannak többen Romániában a hat ország átlagánál.

A felmérésből az is kiderül, hogy a hazai lakosság sokkal kevésbé érzékeli a gazdasági realitást, mint más országokban. A romániaiak 36 százaléka szerint az ország készen áll az euró bevezetésére, s 63 százalék gondolja azt, hogy nem, miközben a nemzetközi átlag 27-30 százalék. A valóság az, hogy az euróövezeti csatlakozás kritériumai alapján Románia és Magyarország áll legtávolabb a közös uniós valuta bevezetésétől, azzal a különbséggel, hogy a jelenlegi magyar kormány nem is forszírozza a csatlakozást. Svédország már bevezethette volna az eurót, de egyelőre nem élt a lehetőséggel.

A 27 százalékos nemzetközi átlaggal szemben nálunk az emberek 44 százaléka az euró mihamarabbi bevezetését szeretné, ellenben kevesebben vannak azok (66 százalék), akik attól tartanak, hogy a váltás áremelkedéssel járna (a nemzetközi átlag 70 százalék).  

Nem szívügyük a forint

Magyarországon az euró bevezetését támogatók aránya 75 százalék, csak 1 százalékponttal marad el a romániai értéktől, az ettől pozitív következményekre számítok aránya pedig hajszálpontosan megegyezik. Magyarországon kisebb az ellenzők tábora és a hatásokat illetően pesszimistáké is, 20, illetve 30 százalék.

A felmérés azt mutatja, hogy a magyarok sokkal realistábbak a románoknál, mindössze 21 százalékuk mondta, hogy hazájuk készen áll az uniós valuta bevezetésére, 72 százaléknak ezzel ellentétes a véleménye. A magyarok pont ugyanolyan arányban tartanak áremeléstől az euró bevezetése miatt, mint a románok, a mihamarabbi bevezetést pedig kevesebben (39 százalék) szeretnék.

Bármily meglepő, a magyarok sokkal kevésbé tartják a forintot nemzeti identitásuk részének, mint a románok a lejt. Magyarországon az alanyok 28, míg Romániában 48 százaléka szerint jár identitásvesztéssel az euróövezeti csatlakozás, a nemzetközi átlag pedig 47 százalék.

Az euróövezet következő tagja Bulgária lesz, a csatlakozás dátuma, nagy valószínűséggel 2026 január 1. Ez a kilátás nem lelkesíti túlságosan a bolgárokat, csak 49 százalékuk támogatja a közös valutára való átállást, s ugyanannyian ellenzik. Az euró bevezetésének Lengyelországban van a legkevesebb híve, 47 százalék, Csehországban pedig 50 százalék.

A dánoknak nem kell a közös valuta

A felmérés azt mutatja, hogy a csehek ragaszkodnak leginkább a saját valutájukhoz, 57 százalék szerint odalenne identitásuk egy része, ha a koronát az euróra cserélnék. A bolgárok és a svédek 55-55 százaléka érez hasonlóan, a nemzeti identitás szerves részének tekintve a levát és a svéd koronát, míg a lengyelek 48 százaléka kötődik érzelmileg a zlotyhoz.

Az euró bevezetésének négy kritériuma van (a nemzeti valuta árfolyamstabilitása, az inflációra vonatkozó árstabilitás, az állampapírok kamatlábainak értékére vonatkozó előírás, a fenntartható államháztartás). Románia jelenleg ezek egyikét sem teljesíti. A Román Nemzeti Bank (BNR) legutóbbi jelentése szerint az eurózónához való csatlakozásra leghamarabb az évtized végén kerülhet sor.

Az Európai Unió alapszerződése értelmében a tagállamok nem kötelesek csatlakozni az eurózónához, lehetőség van az úgynevezett „önkéntes kívülmaradásra”. A jelenlegi tagállamok közül egyedül Dánia élt ezzel a lehetőséggel.