Legkésőbb 6 éven belül bevezetné Románia az eurót, de nem biztos, hogy menni fog
Ahhoz államháztartási reformra lenne szükség, amiről sokat beszélünk, de annál kevesebbet teszünk érte.
Január 1.-én húszéves lett az euró. A közös európai valutát 2002-ben vezették be az Európai Unió 13 tagországában. Az Európai Központi Bank szerint ez volt minden idők legnagyobb volumenű pénzcseréje. Az új bankjegyek és pénzérmék szétosztása a bankok és a kereskedők között már 2001 szeptemberében megkezdődött, aminek köszönhetően az átállást sikerült viszonylag zökkenőmentesen lebonyolítani. Január 3-án már a bank automaták 96 százalékából lehetett felvenni eurót. Február végéig az új pénznemet párhuzamosan használták a korábbi nemzeti valutákkal, csak március 1-től vált kizárólagos fizetőeszközzé.
Jelenleg az EU 27 tagországa közül 19 tartozik az euróövezethez, de egyes, azon kívüli államokban is elterjedt fizetőeszköz, körülbelül 343 millió ember használja rendszeresen.
Be nem igazolódott félelmek
A közös európai valuta bevezetését félelmek kísérték egy sor EU-tagországban. Németországban és Hollandiában sokan növekvő inflációtól tartottak, ami azonban nem következett be. A német pénzügyminisztérium adatai szerint az euró bevezetése óta az infláció átlagos értéke évi 1,7 százalék, míg a márka idején 2,8 százalék volt.
A holland statisztikai adatok szerint a 2002 óta eltelt időszakban 1,8 százalék az infláció évi átlaga, ami lényegesen alacsonyabb a megelőző időszak 2,5 százalékánál. A hollandok a gazdasági növekedés tekintetében sem panaszkodhatnak: 2002-ben 31 ezer euró volt az egy főre eső bruttó hazai termék (GDP), ami 2021-re 46 ezerre nőtt.
A Bonni Egyetem tanulmánya szerint 2020-ban Belgium egy lakosra jutó GDP-je 1 668 euróval magasabb lett volna, ha az ország nem tért át a közös európai fizetőeszközre. Ennek ellenére Belgium polgárainak 64 százaléka szerint az ország számára hasznos volt eurózónához való csatlakozást, károsnak pedig csak 27 százalék tartja.
Franciaországban még mindig erős a frank iránti nosztalgia, a lakosság 56 százaléka ellenzi csak, hogy az ország visszatérjen a nemzeti valuta használatához, 51 százalék pedig úgy véli, az euró bevezetése inflációgerjesztő hatású volt. Szintén 51 százalék azok aránya, akik még mindig frankban számolják az árakat.
Az Európai Parlament megbízásából készült legfrissebb Eurobarométer közvélemény-kutatás szerint Románia lakosságának 75 százaléka örülne annak, ha a lejt euróra cserélhetné. Erre azonban egyhamar nem kerül sor, a kormány ugyanis 2027/2028-ra tervezi a csatlakozást, egyes szakértők pedig nem tartják teljesíthetőnek a határidőt.
Túl magasan van a léc
Az euróövezethez való csatlakozásnak négy feltétele, úgynevezett nominális konvergencia kritériuma van, ezek közül Románia jelenleg egyet sem teljesít teljesen, szögezi le Králik Lóránd, a Partiumi Keresztény Egyetem Gazdaságtudományi Tanszékének adjunktusa.
A maastrichti szerződés értelmében az első kritérium az árstabilitási. Ez azt jelenti, hogy az adott országban az infláció legfeljebb 1,5 százalékponttal haladhatja meg a legjobb teljesítményt nyújtó három tagállam inflációs rátáját. Novemberben ez az érték 2,4, 2,6 és 3,4 százalék volt, amit a romániai infláció a megengedett értéknek több mint a duplájával lépett túl.
Egy másik kritérium értelmében a hosszú lejáratú kamatlábak maximum 2 százalékponttal lehetnek magasabbak, mint a legjobban teljesítő három tagországé. Az árfolyam stabilitási kritérium értelmében két éven keresztül a nemzeti valuta árfolyama csak kismértékben térhet el a árfolyam-mechanizmusban (ERM II) alkalmazott középárfolyamtól.
A legnehezebben teljesíthető kritérium rendszerezett és fenntartható államháztartást ír elő. Ennek egyik feltétele, hogy az államadósság nem haladhatja meg a GDP 60 százalékát, ami Románia esetében jelenleg teljesül. Feltétel azonban az is, hogy az éves költségvetési hiány 3 százalék alatt kell legyen, amitől nagyon messze állunk.
Kapcsolódó
A 2022-re betervezett hiány 5,84 százalék, azonban az Adótanács legutóbbi jelentése szerint a kormány erősen túlbecsülte a várható bevételeket, ezért a deficit akár 0,92 százalékponttal magasabb lehet a vártnál.
„A költségvetés 15 százalékos áfabevétel növekedéssel számol. Ez nem reális. mivel hiába kellett minden pénztárgépet csatlakoztatni az adóhatóság szerverére, a megfelelő informatikai kapacitás hiányában az adatokat nem lehet valós időben követni. Ahhoz, hogy ez lehetővé váljon, jelentős informatikai beruházásra lenne szükség, ilyen azonban a költségvetésben nincs. Románia inkább csak deklaratívan harcol az adócsalás ellen” – nyilatkozta a Maszolnak Králik Lóránd.
Kisebb csoda kellene
Ha Románia legkésőbb 2028-ban be szeretné vezetni az eurót, akkor 2025-ben be kellene lépnie az ERM-II árfolyam-mechanizmusba, ahhoz azonban teljesítenie kell a másik három kritériumot. „Nagyon nagy áttörésnek kellene történnie ahhoz, hogy ez megvalósulhasson” – mondja Králik.
Ahhoz, hogy Románia tartósan 3 százalék alá tudja szorítani a költségvetési hiány, államháztartási reformot kellene végrehajtani, ami adóemelést jelent, nem pedig adócsökkentést, ezt pedig egyetlen párt sem hajlandó felvállalni. „Ki fog adót emelni 2024-ben, amikor választási év lesz?” – teszi fel a költői kérdést a PKE oktatója, aki eképpen zárja a fejtegetését: „Nem valószínű, hogy ebben az évtizedben eurónk lesz”.
.[1].jpg)
.jpg)
