Történelmi csúcson a román államadósság havi növekedése

Augusztusban 1,1 milliárd eurót meghaladó kölcsönt vett fel a kormány, hogy finanszírozni tudja a kiadásokat.

76,6 milliárd lejjel nőtt az államadósság az év első nyolc hónapjában, immár 450 milliárdot tesz ki. Augusztusban 5,6 milliárd lej hitelt vett fel a kormány a költségvetési kiadások finanszírozására, ami a legnagyobb összegű havi adósságnövekedés a rendszerváltás óta.

Az igazán döbbenetes az, hogy idén, röpke nyolc hónap alatt összehozott államháztartási hiány szinte azonos szinten van azzal az adósságállománnyal, amivel Románia 2008-ban, az előző világgazdasági válság idején rendelkezett. A Petre Roman, Theodor Stolojan, Nicolae Văcăroiu, Victor Ciorbea, Gavril Dejeu, Radu Vasile, Alexandru Athanasiu, Mugur Isărescu, Adrian Năstase, Eugen Bejinariu és Călin Popescu-Tăriceanu által vezetett kormányok 66,6 milliárd lejnyi államadósságot hoztak össze 18 év alatt. A globális pénzügyi válság kirobbanásának évében, az akkori árfolyamon számolva, ez körülbelül 18 milliárd eurónak felelt meg.

Emil Boc kormányfői mandátumának első két évében, a gazdasági válság hatására, az államadósság 90 milliárd lejjel, mintegy 21 milliárd euróval ugrott meg. 2019 végére az ország adósságállománya hozzávetőleg 375 milliárd lejre hízott. Az Orban-kabinetnek idén nyolc hónap elég volt ahhoz, hogy 15,7 milliárd euróval fejeljék meg az adósságot. Ha a költségvetési kiadások és bevételek aránya az év utolsó négy hónapjában is hasonlóan alakul, amire minden esély megvan, akkor 2020 végére összejöhet az az összeg, amivel Boc és csapata két év alatt növelte az államadósságot.

Cîțu ünnepel. Florin Cîțu pénzügyminiszter, a tőle megszokott stílusban, világraszóló sikerként könyveli el az államadósság rekord gyorsaságú növekedését. „Az EU-tagállamok adóssága átlagban 20 százalékkal nő idén. Ehhez képest Románia esetében a növekedés csak 7 százalékos, annak ellenére, hogy a sokk, ami a világgazdaságot érte, ugyanolyan intenzitású volt nálunk is. (…) Romániában sikerült megvalósítanunk egy tartalmas és az egyik leghatékonyabbnak bizonyuló, a GDP 7 százalékát kitevő gazdaságélénkítő programot, hogy a legkisebb mértékben nővekedjen az államháztartási hiány és az államadósság” – írta a pénzügyminiszter egy Facebook-bejegyzésben.

Araszoló GDP, száguldó államadósság

Az adatok azt mutatják, hogy az Orbán-kabinet válságkezelése pénzügyileg semmivel sem hatékonyabb, mint a 2009-es krízisre adott válasz volt. 2009-ben az államadósság 9,7 százalékkal nőtt, 12,4 százalékról 22,1 százalékra, a rákövetkező évben pedig újabb 7,6 százalékkal, 29,7 százalékra. Idén, nyolc hónap alatt 7,6 százalékkal lett több a GDP-arányos államadósság, éves szinten pedig szinte biztos, hogy meghaladja majd a 10 százalékot.

Augusztus végén 42,8 százalékon állt, vagyis a rendszerváltás óta először idén lépte át a 40 százalékos határt. A korábbi csúcs a 2014-es 39,2 százalék volt, utána az államadósság négy éven át csökkent, 2019-ben pedig stagnált. A kedvező trend természetesen nem annak volt az eredménye, hogy fenntartható pályára állt volna az államaháztartás, hanem a bruttó hazai termék rohamos növekedésének.

Ami aggodalomra az okot, az az, hogy az elmúlt 11 évben az államadósság sokkal gyorsabban nőtt a GDP-nél. 2008 és 2019 között az euróban számított GDP körülbelül 55 százalékkal gyarapodott. Az államadósság jelenlegi értéke ugyanakkor 500 százaléknál is többel haladja meg a 2008-as szintet, akkor 18 milliárd volt, idén augusztusban pedig már 92 milliárd euró.

Kapcsolódók

banner_33n1iUxf_maltai-970x250.gif
banner_jpL2NADm_maltai-300x250.gif

Kimaradt?