Az előző éveknél is bőségesebben kínáltunk tartalmas és exkluzív olvasnivalót 2019-ben: új sorozatokat indítottunk, új médiaprojektbe is belevágtunk, külön rovatban követtük a Kőrösi Csoma Sándor nyomdokain járó Pengő Zoltán munkatársunk útját, és – szintén újdonságként – sokat videóztunk. Nem csak az eseményekről számoltunk be, a miértekre is kerestük a választ, s nem mellékesen a legolvasottabb erdélyi magyar portál maradtunk, júliusban látogatói rekordot döntöttünk. Best of Maszol: válogatás a 2019-es tartalmaink legjavából.

Hírportálként természetesen 2019-ben is az volt az elsődleges számunkra, hogy jelen legyünk Erdélyben mindenütt, ahol a fontos dolgok történnek. Így az év kétségkívül egyik legfontosabb eseményéről, a nagyszebeni EU-csúcsról a helyszínről tudósítottuk olvasóinkat, illetve az előkészületeiről és az utóhangjairól is részletesen beszámoltunk.

Kiemelt figyelemmel követtük az év eleje óta Ferenc pápa romániai – ezen belül a csíksomlyói – látogatásának részleteit. Megírtuk, amint kiderült valami újdonság a szentatya csíksomlyói miséjéről, például elsőkként tudtuk meg a látogatás pontos forgatókönyvét Potyó Ferenc pápai prelátustól. Lehangoló hírként érkezett az emlékezetes és történelmi esemény után, hogy a szentatya miseruhájáról a pápa romániai látogatásának biztonságát felügyelő kormányőrség (SPP) nyomására eltakarták a kazula magyar feliratát. Cristina Sabău-Trifu, az egyedi miseruhát tervező szatmárnémeti egyházművész értetlenül és megdöbbenve állt a történtek előtt. 

Időrendi sorrendben a harmadik legfontosabb 2019-es erdélyi eseménynek az úzvölgyi temetőben történt incidenseket tekintjük. Az ügy előzményeit több cikkben is részleteztük, politikai és diplomáciai fejleményeit követtük, a hátterét is feltérképeztük. Sikerült azonosítanunk a katonatemető „ostromának” kivitelezőit (akik azóta sem feleltek a tetteikért), és megírtuk azt is, hogyan vette át a szélsőjobboldal a székelyföldi románok irányítását, illetve azt is, hogy a dormánfalvi önkormányzat miként titkolja el a román parcella dokumentációját.

2019-ben is megoldatlan maradt a medvekérdés

Társadalom rovatunkban továbbra is a közérdekű témákra, a magyar közösséget érintő kezdeményezésekre fektettük a hangsúlyt. Sok Maszol-olvasót érdekelt például, hogy néptáncművészeti szak indul Erdélyben. Hogy erre pontosan miért van szükség, és hogyan járul hozzá az erdélyi néptáncoktatáshoz, arról a Sapientia EMTE kolozsvári karán induló szak megbízott felelősét, Könczei Csongor néprajzkutatót kérdeztük. Arról a fordulatról és annak hátteréről is írtunk, hogy a magyar kormány döntése értelmében ősztől újra a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) irányítja a moldvai magyar oktatási programot, holott a magyar nyelv Kárpátokon túli oktatásának koordinálását 2012-ben átvette a szervezettől a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ).

Szórványoktatással is foglalkoztunk az idén, megírtuk az idei tanévben az Iskola Alapítvány által koordinált napközi (after school) program részleteit, amelyhez 9 szórvány megyében és Bukarestben 33 tanintézmény csatlakozott. Az év végén olvasónk hívta fel a figyelmet arra, hogy télen-nyáron, az erdőn keresztül kilométereket gyalogolnak a Békástanyán élő kisdiákok a korondi iskolába, mert hiába igényelték, a Békástelepről bejáró gyerekeket nem viszi iskolabusz. Megkerestük az érintetteket, Korond polgármestere szerint lehet megoldást találni a problémára.

