Moldova vonatkozásában folyamatosan téma a Romániával való egyesülés, bár annak nyílt felvetését csak az AUR vállalja. A Prut folyó keleti oldalán nem rajonganak az önállóság feladásáért, az új chișinăui kormány programjában egyszer sem történik utalás Romániára. Bukarest ugyanakkor hogy részben kedvezményes áron biztosít elektromos áramot a Moldovai Köztársaságnak. 

Bukarestben tárgyal csütörtökön Alexandru Munteanu új moldovai miniszterelnök, akinek ez az első külföldi útja is, amióta átvette a kormány vezetését Chișinăuban. A román sajtó meglepetéssel vette tudomásul, hogy Románia egyetlen alkalommal sem szerepel a Munteanu-kabinet programjában, amely csak „szomszédokról” beszél, tágabb összefüggésben, a stratégiai partnerségek kapcsán.

Az új moldovai kormány, Alexandru Munteanu miniszterelnök által vezetett kabinet kormányprogramjában – derül ki a hivatalos honlapon közzétett dokumentumból. Románia pénzügyi segítséget és stratégiai támogatást is nyújt annak érdekében, hogy Moldova megszabaduljon Oroszországtól való függőségétől  energetikai és kereskedelmi területen. Nicuşor Dan, miután fogadta a Munteanut, kijelentette: Románia továbbra is a Moldovai Köztársaság legőszintébb és legkitartóbb támogatója minden szinten, különösen az állam modernizációja, a reformok és az európai integráció tekintetében. „Arra bátorítottam az új kormányt, hogy határozottan és felelősségteljesen járjon el, és összpontosítson a gazdasági növekedésre, polgárainak jólétére és az Európai Unióba való integrációra” – írta a román államfő a Facebookra.

A szeptemberi moldovai választásokat a Maia Sandu államfő alapította Akció és Szolidaritás (PAS) párt nyerte, parlamenti többséget szerzett, s október végén megalakult az egyszínű PAS-kormány. Dorin Recean korábbi kormányfő váratlanul bejelentette, hogy nem kívánja miniszterelnökként folytatni, így Alexandru Munteanu kapott megbízást a kabinet vezetésére. Azért is meglepő, hogy az új kormány programja nem említi Romániát, mert Bukarest vállalta: részben kedvezményes áron vagy piaci ár alatt biztosít elektromos áramot Moldovának. Románia több területen is segít diverzifikálni Moldova energiaellátását, csökkentve a függését Oroszországtól.

Kapcsolódó

Orbán Viktor külön kezelné Moldova és Ukrajna EU-csatlakozását (VIDEÓ)

A magyar miniszterelnök a koppenhágai nem hivatalos EU-csúcs előtt gratulált a moldovai választások győztesének.

Chișinău Moldova Moldovai Köztársaság Maia Sandu

Román-moldovai viszonylatban vissza-visszatérő téma az egyesülés. Idén meglepetést keltett, hogy hivatali elődeivel ellentétben Nicușor Dan államfő nem közölt semmilyen nyilvános üzenetet a Moldovai Köztársaság nemzeti ünnepe, a függetlenség napja alkalmából. Sajtóértesülések szerint politikai jelzésről volt szó: utalás az egyesülésre. Miközben több európai vezető is Chișinăuba látogatott az ünnep alkalmából, Dan később, a román nyelv napján tett tiszteletét a moldovai fővárosban. 

Az AUR közben folyamatosan napirenden tartja az egyesülés kérdését. Az ultranacionalista párt szenátusi frakcióvezetője, Petrișor Peiu kedden közölte: a Moldovai Köztársaság az élő bizonyítéka egy történelmi tévedésnek. „Míg Kelet-Németország az egyesülést választotta és felvirágzott, addig Moldova a függetlenséget választotta, és Európa utolsó helyén maradt” - mondta a politikus, utalva a kis posztszovjet állam szegénységi mutatóira. Peiu szerint, ha Moldova 1990–1991-ben a Romániával való egyesülést választotta ma mindkét fél sokkal jobb helyzetben lenne. AZ AUR egyébként 2022-ben felszólította Klaus Iohannist és Maia Sandut, hogy mielőbb tárgyaljanak Románia és a Moldovai Köztársaság egyesüléséről.

Bekebelezés történelmi érvekre hivatkozva? 

Cristian Pîrvulescu politológus szerint egy korábbi nyilatkozatában azt mondta, az egyesülés kérdése akkor jelenhet meg újra hangsúlyosan a közbeszédben, amikor Moldova csatlakozik az Európai Unióhoz, és jelentős előrelépéseket ér el, így a két ország közötti különbségek fokozatosan elmosódnak. „Semmiképp sem vagyunk az NSZK és az NDK helyzetében. Nem egy háború utáni mesterséges megosztottságról beszélünk, hanem egy olyan államról (a Moldovai Köztársaságról), amely a Szovjetunió összeomlása után nyerte el függetlenségét, és ma már nemzetközi szereplő. A lakossága sokszínű, etnikailag nem egységes, és nem lehet egyszerűen történelmi érvekre hivatkozva bekebelezni, ezek ugyanis viszonylagosak” – mondta a politológus.

Egy idei felmérés szerint a romániaiak 47 százaléka támogatja, 46 százalékuk pedig ellenzi az egyesülést. A moldovaiak körében más a helyzet. Egy augusztusi kutatás adatai szerint a válaszadók 61,5 százaléka  az egyesülést Romániával, 31 százaléknyian támogatják. Áprilisban 58-32 százalékos arányt mért egy másik közvéleménykutatás. A moldovai felmérésekben az EU-integráció támogatottsága rendre jóval nagyobb, mint a Romániával való egyesülésé.

Kormányzati szinten mindkét oldalról kerülik az egyesüléssel kapcsolatos nyilatkozatokat, amelyek Bukarest esetében egyébként joggal lennének értelmezhetők akár revizionista törekvésnek is. Az egyesüléssel nagyvonalakban ugyanaz a probléma Moldovában, mint a nyugati integrációval, a NATO-csatlakozással vagy az Oroszország felé fordulással: a kis posztszovjet állam lakosságának nyelvi, identitásbeli megosztottsága miatt nincs egyértelmű többség mögötte.