Orosz hibrid háború, román támogatás: Moldovára figyel Európa
Moszkva hibrid háborút folytat a Nyugattal, ennek egyik fő csatatere most Moldova, Romániával szoros összefüggésben – mondta a Maszolnak Barabás T. János külpolitikai elemző. A vasárnapi moldovai parlamenti választásokon rendkívül szoros eredmény várható: az ellenzéki oroszbarát Patrióta Blokk a felmérések szerint 34-38 százalékon áll a kormányzó Akció és Szolidaritás Pártja (PAS) 30-32 százalékával szemben, a főleg EU-s országokban élő mintegy 1,2 millió fős diaszpóra voksolási szándékát ugyanakkor nem mérik a közvélemény-kutatók.
Milyen volt a kampány, mire helyezte a hangsúlyt a kormányzó párt, illetve az ellenzék? – kérdeztük Barabás T. Jánost, a Magyar Külügyi Intézet külső elemzőjét, egykori chișinăui diplomatát. Mint mondta, a kormányzó, Nyugatbarát PAS kampányában az EU-integráció támogatását tette az első helyre, és Maia Sandu államfő rokonszenves személyiségét emelte ki, szembehelyezve ezzel az ellenzék vezetőinek korrupciós kapcsolatait, és az Oroszországból jövő befolyásolás káros voltát. Szerinte a Sandura épülő profi kampány csúcspontja a francia elnök, valamint a német és a lengyel kormányfő részvételével tartott chișinăui nagygyűlés volt.
„A kormányzó párt ugyanakkor kerülte a gazdasági stagnálás, az infláció és a szegénység témáit, inkább az EU-val és Romániával való kapcsolatok gazdasági előnyeit dicsérte. Utóbbiakat joggal, mert például folyamatban van az ország villamos- és gázvezetékeinek összekötése Romániával, ami energiabiztonságot nyújt majd. A gazdaságot az EU-s segélyek tarják szinten” – mondta Barabás T. János. Hozzátette: a PAS nem szólította meg a Moldovában élő nemzeti kisebbségeket.
Ami az ellenzék kampányát illeti, a szakértő szerint az oroszbarát szocialistáknak volt összefüggő kampánya. „Igyekeztek minden társadalmi csoportot megszólítani különféle ígéretekkel, hozzáértő kormányzási képességeket megcsillantani. A nyílt kommunikációban kerülték az ukrajnai háború és az EU-csatlakozás témáit, inkább csak homályosan utaltak a nyugati integráció állítólagos veszélyeire. Igor Dodon szocialista elnök keresztény-konzervatív szuverenistaként adta elő magát, holott korábban szélsőbalos nézetei voltak. Trump amerikai elnököt dicsérte, miközben a közösségi médiában a követői heves Amerika- és Nyugat-ellenes üzeneteket terjesztettek. A többi ellenzéki oroszbarát párt inkább csak panaszlistákat mutatott be, megoldásokat nem” – hangsúlyozta a kolozsvári származású elemző.
Kapcsolódó
Felvetésünkre, hogy nem túloz-e a chișinăui kormány, amikor a PAS párton kívül gyakorlatilag minden komolyabb politikai erőről azt állítja, hogy Putyin szolgálatában áll, a szakértő egyértelmű igennel válaszolt. „A szocialisták vezette Patrióta Blokk oroszbarát, de a második legnagyobb ellenzéki tömörülés, a Ion Ceban, Chișinău polgármestere által vezette Alternatíva Blokk Oroszországgal, de az EU-val is jó kapcsolatokat akar hivatalosan. Igaz, üzeneteik kétségbe vonhatóak, mert a tetteik inkább Moszkva iránti szimpátiát mutatnak. Ez utóbbi tábor többnyire moldovai nacionalistákat tömörít, akiket nem zavar például az, hogy a Moldovai Ortodox Egyház a moszkvai pátriárka alá rendelve működik” – mondta Barabás T. János.
Az elemző hibának tartja a kormánypárt részéről, hogy kollektív módon oroszpártisággal bélyegzi meg az ellenzéket. Megemlítette: a parlamentbe várhatóan utolsó politikai csoportként bejutó Renato Usatii vezette Mi Pártunk inkább Nyugat-párt, felmérések szerint szavazóinak többsége támogatja az EU-tagságot.