Szintén az oktatással foglalkoztunk, azonban egy merőben más megközelítésben abban a beszélgetésben, amelyben Petronela Rotar blogger, író mondja meg azt a tutit, amelyet nem mindennapi őszinteséggel, saját tapasztalataira támaszkodva is fogalmazott meg. 

A medvekérdés idén sem kerülte el a figyelmünket, például körbejártuk a turisták felelőtlen medveetetésének kérdését, és követtük a Parajd és Szováta között elgázolt nagyvad sorsát is, amelyet közel húsz órás szenvedés után végül kilőttek a hatóságok. Megrázta a közvéleményt az az eset is, hogy a Buzău megyei Săpoca község neuropszichiátriai kórházában az egyik beutalt alkoholfüggő páciens meggyilkolta öt betegtársát. Veress Albert csíkszeredai pszichiáter főorvossal tekintettünk be a pszichiátriai intézmények világába, arra keresve a választ, hogy elkerülhető lett-e volna a tragédia.

Idén is folytatódott ugyanakkor a Legyél te is angyal! jótékonysági akciónk, melynek során olvasóink közel száz állami gondozásban élő gyerek számára teremtették meg a karácsony csodáját.  Ott voltunk a Máltai Szeretetszolgálat 15. Kárpát-medencei Ifjúsági Mozgássérült Táborában, beszámoltunk a szervezet szegények világnapjára rendezett eseményeiről, valamint a Legyen hagyomány az adomány! élelmiszergyűjtő akciójáról.

Mozgalmas politikai év volt

Mind a román politikai pártok, mind a magyar közképviselet szervezetei sok témát szolgáltattak a belpolitikai rovatnak 2019-ben, s egyben elég okot és alkalmat adtak arra, hogy a politikusok mellett politológusok, elemzők, szakértők véleményét is megkérdezzük egy-egy eseményről vagy folyamatról.

A május végi európai parlamenti választások eredménye alaposan átrendezte a hazai politikai erőviszonyokat, a három évvel korábbi parlamenti választásokhoz képest nagyot esett a rögtön az EP-választás másnapján bebörtönzött Liviu Dragnea vezette Szociáldemokrata Párt (PSD) támogatottsága. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) fölényes győzelemmel került ki a versenyből, emellett előretört a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Szabadság, Egység és Szolidaritás Pártja (PLUS) választási koalíciója.

Az EP-ben a két mandátumát megtartó RMDSZ és támogatói számára sok tanulsággal szolgált a választás. A magyar szavazók részvételét elemezte ki Székely István politológus, de egy érdekes jelenséggel is foglalkoztunk: a Kárpátokon túli megyékben kapott RMDSZ-szavazatok nagy számával. Porcsalmi Bálint RMDSZ-ügyvezető elnök szerint ezt nem kell hitetlenkedve fogadni, és Székely Levente, az RMDSZ Galac megyei szervezetének elnöke is megerősítette, hogy nem újdonság a magyar érdekvédelmi szervezet támogatása a csaknem színromán környezetben. Porcsalmi Bálint, aki egyben az RMDSZ kampányfőnöke is volt, kulisszatitkokat is elárult az szövetség EP-választási kampányáról, amit a maratoni futáshoz hasonlított. 

A novemberi államfőválasztás második fordulóját Klaus Johannis fölényesen nyerte Viorica Dăncilával szemben. Székely István politológus „ártatlannak” nevezte az exkormányfőt eme siker elérésében, inkább a PSD „tehetetlenségi erejének” tulajdonította az eredményt. Horváth István, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet igazgatója pedig azzal magyarázta Dan Barna vereséggel felérő harmadik helyét, hogy az októberi kormányalakítási tárgyalások közepette „eltűnt az USR-varázs”. A döntő ütközet, az elnökválasztás második fordulója pedig Johannis és Dăncilă között „lefutott meccs volt, de le kellett játszani” – vélte Illyés Gergely politológus.

