A miniszterelnök szerint legkésőbb 2028-ban bevezethetnénk az eurót, de ahhoz nagyon le kellene faragni a költségvetési hiányt.

Az eurózónához nem tartozó EU-tagállamok közül Romániában a legnagyobb a támogatottsága a közös uniós valuta bevezetésének. A legfrissebb Eurobarométer felmérés szerint idehaza a lakosság 75 százaléka szeretné, ha a lej helyét az euró venné át.

A lakosság részéről megnyilvánuló határozott szimpátia ellenére a közeljövőben biztos nem térünk át az euróra, jelenleg ugyanis Románia az euróövezethez való csatlakozás kritériumrendszerének nem felel meg. Hovatovább az ország most távolabb áll az euró bevezetésétől, mint pár évvel korábban.

Kapcsolódó

Lélektani határhoz ért az államadósság

Április végén Románia adósságállománya a GDP közel 50 százalékát tette ki.

államadósság költségvetési hiány

Az euró bevezetésének négy konkrét kritériuma van: az államháztartáshoz kapcsolódó-, az árstabilitási-, a hosszú távú kamatlábakhoz kapcsolódó- és az árfolyam kritérium. Az első azt az elvárást fejezi ki, hogy az államháztartásnak stabilnak és fenntarthatónak kell lennie. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az ország ellen nem folyhat túlzottdeficit-eljárás.

Románia ennek a kritériumnak a teljesítésétől olyan messze van, mint Makó Jeruzsálemtől, s ennek semmi köze nincs a koronavírus-járvány gerjesztette gazdasági válságnak. 2019-ben, amikor az ország gazdasága magas fordulatszámon pörgött, 4,6 százalék volt a költségvetési hiány, több mint harmadával haladva meg a megengedett maximális értéket. A Cîțu-kormány vállalta, hogy 2024-re 3 százalék alá szorítja le a deficitet, ami komoly kihívás, az államháztartásnak problémái ugyanis strukturális jellegűek.

Kemény dió az államadósság

Az euró-övezethez olyan országok csatlakozhatnak, amelyek államadóssága nem haladja meg a GDP 60 százalékát. Románia jelen pillanatban teljesíti ezt a kritériumot, azonban a kilátások egyáltalán nem rózsásak. Áprilisban a GDP-arányos államadósság alulról súrolta az 50 százalékot, 16 hónap alatt közel 15 százalékponttal nőtt. Az Európai Bizottság becslései szerint 2024-re az ország adósságállománya meg fogja közelíteni a GDP 60 százalékát.

Az euróövezethez való csatlakozás másik feltétele a legfeljebb 1,8 százalékos éves infláció. Ez szintén a vágyálom kategóriája, lévén, hogy májusban 3,75 százalékos volt az infláció, éves viszonylatban pedig a Román Nemzeti Bank 4,7 százalékos pénzromlásra számít.

A kormányfő mérsékelten optimista az euróövezethez való csatlakozás menetrendjét illetően. Florin Cîțu szerint 2024-2025-re kerülhetünk elérhető közelségbe az euróövezethez, az uniós valuta bevezetésére pedig 2027-ben vagy 2028-ban kerülhet majd sor.

Egyes szakértők szerint nem érdemes siettetni az euró bevezetését addig, amíg egy ország nem felel meg az úgynevezett valós konvergencia feltételének. Ez egy olyan átlagos jövedelemszintet feltételez, amelynél a lakosság jelentős része nem 400-500 eurós, hanem magasabb béreket kapna a csatlakozást követően. Mi nagyon távol állunk ettől, mivel a munkavállalók tekintélyes százaléka minimálbért keres, ami euróban jelenleg 400-nál is kevesebbet ér.