Bár győzött Maia Sandu, s így továbbra is az európai integráció lesz a középpontban, ha az életszínvonal nem javul, s továbbra is stagnál majd a gazdaság, akkor Moldova határain belül növekedni fog az oroszbarát tábor támogatottsága – véli a Maszolnak nyilatkozó szakértő. A belpolitikai háború nem ért véget az elnökválasztással, jövőre parlamenti választások következnek a Moldovai Köztársaságban. 

Maia Sandu hivatalban lévő elnök a voksok 55 százalékát megszerezve győzött a moldovai elnökválasztás második fordulójában kihívója, Alexandr Stoianoglo volt főügyésszel szemben, aki a szavazatok 45 százalékát kapta. A külföldi választókörökben rekordszámú – csaknem 329 ezer – voksot adtak le, amelyek 83 százalékát Maia Sandu kapta. A belföldi voksok összeszámolása után vasárnap éjfélkor még Stoianoglo állt az élen 51,5 százalékkal.

Sanduéknak gyorsan kell lépniük reformügyekben

Mi várható Moldovában Sandu győzelme után? - kérdeztük Barabás T. Jánost, a budapesti Magyar Külügyi Intézet vezető elemzőjét. Mint mondta, Moldovát 2022 júniusában az EU-csatlakozási tárgyalások felé vezető útra állította az újrázó államfő, ez marad a fő tennivaló ezek után is. „Új elnökségének sikerét nagy figyelemmel kísérik majd Brüsszelben és Washingtonban, tekintettel arra, hogy a posztszovjet térségben politikai visszarendeződésre is van példa, a moldovai elnökválasztás egy héttel azután történt, hogy Grúzia a csatlakozási tárgyalásokat kezdeményező másik kelet-európai állam újra azt a kormánypártot választotta meg amelyet egyre inkább oroszbarátnak tartanak. Sanduéknak gyorsan kell lépniük reformügyekben, csakhogy kevés a szakértő, és a szakképzett ember, ezért valamilyen prioritáslistát kell létrehozzanak a teendőkben, nem tudnak minden kihívással megbirkózni” – fogalmazott a kolozsvári származású elemző. 

De mennyiben jelenthet belpolitikai problémát Alexandr Stoianoglo sikere a Moldova határain belül élők körében? Az elnökválasztás eredményét ugyanis az éjszaka folyamán diaszpóra voksai fordították meg. „Ha nem javul, főleg vidéken az életszínvonal, nem létesülnek munkahelyek, és továbbra is stagnál a gazdaság, akkor belföldön tovább fog növekedni az oroszbarát tábor támogatottsága. Kritikus lesz az elkövetkező tél, de úgy néz ki, hogy decembertől érkezik az azeri gáz a balkáni vezetéken, és Románia villanyárammal tudja ellátni Moldovát – tehát elvben nem lesz fennakadás a szolgáltatásokban” – mondta a szakértő. 

Barabás T. János szerint a Nyugat iránti szimpátia növekedése attól is függ, hogy hatékonyan költik-e el az 1,8 milliárd eurós uniós segélyt. „A belpolitika gondja ugyanakkor elsősorban az, hogy a moldovaiak, a térség többi népéhez hasonlóan, a nyugatiaknál nagyobb mértékben tartanak háborútól, a járványtól, nyomortól. Ez a történelmi tanulságokból fakad. Ez viszont azt is jelenti, hogy könnyebben manipulálhatók, tehát a belpolitikai stabilitást elsősorban a külföldi, keleti információs- és propagandatámadások veszélyeztetik, ennek legfeljebb csak eszköze lehet Stoianoglu” – fogalmazott az elemző.  

Az igazságszolgáltatás reformjáról beszélt a régi-új elnök 

Miután Maia Sandu a választási győzelem után azonnal az igazságszolgáltatás reformjáról beszélt, azt is megkérdeztük a szakértőtől, hogy radikalizálódhatnak-e Sanduék a jövő évi parlamenti választások előtt. Barabás T. János emlékeztetett rá: Sandu első ciklusa során olyan jelentős kihívásokat kezelt, mint a világjárvány, a gazdasági válság és az Oroszországgal fennálló geopolitikai feszültségek. „A legnagyobb eredmény azonban az Európai Unióhoz való csatlakozási tárgyalások megkezdése, aminek sikeres folytatásához már komolyabb reformok és eredmények szükségesek, és ezeket nehéz egy politikailag radikalizálódott légkörben végrehajtani” – mondta a szakértő, hozzátéve: a reformokkal viszont gond van. 

Emlékeztetett arra, hogy a feddhetetlenségéért nagyra becsült Maia Sandut a közelmúltban a média bírálta az igazságügyi reform lassú üteme és a gazdasági feltételek gyors javulásának hiánya miatt. „Itt kiemelném az adóügyi reform hiányát, ami már a külföldi befektetések továbbvitelét veszélyezteti, valamint az elavult igazságügyet, amely nem tud megfelelni a kihívásoknak, így akár hosszú éveket is kell várni egy peres ügy lezárásához. Sandu elismerte, hogy nem sikerült megreformálnia az igazságszolgáltatást. Egyik üzenetében az államfő arra buzdította az igazságszolgáltatást, hogy ébredjenek fel. Ugyanakkor az EU kényes a hatalmi ágak függetlenségére, ezért nem hiszem, hogy az államfő tovább kritizálná nyíltan a bírákat és ügyészeket” – fogalmazott Barabás T. János.

Szerinte a reformok döcögős haladása miatt a kormányzati politikai üzenetek inkább az ideológia felé terelődnek, ami azt jelenti, hogy ha a reformkényszerből fakadóan nem is lesz radikális fordulat a politikában, de éles propagandaküzdelem várható a Nyugatbarát és az oroszbarát táborok között. Úgy látja, Chișinăuban kormányátalakítás várható, a leendő kormánytagok személye pedig irányadó lesz a kormányzat kiemelt teendőit illetően.