Az elnökválasztási kampányban a magyar kedélyeket borzolta, hogy Fekete-Győr András, a Momentum Mozgalom elnöke Dan Barnának kampányolt Kolozsváron. A magyarországi ellenzéki alakulat vezetője kivívta az anyaországi kormánypártok és a közvélemény egy részének a haragját, valamint az RMDSZ-ből és az erdélyi magyarok egy részéből is az ellenérzést váltott ki, hogy a magyar jelölttel szemben egy román politikus támogatására szólított fel. Fekete-Győr utóbb a Maszolnak elismerte, hogy „tévedett” az USR–PLUS kisebbségpolitikájával kapcsolatban.

A Demokraták és Liberálisok Szövetségének (ALDE) kormányból való augusztusi kilépésével kisebbségben maradt a PSD, amelyiket végül a PNL által kezdeményezett bizalmatlansági indítvánnyal – a többi parlamenti párt támogatásával – elmozdítottak a végrehajtásból. Klaus Johannis államfő volt pártja, a PNL elnökét, a magyar felmenőkkel rendelkező Ludovic Orbant kérte fel a kormányalakításra, akinek a kabinetje november 4-én megkapta a parlamenttől a bizalmat – az RMDSZ bizonyos feltételekkel támogatta az Orban-kormány beiktatását.

A többi erdélyi magyar politika párt is szolgáltatott témát a sajtónak a 2019-es esztendőben. Májusban Soós Sándor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) volt alelnöke, az év eleji tisztújításon Csomortányi Istvánnal szemben egy szavazattal alulmaradt elnökjelöltje bejelentette, hogy nem tartja szabályosnak a választást és nem ismeri el annak eredményét, s emiatt az igazságszolgáltatáshoz fordul. Ezután viszont a párt Kolozs megyei szervezetének Facebook-oldalán megjelent Csomortányi egyik fiatalkori fényképe, amelyen többedmagával látható kirándulás közben, és félreérthetetlenül, náci karlendítéssel pózolnak, egyikük pedig egy baseballütőt tart a magasba.

Csomortányi István tagadta a kép hitelességét, provokációnak és lejáratásnak nevezte az akciót, amely mögött az EMNP-sek Soós Sándort vélték felfedezni, mert bár ő kilépett a pártból, a Facebook-hozzáférést megtartotta. Az RMDSZ és annak ifjúsági platformja, a MIÉRT is lemondásra szólította fel Csomortányit, sőt az Országos Diszkriminációellenes Tanács ötezer lejre meg is bírságolta az EMNP-elnököt, aki mindvégig tagadott, és azt mondta, hogy bíróságra viszi a botránykeltés ügyét – végül elállt ettől a szándékától, de továbbra is manipulációnak tartja a képet. 

Az MPP háza táján ennél a bejelentésnél jóval mozgalmasabb események történtek. Mezei János elnök összetűzésbe került a párt több vezető személyiségével, ami odáig vezetett, hogy kizárták többek között Gálfi Árpád székelyudvarhelyi polgármestert és Biró Zsolt parlamenti képviselőt, de Kulcsár-Terza Józseffel, az MPP másik törvényhozójával is tengely akasztott. Mezei szerint a háromszéki képviselő nyilvánosságra hozta a közte és Viorica Dăncilă közötti titkos találkozót, aminek nyomán – Kulcsár-Terza szerint – a pártelnök azt kérte az MPP-s honatyáktól, hogy ne szavazzák meg a PSD-kormány elleni bizalmatlansági indítványt. A kizárt tagok boszorkányüldözéssel, visszaéléssel és törvénytelenségekkel vádolják Mezeit, aki szerint viszont a belső ellenzék előrébb helyezi a magánérdeket a közösségi érdeknél, ezért az MPP-ben „újratervezés” szükséges. Mindenesetre, a Mezeivel ellentétes oldalon állók megalapították az Erdélyi Polgári Mozgalmat, amit – egyelőre – nem kívánnak pártként bejegyeztetni.

