Miközben Oroszország a NATO moldovai befolyásáról beszél, Románia és a chișinăui vezetés orosz hibrid akcióktól tart. A Moldovai Köztársaságra különös figyelem hárul a szeptemberben esedékes parlamenti választások miatt. 

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte: az orosz hírszerzés szerint a NATO be akarja rángatni a Moldovai Köztársaságot egy esetleges háborúba, és ez „különös módon aggasztja” Oroszországot a transznisztriai régió körül kialakult helyzet miatt.

Nemrég az orosz külső hírszerző szolgálat (SZVR) azzal vádolta meg a NATO-t, hogy egy Oroszországgal való fegyveres konfliktusba igyekszik bevonni a Moldovai Köztársaságot. A titkosszolgálat szerint Brüsszelben már döntöttek: felgyorsítják Moldova „hídfőállássá” alakítását a katonai szövetség keleti szárnyán, így reagálva az orosz fegyveres erők ukrajnai előrenyomulására.

A Moldovai Köztársaságra különös figyelem hárul a szeptemberben esedékes parlamenti választások miatt. Felmérések szerint többséget szerezhetnek a törvényhozásban az oroszbarát erők. „Moldova sorsa külföldön dől el” – állítja Barabás T. János, a Magyar Külügyi Intézet külső szakértője, aki Mandiner kérdezett. Szerinte a Moldovai Köztársaság egy olyan ország, amelyet egyszerre próbál integrálni az Európai Unió, kisajátítani Románia, és destabilizálni Oroszország. 

Kapcsolódó

Román és ukrán területeket csatolna el a Nagy Moldova Párt

A választásokon indulni kívánó Nagy Moldova Párt elnöke egyébként román állampolgársággal is rendelkezik. 

Chișinău Moldova Moldovai Köztársaság Maia Sandu

A szakértő úgy látja: Bukarest teljes „pályalerohanással” nyomul, és ez már a moldovai társadalom érzékenyebb szöveteit is eléri. „A moldovai ortodox egyház románbarát szárnya terjeszkedik, a románbarát papok többet keresnek, mint az oroszbarátok. A chișinăui újságírók, kulturális szereplők zöme román pénzből él” – mondta Barabás. T. János. Hozzátette: Moldova továbbra is komoly célpontja az orosz információs és gazdasági nyomásgyakorlásnak. „Bár az oroszbarát közvélemény részaránya csökken, 30–40 százalékos bázis még mindig stabilan jelen van, főleg az idősebb és vidéki lakosság körében” – fogalmazott az elemző. 

Úgy látja, Moszkva folyamatosan hibrid eszközöket vet be Moldovában. Példaként említette a szakadár Transznisztriában állomásozó orosz csapatok létszámának növelését. Arról is beszélt, hogy Moldova gazdaságilag egyre inkább Romániához kötődik: a külkereskedelem fele Bukaresten keresztül bonyolódik, az energiaszükséglet nagy részét is onnan fedezik. Ami a román-moldovai egyesülést illeti, az elemző azt mondta, ha a Moldovai Köztársaság komolyan veszi a csatlakozási menetrendet, az EU-tagság a következő évtized végén elérhető. „Az egyesülés csak ezután jöhet szóba, de hogy milyen politikai viszonyok lesznek akkor, azt ma lehetetlen megjósolni” – fogalmazott Barabás T. János.