Egyelőre kitart az Európai Bizottság Ukrajna és a Moldovai Köztársaság csatlakozási folyamatának egységes kezelése mellett, de sajtóértesülések szerint diplomaták már elkezdték fontolgatni a két ország pályázatának  szétválasztását. Magyarország tartja vétóját Kijevvel kapcsolatban, ugyanakkor támogatja az EU-bővítést Moldova esetében.  

Orbán Viktor magyar miniszterelnök legutóbb azzal erősítette meg elutasító álláspontját Ukrajnával kapcsolatban, hogy a nemrégiben tartott magyarországi véleménynyilvánító szavazás 2,3 millió résztvevőjének 95 százaléka ellenezte az ukrán EU-tagságot.

Kedden az Európai Bizottság közölte: Ukrajna kész megkezdeni a tárgyalásokat. Az első körben olyan kulcsfontosságú témákat érintenének, mint a demokrácia, az emberi jogok, a biztonság, az igazságügyi rendszer és a közbeszerzés. Az EB pozitívan értékelte Kijev terveit a kisebbségi jogok terén, miközben Magyarország továbbra is kifogásolja az utóbbi években történt jogfosztásokat az oktatás, illetve a nyelvhasználat terén.   

Az Euronews cikke arra emlékeztet, hogy a magyar vétó Ukrajna csatlakozásával szemben tavaly júliusra nyúlik vissza. Magyarország akkor vette át az EU soros elnökségét, s jelezte: Kijev előtt nem nyitja meg az unió ajtóit. Nem történt előrelépés 2025 január után sem, miután Lengyelország vette át az elnökséget. A jelenlegi, dán elnökség „geopolitikai szükségszerűségnek” nevezte a bővítést. Természetesen, ettől a magyar vétó aligha változik. 

Kapcsolódó

Moldova lesz a második román állam?

Anatol Țăranu úgy véli, Moldova egyik nagy problémája, hogy a román nyelv „nem érzi magát otthon, nem töltheti be teljes körűen a funkcióját”.

Chișinău Moldova Moldovai Köztársaság Maia Sandu

Az Ukrajnával kapcsolatos EU-s patthelyzet miatt a diplomaták elkezdték fontolgatni az ukrán és a moldovai pályázat szétválasztásának gondolatát. A két országot szinte egy időben, 2022 júniusában nyilvánították hivatalos tagjelöltnek, alig négy hónappal azután, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. Az Orbán Viktor vezette magyar kormány nem fogalmazott meg fenntartásokat Moldovával szemben, támogatja Chișinău csatlakozását. 

Az ukrán és a moldovai csatlakozási folyamat szétválasztásának lehetőségéről Marta Kos, az EU bővítési biztosa is beszélt a Szabad Európának adott interjújában. „Mivel Ukrajnával ellentétben Moldova EU-tagságát senki nem ellenzi a blokkon belül, így már folyik arról a diskurzus, hogy utóbbit el lehetne indítani az úton és megnyitnák előtte a csatlakozási tárgyalások első fejezetét” – mondta a szlovén diplomata. Kos megemlítette, hogy nem lenne példátlan az eset: tavaly a korábban egy kalap alá vett Albánia és Észak-Macedónia ügyét választotta ketté az EU, Szkopje vitás ügyei miatt csak előbbit engedte tovább. A bővítésügyi biztos szerint optimista olvasatban még az is elképzelhető, hogy Moldova már 2029-ben EU-tag lesz. 

Szoros népszavazási végeredmény   

2025 márciusában egyébként az Európai Parlament jóváhagyta az 1,9 milliárd eurós reform- és növekedési keretet a Moldovai Köztársaság számára. Az Európai Bizottság egy 250 millió eurós csomagot is javasolt az ország energiafüggetlenségének és rezilienciájának támogatására. Moldovában tavaly októberben népszavazást tartottak az EU-tagságról, s 50,35-49,65 arányban győztek az igenek. Az országban élő moldovaiak többsége az EU-tagság ellen szavazott, a diaszpórából érkező voksok fordították meg az eredményt.

„Erre sok magyarázat van, az egyik történelmi. Moldova bizonyos részei objektív vagy szubjektív okokból oroszpártiak. Ez viszonylag kevés ember. Aztán van egy olyan csoport is, akik fogékonyak az orosz propagandára. A legnagyobb kihívást pedig az a csoport jelenti, akik eladják a szavazatukat” – mondta Mihai Popșoi moldovai külügyminiszter a Mandinernek.

A tárcavezető kiemelte, hogy a választás előtt számos felmérés azt jelezte, 60-40 arányban, kényelmesen győz az EU-tagság. „Ez logikus, számos EU-tagállamban alakult hasonlóan a népszavazás. Ezért a szoros végeredmény minket is meglepett. Itt került képbe a szavazatvásárlás és az orosz beavatkozás. Valamelyest meglepett bennünket a szavazatvásárlás mértéke, és ez részben magyarázza a szoros eredményt. De a győzelem az győzelem. Más fontos választásokat is döntöttek már el szoros eredménnyel” – fogalmazott Popșoi.