Helyi érdekeltségűnek tűnhet, de nemzeti jelentőségű esemény volt, hogy Aradon idén áprilisban ünnepelték a Szabadság-szobor köztéri újraállításának 15. évfordulóját, illetve, hogy a máramarosszigeti magyar közösség harminc éves álma vált valóra októberben, amikor kihelyezték a magyar nyelvű helységnévtáblát. De nem sokáig örvendhettek, mert ismeretlenek másnap lekaparták a magyar feliratot.

2019-ben is „szájbarágtuk” a gazdaságot

A gazdasági rovatban 2019-ben is a „szájbarágós” anyagoké volt a főszerep. Idén is arra fektettük a hangsúlyt, hogy pótoljuk a gazdasági, pénzügyi ismeretek hiányát. Több ízben foglalkoztunk a nyugdíjrendszerrel, főleg a kötelező magánnyugdíjalap helyzetével, hangsúlyozva, mennyire fontos, hogy legyenek megtakarításaink. Idén lehetőség nyílt arra, hogy a Junior Centenarnak nevezett, fiataloknak szóló megtakarítási számlával – amelyet minden kiskorúnak automatikusan megnyit és saját forrásból kipótol az állam –, gyermekeink jövőjéről is gondoskodjunk. 

A felnőttek számára a tőzsde hosszú távon jó befektetési lehetőség nyújt, ezért Juhász Jácint közgazdászt, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Közgazdasági és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusát kértük fel, hogy avasson be a tőzsdézés rejtelmeibe.  Próbáltunk konkrét segítséget nyújtani abban, hogyan ajánlhatjuk fel jövedelemadónk 2, illetve 3,5 százalékát non-profit szervezetnek, illetve abban, hogyan tölthetjük ki az egységes adóívet.  Annak is próbáltunk utána járni, jól járunk-e azzal, ha nálunk is bevezetik az eurót. Ebben Bálint Csaba makrogazdasági elemző, a BNR új igazgatótanácsának tagja nyújtott eligazítást.

Sikeres erdélyi vállalkozások címmel új sorozatot indított a Maszol. Célunk olyan vállalkozások bemutatása, amelyek kiemelkednek, példaértékűek. Az első részben egy olyan székelyföldi szövetkezetet mutattunk be, amelynek sikerült túllépnie a kollektivizmus árnyékán, és összefogással értéket tudott teremteni.  A második részben egy izgalmas székelyföldi kézműves sörrel foglalkoztunk, a harmadik részben pedig egy olyan gyimesfelsőloki vállalkozással, amely az ország leghosszabb bobpályáját üzemelteti. A sorozatot természetesen 2020-ban is folytatjuk.

Fesztiválriporterek segítették a munkánkat

A kultúra rovat legolvasottabb anyaga 2019-ben Edvin Marton hegedűművész és Jevgenyij Pljuscsenko háromszoros világbajnok műkorcsolyázó kudarcba fulladt kolozsvári fellépéséről szólt, sokan voltak kíváncsiak az Electric Castle fesztiválról manele miatt kiutált észt DJ-re, a Moliére e-mail-címét kereső temesvári színházi alkalmazottra és az erdélyi magyar vendéglőben ebédelő Nicolas Cage-re is.

A kulturális hírek, riportok és interjúk mellett idén videós tartalmakat is készítettünk, például ízelítőt hoztunk a Kaláka és Bogdán Zsolt Kányádi-estjéről, illetve magunkkal vittük a kamerát a megújuló kolozsvári Szent Mihály-templom állványzatára, ahol kőrestaurátor mutatta meg nekünk a legérdekesebb felfedezéseket. 

Először segítették nyári munkánkat fesztiválriporterek, akik videóinterjúkat és színes képriportokat küldtek a nyár kihagyhatatlan erdélyi rendezvényeiről. Újabb fotókkal frissült az Erdélyi Audiovizuális Archívummal közös Időutazó rovatunk: többek között a hó, a téli sportok és a farsang költészetét fedeztük fel két világháború közti fotókon, száz év fényképeivel zarándokoltunk Csíksomlyóra, és megkerestük a rendszerváltás 30 éve készült székelyudvarhelyi és marosvásárhelyi fotós krónikáit.

Emellett Vallasek Júlia irodalomtörténésszel beszélgettünk a Trianon-diskurzus irodalmi megjelenéseiről (ezt az interjút a trianoni békeszerződés aláírásának közelgő századik évfordulója miatt is érdemes újraolvasni!), Váncsa Domokos képzőművészt faggattuk a keresztény alapszimbólum, a kenyér kortárs művészeti reprezentációjáról, a Kovács András Ferenc költővel készített interjúnk a magyar nyelvet egyedi megvilágításban villantotta be, Köllő Miklós építésztől pedig megtudtuk, hogy hogyan lehet egyszerre megőrizni és korszerűvé tenni a hagyományos székely házakat.

Elbeszélgettünk két olyan fiatal filmrendezővel is, akiket Erdély valamelyik szeglete ihletett első nagyjátékfilmjük leforgatására: Bagota Béla a Valan – Az angyalok völgye című thrillerről és Balánbányáról, Szőcs Petra pedig a Déva című filmről és az igazi Déváról mesélt. A színházak oktatási és nevelési programjait is „ünnepeltük” 2019-ben egy átfogó összeállítással, amelyből kiviláglott az is, hogy a hazai tanügyi rendszernek mely hiányosságait igyekeznek ellensúlyozni sajátos megközelítésben az erdélyi magyar művészeti intézmények.

2019-ben több irodalomhoz kapcsolódó kerek évfordulót is ünnepeltünk, köztük olyat is, amelyről kevesen tudtak, mint Szabó Dezső, az első erdélyi magyar Nobel-díj jelölt születésének 140. évfordulója. A népszerűbbek közül kettőre kvízzel is emlékeztünk, amit az év végi lazulás idején szórakoztató lehet elővenni, ezért idetesszük őket: Ady Endrével és a Harry Potter-univerzummal kapcsolatos ismereteket lehet tesztelni velük.

Az Ady-emlékév alkalmával  Ady-sorozatot indítottunk, amelyben  olyan Ady Endréhez kapcsolódó témákat jártunk körül, amelyek a költő életrajzának és életművének kevésbé ismert részleteire világítottak rá olvasmányos formában, de irodalomtörténeti alapossággal. Minőségi lektűr-sorozatunknak záró részét nem is olyan régen olvashatták, Ady Endre karácsonyai címmel. A havonta új résszel jelentkező, és a visszajelzések alapján nagy kedveltségnek örvendő összeállításunk másik érdekessége az volt, hogy Ady Endre erdélyi kötődéseire fókuszált: szülőföldjére, zilahi iskolai éveire, a nagyváradi újságírói periódusra, a Léda-szerelemre, a Csinszkával töltött évekre, kolozsvári látogatásaira, Erdély-szeretére és nem utolsó sorban a világháborús tragédiára, amelyet Csucsán élt meg. 

Elindítottuk a Kincsesládánk, Erdély –sorozatunknak a második évadát, amelyben úgy írott, mint mozgóképes riport formájában erdélyi települések – falvak, kisvárosok, községek – kulturális értékeit mutatjuk be, éppen azért, hogy mindenkiben tudatosuljon: nemcsak a nagyvárosainkban létező épített örökségre érdemes odafigyelni, hanem az eldugott, elfelejtett helyeinket is érdemes megkeresni, megismerni. Meglátogattuk a mezőségi Széket, jártunk a Kendeffy Bonifác által alapított Gyergyóremetén, de elmentünk a Partiumba, Kazinczy Ferenc szülőfalujába, Érsemjénbe is, sőt a Partium és Erdély kapujában fekvő Hadadot és Bogdándot is meglátogattunk. Ugyanakkor olyan értékekre is odafigyeltünk, amelyek messze földön híresek: elmeséltük a száz évvel ezelőtt a román hadsereg által elfoglalt kolozsvári Nemzeti Színház történetét, és bemutattuk az erdőszentgyörgyi Rhédey-kastélyt is. De az erdélyi kulturális kincseinkkel más megközelítésben is foglalkoztunk: Márkus Éva videoblogger kalauzolta el olvasóinkat érdekes helyszínekre.

A rendszerváltás 30. évfordulójának éve

A háttér rovatunk 2019-ben is változatos témákat kínált. Különleges újságírói tapasztalat volt úgy utána járni a marosvásárhelyi fekete március különböző jelenkori értelmezéseinek, félig-meddig feldolgozott emlékeinek, hogy a téma nem valamely racionalizált, maximálisan tudatos irányát követi az ember.  Ráadásul egy őszintébb időszakban, amelyet nem terhel a kerek évforduló nyomása, hiszen csupán 2020-ban lesz harminc éves az az etnikai vérengzés, amely a román-magyar viszonyt is jelentékenyen meghatározta. 

Népszerűségnek örvendett az Európai Unió markáns kritikáját adó Böröcz József szociológussal készített interjúnk, a Pogátsa Zoltán közgazdásszal olvasható interjúban sem finomkodtunk, amikor az egyenlőtlenségek globális és kelet-európai vetületeit veséztük ki. Büszkék voltunk arra a beszélgetésre is, amelyet az amerikai szociológussal, Michael Barkunnal készítettünk az összeesküvés-elméletekről. A szintén amerikai politikafilozófus, Jodi Dean a kommunizmus fogalmáról, az erőszak kérdéséről osztotta meg álláspontját a Maszol virtuális hasábjain.

A rendszerváltás 30 éves évfordulója alkalmából indított sorozatunkban sokféle szemszögből igyekeztünk megközelíteni az 1989 decemberében történteket, arra keresve a választ, hogy államcsíny vagy forradalom történt-e azokban a rendkívüli napokban Romániában. Megszólaltattuk Stefano Bottoni történészt is, aki nemcsak a rendszerváltást megelőző politikáról és az 1989 decemberi eseményekről beszélt, hanem a Ceaușescu-korszak mostani megítéléséről is. És természetesen kifaggattuk a 30 évvel ezelőtt történtekről a forradalom lángra lobbantóját, Tőkés Lászlót is.

Szakemberek segítségével egy olyan minisorozatot is útjára indítottunk, amely megmutatja önöknek, hogy Erdély különböző nagyvárosaiban hogyan zajlottak az események 1989 decemberében. Az erdélyi rendszerváltás kapcsán már olvashattak a temesvári eseményekről, a Kolozsváron, illetve Szatmárnémetiben történtekről. Ezt a sorozatunkat folytatjuk januárban is.

Sorozatunkban ugyanakkor foglalkoztunk a „szép emlékű” szocreál kajákkal, és az erdélyi magyar harmincasok, negyvenesek és ötvenesek személyes megvalósításaival. Foglalkoztatott az 1989-es forradalom nemzeti kisebbségi áldozatainak emléke is, illetve az, miként látja hogyan látja az egykori forradalmár, Ion Caramitru színész az akkori történéseket.  Mindez az „időutazás” pedig egyetlen kérdést járt körül: mit jelentett a hazai társadalom számára az elmúlt három évtized, amelynek feldolgozása még nem ért véget?

Életmód: hasznos tippek és tanácsok

2019-ben is igyekeztünk hasznos tippekkel és tanácsokkal segíteni olvasóinkat az Életmód rovatunkban. Mivel ebben az évben hangsúlyossá vált a környezetvédelem témája, interjút készítettünk Kump Edina környezetkutatóval és Kováts Gizella környezetvédővel, beszámoltunk a nagyváradi csomagolásmentes boltról és szakértővel jártunk utána a vegyszermentes takarítás hogyanjának.

Részt vettünk Zacher Gábor csíkszeredai, valamint a bükki füvesember kolozsvári előadásán, interjút készítettünk népszerű, magyarországi pszichológusokkal: Orvost-Tóth Noémivel és Vida Ágnessel, valamint ott voltunk Nick Vujicic első erdélyi előadásán.

