A magyar választás dönthet Moldova sorsáról is
Miközben Európa nyugati felén a húsvéti ünnepek miatti politikai szélcsend uralkodik, a színfalak mögött feszült várakozás nehezedik Brüsszelre. Az április 12-i magyarországi választások kimenetele ugyanis messze túlmutat a határokon: az uniós diplomaták szerint a szavazás eredményétől függhet nemcsak az Ukrajnának szánt milliárdos segélyek sorsa, de Moldova európai integrációjának sebessége is.
A húsvéti ünnepek miatt szokatlan nyugalom telepedett Brüsszelre az elmúlt napokban. Ezt kihasználva érdekes cikket közölt a Radio Europa Liberă Moldova cseh szerzője a Moldovai Köztársaság jövőéről, ami szerinte a budapesti kormánytól is függ. Ne feledjük, hogy az amerikai pénzből működtetett Europa Liberă Romania portál, vagyis a Szabad Európa Románia pár napja szűnt meg. Ugyancsak lehúzta a rolót március végén a Szabad Európa Bulgáriában. A magyarországi tartalomszolgáltatást (Szabad Európa Magyarország) néhány hónappal ezelőtt, 2025 novemberében ugyancsak megszüntették, és az összes munkatársat elbocsátották.
Rikard Jozwiak, a szerző szerint a diplomáciai nagyüzem azonban nem csupán az ünnepi pihenő miatt torpant meg: az Európai Unió döntéshozói az év talán legfontosabb politikai eseményére, a jövő hétvégi, április 12-i magyarországi választásokra várnak. Az uniós fővárosokban az a meggyőződés alakult ki, hogy amíg a magyar választók nem döntenek, a közösség legfontosabb stratégiai ügyei – különösen az Ukrajnának szánt támogatások – kényszerpályán mozognak.
A választási kampány az uniós politika szerves részévé vált, és Brüsszelben úgy érzik, a kerekek csak a szavazás után kezdenek majd el újra forogni. Legyen szó a Fidesz hatalmának meghosszabbításáról vagy Magyar Péter és a Tisza Párt esetleges győzelméről, a diplomácia szerint a „választási pszichózis” után mindenképpen elmozdulás várható. Úgy gondolja, hogy az optimista forgatókönyvek szerint még egy újabb Orbán-győzelem esetén is várható némi enyhülés.
Kapcsolódó
Uniós források úgy vélik, hogy a kampány során hangoztatott kemény, Ukrajna-ellenes retorika a győzelem után „szelídülhet”, és Budapest végre feloldhat bizonyos vétókat. Ennek ellenére a brüsszeli folyosókon nyílt titok: az intézmények és a tagállamok többsége a Tisza Párt győzelmében reménykedik. Ugyanakkor óvatosak is: bár Magyar Pétertől jobb viszonyt remélnek, arra számítanak, hogy ő is keményen képviseli majd a magyar érdekeket Kijevvel szemben, és nem fogja egyik napról a másikra, feltétel nélkül visszavonni az összes blokkolt intézkedést.
A liberális újság cikke szerint a választás utáni teendők listája hosszú. Az első és legfontosabb tétel az a 90 milliárd eurós Ukrajnának szánt hitelcsomag, amelyet Orbán Viktor ugyan tavaly decemberben már elvi szinten jóváhagyott, ám a Barátság-vezeték körüli olajszállítási viták miatt később mégis blokkolt. Bár az Európai Bizottság szakértői már a helyszínen szeretnék vizsgálni a sérült infrastruktúrát, a politikai játszmák miatt április 12-ig aligha várható áttörés.
Egy kormányváltás új kapukat nyithat meg
Hasonló sors vár a 20. oroszellenes szankciós csomagra is, amely eredetileg az invázió negyedik évfordulójára készült el. A tervezet az orosz kőolajtermékekkel kapcsolatos tengeri szolgáltatások tiltását is tartalmazta volna, de az iráni konfliktus okozta energiaár-emelkedés miatt valószínűleg egy felvizezett változat kerül majd az asztalra a magyar választások után. Egy esetleges kormányváltás azonban új kapukat nyithatna meg. Brüsszelben remélik, hogy egy Tisza-vezette kormány már nem gördítene akadályt az olyan szimbolikus vagy húsbavágó szankciók elé, mint Kirill pátriárka feketelistázása vagy az orosz sportvezetők kitiltása. Szintén napirendre kerülhetnének a ciszjordániai erőszakos izraeli telepesek vagy a grúz kormánypárt vezetői elleni szankciók, amelyeket Budapest eddig következetesen blokkolt.
Bár a magyar választási kampány fókuszában elsősorban Ukrajna áll, a brüsszeli diplomaták szerint a szavazás egyik legnagyobb „járulékos nyertese” – vagy éppen vesztese – Moldova lehet. Az Európai Unió bővítési politikájában ugyanis az utóbbi években egyfajta diplomáciai sorsközösség, egyfajta „árukapcsolás” alakult ki: Ukrajna és Moldova integrációs folyamata szinte elválaszthatatlanul halad egymás mellett. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden olyan magyar vétó, amely Kijev közeledését hivatott lassítani, automatikusan falat emel Chișinău elé is.
Brüsszelben jól tudják, hogy a jelenlegi Fidesz-kormány nem táplál közvetlen ellenszenvet Moldova európai ambícióival szemben, sőt, bizonyos területeken még támogatólag is lépett fel. Azonban azáltal, hogy Budapest stratégiai okokból blokkolja az ukrán csatlakozási tárgyalások érdemi megkezdését, a Maia Sandu vezette országot is kényszerpihenőre ítéltetik. A moldovai vezetés számára ez különösen kritikus, hiszen az ország az orosz befolyási kísérletek kereszttüzében áll, és minden egyes elvesztegetett hónap a nyugatbarát reformok lendületét töri meg. A várakozások szerint egy esetleges magyarországi kormányváltás, vagy akár a Tisza Párt megerősödése alapjaiban írhatná felül ezt a dinamikát.
Bár Magyar Péter nyilatkozataiból kitűnik, hogy ő is óvatosan kezelné a bővítést és az érdemeken alapuló folyamatot hangsúlyozná, elemzők szerint egy új kabinet zöld utat adna az úgynevezett „csomagban történő” tárgyaláskezdésnek. Ha Budapest feloldaná az Ukrajnával szembeni blokádját, az Moldova számára azonnali diplomáciai áttörést jelentene. Ez lehetővé tenné, hogy Chișinău végre megkezdje a konkrét tárgyalási fejezetek megnyitását, biztosítva ezzel az ország stabilitását és visszafordíthatatlan elköteleződését az európai közösség mellett. Így az április 12-i magyar választás tétje Moldova számára nem kevesebb, mint az integrációs folyamat sebességének és sikerének záloga – legalábbis a Szabad Európa szerzője szerint.
CSAK SAJÁT
