Parlamanti választásokat tartanak szeptember 28-án a Moldovai Köztársaságban, s elemzők szerint az ország példátlan „orosz kihívásokra” készülhet. Transznisztriában a katonai jellegű provokációkat sem lehet kizárni. 

Az elkövetkező hónapok veszélyeiről nemrég az államfő is beszélt. Maia Sandu ezekkel indokolta a Legfelsőbb Biztonsági Tanács (CSS) jogköreinek megerősítését. Mint fogalmazott, Oroszország számára  nem csak a moldovai belpolitikai folyamatok befolyásolása a tét.

„Oroszország célja, hogy saját embereit juttassa hatalomra Moldovában, és így ellenőrzése alá vonja az Ukrajnával közös határszakaszunkat, amivel még nagyobb kárt okozhat Ukrajnának. Ezért olyasmit fogunk látni, amit eddig még soha, a Kreml beavatkozási kísérletei olyan szinten fognak megjelenni, amilyet még nem tapasztaltunk. Ébernek kell lennünk, mindenkinek oda kell figyelnie, hogy ne essen bele ezekbe a csapdákba. Az állami intézmények felelőssége hatalmas. Létfontosságú, hogy a következő parlamentben egy Európa-párti többség alakuljon ki. Alapvető fontosságú, hogy a moldovaiak döntsenek ezen a választáson – ne pedig Oroszország hibrid háborús eszközei, amelyek sokfélék: szavazatvásárlás, propaganda, dezinformáció, kibertámadások, félelemkeltés, pártok és kampányaik illegális finanszírozása” – idézte a Deutsche Welle moldovai szerkesztősége az elnök nyilatkoztatát. 

Dorin Recean miniszterelnök korábban arról beszélt, hogy a Oroszország egy olyan lojális kormányt akar hatalomra juttatni Chișinăuban, amely révén akár tízezer főre növelhetné katonai jelenlétét Transznisztriában, így fokozva a katonai nyomást Ukrajna délnyugati részén és a NATO keleti szárnyán. A Deutsche Welle cikke szerint a kormányfő kijelentését néhány véleményformáló ironikusan kommentálta, mondván: ez lehetetlen, mivel Moldova nem rendelkezik közös határral Oroszországgal.  

Kapcsolódó

Oroszbarát kormánya lehet Moldovának az idei választások után

Chișinău Moldovai Köztársaság Maia Sandu Moldova

Közben Vlagyimir Putyin egy új felelőst nevezett ki Moldova ügyében, mégpedig azt a Szergej Kirijenkót, aki az orosz elnök egyik bizalmi embere. A chișinăui sajtó szerint Kirijenko feladata, hogy koordinálja az Oroszország által támogatott moldovai politikai erők tevékenységét a szeptemberi parlamenti választások előtt. A Moldovai Köztársaságban Moszkva Transznisztriát használhatja fel destabilizálásra, mivel teljes mértékben ellenőrzi a területet irántító szeparatista vezetést, s több 1500 orosz katona állomásozik a Dnyeszter bal partján. 

A transznisztriai régió vezére, Vadim Krasznoszelszkij szerint példátlan gazdasági hanyatlással küzdenek. Az év egy súlyos energiaválsággal indult, amely az egész gazdaságra kihatott. Több üzem kényszerű leállása miatt január és május között 43 százalékkal csökkent a termelés. Június 11-én Vadim Krasznoszelszkij 30 napos rendkívüli gazdasági állapotot hirdetett. Döntését azzal indokolta, hogy a gazdasági válság tovább mélyül és a régióban csökkent a gázszállítás. 

Gázszállítás, mint hibrid háborús eszköz

Veaceslav Ioniță gazdasági szakértő szerint a Dnyeszter bal partján élők bérei, illetve nyugdíjai idén jóval kisebbek, mint a folyó jobb partján élő moldovaiaké. Több chișinăui szakértő úgy látja, hogy az orosz gázszállítások csökkentése a transznisztriai régióba az idei parlamenti választások közeledtével áll összefüggésben áll. A Kreml ezt a hibrid háborús eszközt használja fel a Dnyeszter bal partján fekvő régió  gazdasági válságának fokozására, amivel a jelenlegi moldovai kormányzat ellen hangolja a lakosságot. 

Cristian Hrițuc politikai tanácsadó szerint a 2025-ös választás történelmi jelentőségű lesz. A szakértő az ipn.md moldovai portálnak írt elemzésében azt írta, a kormányzó Akció és Szolidaritás Párt (PAS) meggyengülve várja egy a választásokat, miután számos válsággal kellett szembenéznie: járvány, háború a határon, gazdasági stagnálás. Hrițuc szerint az Európa-barát pártkén jellemzett PAS nem tudott megfelelni a választók hatalmas elvárásainak. Az előrejelzések azt jelzik, a PAS-nak aligha sikerülhet a parlamenti többség megszerzése. 

Az elmúlt négy évben az Európai Unió 1,6 milliárd euró támogatást nyújtott Moldovának támogatások és kölcsönök formájában. Az elemző arra emlékeztet, hogy ezeket a pénzeket az állam, az infrastruktúra fejlesztésére és a lakosság támogatására fordították. „Ezek a támogatások nem feltétlenül hoztak azonnali érezhető változást az életszínvonalban, de életben tartották a moldovai államot. Moldova továbbra is egy olyan ország, amely külső pénzügyi injekcióktól függ” - jegyezte meg Cristian Hrițuc, aki szerint egy oroszbarát kormány az uniós alapok befagyasztásához vezetne.

Nicușor Dan államfő nemrég a Moldovai Köztársaságba látogatott, ahol Maia Sandu fogadta: