Az utóbbi években Donald Trumpot számos bírálat érte az erőszak – burkolt vagy nyílt – támogatása miatt. Ezek az incidensek – akárcsak ezek a napokban tett vitatott nyilatkozatai – nem utolsó sorban rasszista jellegűek.

2016-os megválasztása előtt egy Oklahoma City-beli kampányrendezvényen szabályosan tettlegességre buzdította követőit, amikor kiszúrtak egy színes bőrű nőt, aki a „KKK támogatja Trumpot” feliratú pólóban jelent meg az eseményen. (A KKK a Klu-Klux-Klan rövidítése. A titkosan szerveződő társaság sok ezer ártatlan embert lincselt meg bőrszínük miatt.) A későbbi elnök úgy tálalta, hogy a tiltakozót nem távolítják el eléggé gyorsan. 

„A régi szép időkben a rendfenntartók sokkal gyorsabban intézkedtek” – morfondírozott Trump hozzátéve – „a régi szép időkben olyan gyorsan feltépték volna arról a székről...”. Egy pár nappal korábbi incidensre utalva egyúttal szóvá tette, hogy egy tüntetőt „csak kikísértek” a „szépen és nyugodtan intézkedő” rendőrök, akik „nem akarnak semmit tenni”, mert „félnek, hogy elveszítik a munkahelyüket és a nyugdíjukat”.

Egy másik kampányrendezvényen, miközben a követői lökdöstek, ütlegeltek és arcul köptek egy színes bőrű férfit, Trump arról elmélkedett, hogy „a régi szép időkben” „egy ilyen helyről egy olyan fickót hordágyon vittek volna el”. „Imádom a régi szép időket” – mondta Trump, és azt is hozzátette, hogy szeretne saját kezűleg az arcába csapni az öklével az illetőnek.

Egy másik alkalommal félreérthetetlenül erőszakra buzdította követőit. „Knock the crap out of them! (A sz@rt is verjétek ki belőlük!)” – mondta egy korábbi incidensre utalva. Egyúttal biztosította őket, hogy ha úgy adódik, állni fogja a jogi költségeiket. Megjegyzendő, hogy az említett esetek mindegyikében színes bőrű – afro- vagy latin-amerikai – volt az érintett. 

14 éves gyereket akart kivégeztetni

Nem kevésbé kirívó Trump rasszizmusa a Central Park-beli Ötök (Central Park Five) néven elhíresült ügyben. 1989. április 20-án, röviddel éjfél után a New York-i Central Parkban félholtan tálaltak rá Trisha Meilira. A 28 éves befektetési bankárra szokásos esti futása közben támadt rá egy férfi, eszméletlenre verte, megerőszakolta, majd egy bokor alatt a sorsára hagyta. Amikor rátaláltak, csaknem teljesen kihűlt, 12 napig feküdt kómában, és a fejsérülései miatt később sem emlékezett a vele történekre.

Miután 19-én este több bejelentés is érkezett a parkban randalírozó fiatalokról, a rendőrség válogatás nélkül összefogdosta a környéken felbukkanó tinédzsereket Meili bántalmazása és megerőszakolása gyanújával. Valamennyien színes bőrűek – afro- vagy latin-amerikaiak voltak. A hosszú órákon át tartó rendőrségi kihallgatás végén öt gyanúsított beismerő vallomást tett, de mint később kiderült, a nyomozók olyan szintű nyomást gyakoroltak az ijedt serdülőkre – akik közül mindössze egy töltötte be legalább a 16 évet –, hogy azok bármit beismertek volna, csak megszabaduljanak a vallatástól. 

Az eljárási jogaik súlyos megsértésével – ügyvéd vagy akár szülő jelenléte nélkül született vallomásaik nemcsak egymásnak és önmaguknak mondtak ellent, de nem egyeztek a tárgyi bizonyítékokkal sem. Mellesleg a büntetőper során kiderült, hogy a tett helyszínén – az áldozat ruháin, illetve egy eldobott zoknin – azonosították az elkövető DNS-ét, amely nem egyezett egyik gyanúsítottéval sem. Ezt a bizonyítékot ráadásul az ügyészség eltitkolta a védelem elől, és csak véletlenül derült fény a létezésére a per során.

A kor viszonyairól sokat elárul, hogy mindezek ellenére elítélték a korabeli sajtó által „fekete vadakként” és „farkasfalkaként” leírt vádlottakat. A döntést kétségtelenül befolyásoló negatív közhangulat kialakulásához hozzájárult a jelenlegi amerikai elnök is. Donald Trump teljes oldalas hirdetéseket vásárolt a New York-i újságokban, és azokban a halálbüntetés újbóli bevezetését kérte. 

Végül a 14-15 éves fiúkat 6-7 évre ítélték – ők a kiskorúak börtönébe kerültek –, a 16 éves Korey Wise-t azonban a vád súlyossága miatt felnőttként kezelték. Ő 13 év után szabadult, amikor egy többszörös nemi erőszakért elítélt gyilkos, Matias Reyes beismerte, hogy 1989 áprilisában ő ütötte le és erőszakolta meg Trisha Meilit. Az újraindult nyomozás megállapította, hogy Reyes DNS-e megegyezik az ügyészség által annak idején eltitkolt mintával.

Trump nemcsak nem kért bocsánatot a 30 évvel korábbi hangulatkeltő hirdetéseiért, de még tavaly év végén is fenntartotta, hogy „az ötök” bűnösök, mondván „a történetnek két oldala van”. A The New York Times beszámolójában emlékeztetett, hogy hasonlóan kommentálta az amerikai elnök azt a 2017-es Charlottesville-i incidenst, amelyben életét vesztette egy „fehér nacionalisták” ellen tüntető nő, amikor egy rasszista férfi az autójával szándékosan a tömegbe hajtott. „Mindkét fél hibázott” – kommentálta az esetet Donald Trump.