A kormány bizonyos területeken 10 százalékkal csökkentené a kiadásokat, a költségvetés bevételeit pedig 10 milliárd lejjel növelné.

Történelmi csúcsra ért az államadósság januárban, első alkalommal haladta meg, ha csak 0,2 százalékponttal is, a bruttó hazai termék (GDP) 50 százalékát. Februárban 50,6 százalékos volt Románia eladósodottsága, ami márciusra pedig 50,3 százalékra csökkent.

A 2010-ben elfogadott 69-es számú törvény értelmében, ha három egymást követő hónapban a GDP-arányos államadósság meghaladja az 50 százalékot, „a kormány a legrövidebb időn belül nyilvánosan bemutat és alkalmaz egy, az államadósság bruttó hazai termékhez való arányának csökkentését célzó programot”. A jogszabály előírja azt is, hogy az 50 százalékos küszöb átlépése automatikusan maga után vonja a közalkalmazotti bérek befagyasztását.

A kormány négypontos akciótervet jelentett be, mely révén csökkenteni kívánja az államadósságot. Ez előírja a költségvetési kiadások 10 százalékos csökkentését a beruházások, a bérek, a nyugdíjak és a szociális kiadások kivételével. Ennek lényeges hatása nem lesz az államkasszára, mivel a kiadások legnagyobb részét épp a kivételt képező tételek jelentik.

A kormány 10 milliárd lejjel növelni kívánja a költségvetés bevételeit, hogy mi módon, az egyelőre nem világos, június 1-től pedig felfüggeszti az alkalmazásokat az állami szektorban. Az akciótervnek része az országos helyreállítási terv és az operatív programok keretében rendelkezésre álló uniós pénzek lehívásának felgyorsítása. Ennek megvalósítását havi szinten ki fogja elemezni a tárca.

Erre szükség is van, mivel az év első három hónapjában a beruházásokra fordított összeg nem hogy nőtt volna, de csökkent 2021-hez képest, a szakemberek pedig nem optimisták az eladósodottság alakulását illetően. A pénzügyi elemzőket tömörítő szakmai szervezet, a CFA Románia prognózisa szerint idén 7 százalékos lesz a költségvetési hiány, az államadósság pedig a GDP 52,5 százalékára nő az év végére.

Ez még nem katasztrófa

„Az 50 százalékos államadósság nem katasztrofális szint” – hangsúlyozza Nagy Bálint Zsolt, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem közgazdaság és gazdálkodástudományi karának docense. Véleménye szerint természetes, hogy az elmúlt időszak történései mellett (járvány, infláció, háború) megszaladt az államadósság. „Jelenleg ez másodlagos szempont, a legfontosabb az, hogy ne csússzunk recesszióba” – nyilatkozta a szakember, hozzátéve, ha az ország tud élni a helyreállítási terv nyújtotta lehetőségekkel, akkor középtávon létrejöhet egy olyan pénztermelő képesség, ami lehetővé teszi az adósság csökkentését.

Az adósságállomány növekedése ugyanakkor egyértelműen negatív jelenség. „Ami rossz, az rossz. Kedvezőtlen a gazdasági-pénzügyi kontextus, nőnek a kamatok, aminek meg fogjuk fizetni az árát” – mondja Nagy Bálint Zsolt.

Kapcsolódó

Évente egy autópályát lehetne építeni abból a pénzből, amit Románia az államadósság kamataira kifizet

Tavaly 4 milliárd euró ment el kamatokra, ami az elkövetkező években nőni fog.

államadósság költségvetési hiány államháztartási hiány

A Pénzügyminisztérium adatai szerint március végén az államadósság 593,972 milliárd lejt tett ki. Az EU viszonylatában az 50 százalék körüli GDP-arányos államadósság egyáltalán nem számít kirívónak, azonban a növekedés üteme kifejezetten aggasztó. 2019 végén még csak 35,3 százalékos volt Románia eladósodottsága, az adósságállomány pedig csak 373,3 milliárd lejt tett ki. Ez azt jelenti, mindössze 24 hónap alatt az adósságállomány lejben számolt értéke 59 százalékkal nőtt, a GDP-arányos államadósság pedig 42 százalékkal.