Fontos témákról beszélgettünk erdélyi szakértőkkel: a szülés utáni depresszióról Mészáros Andrea párterapeutával, a gyermekágyas időszakról Kraft Hunor nőgyógyásszal, a babalátogatás aranyszabályairól Deák Zsófia dúlával,  az iskolakezdésről Keresztesi Polixéna iskolapszichológussal, a gyerekeket érintő veszélyekről Vitus-Bulbuk Emese iskolapszichológussal, a Száraz November kihívásról Kalóz János-György addiktológussal, a gyászfeldolgozásról Bartha Mária Zsuzsánna gyászfeldolgozási specialistával. Dragoș Karin nagykárolyi youtubert a vloggerkedésről, óvodásokat pedig a Mikulásról faggattunk.

Továbbra is igyekeztünk segíteni olvasóinkat az egészséges életmódban, ezért Szilágyi Karola nem csak tippjeit, de néhány receptjét is megosztotta velünk. A házikenyér-sütés titkaiért Csíkdánfalváig utaztunk, az elsőéveseknek pedig a felsőbbéves egyetemisták tanácsaival segítettünk. Cukiságokban sem volt hiány: pumit, sinkát, májzlit simogattunk a Kolozsvári Magyar Napokon, és örökbefogadott cicák gazdáival beszélgettünk. Ugyanakkor körképben tértünk ki a tetoválás különböző indokaira tizenegy személyes vallomás révén, amelyekkel különböző tabukat is igyekeztünk lebontani.

A Tech-tudomány rovatunkban is elindítottunk egy sorozatot, amelyben az Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia (ETDK) díjazott dolgozatai közül a legaktuálisabb kutatási témákat felvető, társadalmunkhoz legszorosabban kapcsolódó munkákat ismertettük.  

Több sportágban is erdélyi bajnokot avattak

Sportrovatunk nagyon erős kezdéssel vágott neki a 2019-es évnek, ugyanis a Maszol – az erdélyi magyar sajtóból egyedüliként – Koppenhágából tudósított a német-dán közös rendezésű férfi kézilabda világbajnokságról. Munkatársunk ott volt a magyar válogatott minden mérkőzésén és alkalmat kerített arra is, hogy nemzeti csapattól a vébé után elbúcsúzó a székelyudvarhelyi születésű Ilyés Ferenccel és az őt a lelátóról bíztató édesapjával is elbeszélgessen.

Ha elutaztunk a távoli Dániába a magyar kézisekért, akkor igazán megérdemelte a marosvásárhelyi Szőcs Bernadette, hogy a helyszínről számoljunk be teljesítményéről a budapesti asztalitenisz-világbajnokságon. Napjaink legeredményesebb erdélyi magyar sportolójának (20. a női világranglistán, előtte csak távol-keleti országok képviselői vannak – szerk. megj.) nem sikerült túl fényesen a verseny, viszont Ovidiu Ionescu döntőt játszhatott spanyol partnerével a férfi párosok mezőnyében. Épp a budapesti asztalitenisz-vb alatt jelentették be, hogy Kolozsvár elnyerte a 2021-es felnőtt Európa-bajnokság rendezési jogát, így akkor már hazai pályán szurkolhatunk Berninek. S ha már Kolozsvár: videóinterjút készígtettünk a kincses városba látogató magyar sztársportolóval, Hosszú Katinkával. 

Több sportágban is erdélyi bajnokot avattak 2019-ben, a Sepsi-SIC női kosárlabdacsapata negyedszerre emelhette magasba a bajnoki trófeát, a férfiak mezőnyében a Nagyváradi CSM-nek összejött a címvédés. Ugyanez a fegyvertény a Kolozsvári CFR-nek is sikerült, a vasutasok ötödik bajnoki címüket ünnepelték májusban, hogy aztán alig másfél hónappal később elkezdjék azt az európai menetelésüket, amelynek végén Dan Petrescu továbbjutottak az Európa-liga egyenes kieséses szakaszába, ahol a rekordbajnok Sevilla lesz a következő ellenfél.