Fenntarthatóvá kellene tenni az államháztartást, be kellen hajtani az adókat, karcsúsítani kellene az államapparátust.

Eltérően a közép-kelet-európai térség más államaitól (Lengyelország, Csehország, Magyarország), ahol az euróövezethez való csatlakozás nem számít aktuális prioritásnak, a romániai politikai osztály szinte egyhangúlag elkötelezett az uniós valuta bevezetése mellett, csak épp semmit nem tesz annak érdekében, hogy ez elérhető közelségbe kerüljön. A Románia – Eurózóna Monitor című, a Román Nemzeti Bank (BNR) honlapján közzétett tanulmány megerősíti azt, ami eddig sem volt titok, hogy Románia fényévekre van a közös európai fizetőeszköz bevezetésétől.

„Az Európai Bizottságnak a 2022 június 1-i, Horvátországnak az eurózónához történő csatlakozására vonatkozó döntése megerősíti az a tényt, hogy az eurózónához való csatlakozás politikai döntés marad, azonban az alapprobléma ugyanaz, mint a járvány előtt: a jelölt állam képessége, hogy megelőzze a makroökonómiai és gazdasági sérülékenységeket, s a hosszú távú képessége a makroökonómiai sokkok és egyensúlyvesztések elviselésére” – olvasható a dokumentumban.

Románia esetében épp ezek a képességek hiányoznak, vélik a tanulmány szerzői. „Romániának egy nagyon kedvezőtlen nemzetközi környezetben kell végrehajtania a pénzügyi konszolidációt. Az adójellegű bevételeink a legalacsonyabbak közé tartoznak az EU-ban: a GDP 27 százaléka, míg az EU átlaga a GDP 41 százaléka. Ezen nagyon alacsony jövedelmek miatt jelentenek nagy nyomást a központi költségvetésen a közalkalmazotti bérek és a szociális kiadások” – áll a tanulmányban.

A szerzők szerint az adóbevételek növelése önmagában nem lenne elégséges: „…szükség van a közpénz minél megfontoltabb felhasználására, a közigazgatási apparátus átszervezésére, a hatékonyság növelésére és a bosszantó átfedések kiküszöbölésére, ami csökkenthet egyes közkiadásokat.”

„Az eurózónához való csatlakozás stratégiai célkitűzés Románia számára, akárcsak a schengeni övezethez történő csatlakozás és az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus megszüntetése. De a nagy deficitek, a sérülékeny külső mérleg akadály (…) az euróövezethez való csatlakozás útjában. Tartós pénzügyi konszolidáció hiányában nem kerülhet sor gyors csatlakozásra” – összegzi a jelentés.

A dokumentum szerzői kitérnek arra is, hogy Románia jelenleg az euró bevezetésének négy feltétele közül egyet sem teljesít, ellenben az egyetlen olyan tagállam melynek az államháztartása az EU kritériumai szerint fenntarthatatlannak minősül, túlzottdeficit-eljárás alatt áll.

Horvátország 2023 január elsején lesz az eurózóna tagja, Bulgária pedig 2024-ben szeretne azzá válni.