Az EU tud modernizációs stratégiát nyújtani
Moldovában eddig is váltották egymást a Nyugat-párti, illetve az oroszbarái kormányok, miért lenne most annyira meglepő fordulat a Moszkva irányába nyitott erők győzelme? – kérdeztük a szakértőt. Úgy véli, Moldova számára az oroszpártiság nem nyújt megoldást semmilyen problémára. „Meglátásomban inkább az EU tud modernizációs stratégiát nyújtani az országnak. Persze örvendetes lenne, ha Oroszországgal is lehetnének Moldovának gazdasági kapcsolatai, de a jelenlegi háborús időkben ez nehezen kivitelezhető, gondoljunk csak arra, hogy az energiavezetékek Ukrajnán keresztül csatlakoznak Oroszországhoz” – hangsúlyozta Barabás T. János.
Szerinte a nyugati politikai irány már jó pár éve eldőlt, hiszen Moldova kereskedelmének 75 százaléka az EU-val zajlik. „1991 és 2022 között Németország is úgy gondolta, hogy előnyös az orosz gazdasági kapcsolat, de azóta nagyot változott a világ, ráadásul egy olyan kis országnak, mint Moldova alig van lehetősége alakítani a folyamatokat” – tette hozzá.
Kérdésünkre, hogy miként próbálja Oroszország befolyásolni a választási menetet, az elemző Moszkva stratégiai céljára emlékeztetett, miszerint nem engedi határaihoz közel a nyugati haderőt és tőkét, és ezzel is igyekszik elősegíteni egy új világrend kialakítását. „Ennek érdekében hibrid háborút folytat a Nyugattal, aminek egyik fő csatatere most Moldova, Romániával szoros összefüggésben” – fogalmazott.
Elmondta: Moldovában a mostani választási kampányban elsősorban internetes információs hadviselést, chișinăui utcai megmozdulásokat, klasszikus ügynöki munkával politikusok korrumpálását és befolyásolását használták eszközként. „Az orosz propaganda arra épít, hogy a moldovaiak az európai átlag felett tartanak a háborútól, nyomortól, járványoktól. Így például a közösségi médiában olyan álhíreket terjesztettek, hogy NATO-katonák fogják felügyelni a moldovai választásokat, Moldovát Sanduék belesodorják az ukrajnai háborúba. Az orosz befolyásolás fő célpontja a Nyugaton élő moldovaiak, akik eddig nagy többségben Maia Sandura szavaztak. A chișinăui kormány ugyanakkor már komoly képességekkel rendelkezik a hibrid háború kivédésére, amely részben Romániából is érkezik, például az AUR tevékenysége révén. Nemrég zároltak többszáz TikTok-felhasználói fiókot politikai dezinformálás miatt” – mondta az elemző.
Kapcsolódó
A kormányzó PAS irányába megnyilvánuló romániai támogatást firtató kérdésünkre a szakértő arra emlékeztetett, hogy az elmúlt évtizedekben inkább a szívbemarkoló retorikai és zavaros ügynöki munkával érkező támogatás során kiderült, hogy moldovai politikai pártfogoltak többsége korrupt, így a román befolyásolási kísérletek nem voltak hatékonyak. „A bukaresti politika képes tanulni hibáiból, és már komolyabban támogatják Pruton túli nemzettársaikat. Megépítik az energiavezetékeket, várhatóan pár éve múlva Iași-ig ér el az autópálya. A hivatalos nyilatkozatok román részről óvatosak, és inkább csak az uniós integrációt hangsúlyozzák” – fogalmazott Barabás T. János.
A várható végeredménnyel kapcsolatban az elemző arra hívta fel a figyelmet, hogy a közvélemény-kutatások csak a Moldovában élő 2,5 millió állampolgár politikai preferenciáit mérik, és megbízhatatlanok. Többségük az ellenzéki oroszbarát Patrióta Blokkot hozzák ki első helyre 34-38 százalék körüli eredménnyel, a kormányzó PAS pedig csak 30-32 százalékon áll. „A főleg EU-s országokban élő mintegy 1,2 millió moldovai szavazói szándékát nem mérik, nagy részük viszont eddig a PAS-ra, illetve Maia Sandura szavazott, így a választás végeredménye nehezen jósolható” – mondta az elemző.
CSAK SAJÁT
