Idén ott voltunk Barcelonában a katalán függetlenségi népszavazáson, exkluzív interjúkat készítettünk világszinten is ismert személyiségekkel, több írásunk tematizálta a romániai magyar közéletet; év végére új rovatot is indítottunk, és nem utolsó sorban a legolvasottabb erdélyi magyar portál maradtunk. Éves visszatekintőnkben azokból az anyagainkból válogattunk a teljesség igénye nélkül, amelyekre egy kicsit büszkék vagyunk.

Kevés olyan idei külföldi eseményt követett akkora figyelem Erdélyből, mint a katalán függetlenségi népszavazást. Munkatársunk Barcelonából tudósított a sorsdöntőnek ígérkező referendumról, tömegtüntetésen és kosármeccsen is járt, katalán fiatalok között töltötte az éjszakát, a parlament elnökét is reagáltatta a spanyol hatóságok erőszakoskodásairól, majd kielemeztette a népszavazás eredményeit. Munkatársunk idén Felvidéket is felkereste, ahol a szlovákiai magyarok közérzetéről kérdezte az MKP elnökét, és egy „modern magyar focimesét” is látott Dunaszerdahelyen.

Az udvarhelyi grillsütőtől a bukaresti parlamentig

A belföldi témák közül – a nézettségi adatok alapján – elsősorban a román-magyar viszonyt alakító események érdekelték leginkább olvasóinkat. Ezek közül is nyilván a botrányosak. Ilyen volt a Militianul fedőnevű videobloggernek az a világgá kürtölt állítása, hogy nem szolgálták ki Székelyudvarhelyen, mert magyarul kért miccset. A Kaufland-botrányról a Maszol írt elsőként, mint ahogy arról is, hogy a YouTube-ra feltöltött videó közönséges diverzió volt. 

Magyarellenes provokációra idén sportban, illetve sporthoz köthető eseményeken is akadt bőven példa. Ilyen megnyilvánulásokban elsősorban a Liga 1-be frissen feljutott Sepsiszentgyörgyi OSK szurkolóinak volt részük, de azok a kolozsvári magyar CFR-szurkolók is megjárták, akikre – mint elsőként megírtuk – egy hétvégi sportrendezvényen botokokkal, láncokkal rontottak rá a Kolozsvári U ultrái.

Ám mindezen nem csodálkozunk, mert a román parlamentben is rendszeres a magyarellenes hisztériakeltés. Ez történt, amikor az RMDSZ a Grindeanu-kormány bukása előtt keményen alkudozott a tervezeteiről a koalícióval. A Maszolnak erről Kelemen Hunor szövetségi elnök azt nyilatkozta, ma már Romániában gombnyomásra beindul a nacionalista gépezet, Horváth István szociológus pedig arról beszélt a portálunknak adott interjúban, hogy az országban szalonképessé vált a magyarellenesség.

A provokáción túl a Kaufland-botrány arra is rávilágított, hogy az erdélyi magyarok román nyelvtudásának hiányosságai reális problémát jelentenek. Ezért románul hibátlanul beszélő, tömbmagyar térségekből származó, különböző életpályájú értelmiségieket kérdeztünk arról, hogyan sajátították el az ország hivatalos nyelvét: köztük Horváth Istvánt, Korodi Attilát, Győrfi Katát és Szörcsey Ágnest. Ugyanakkor megmutattuk azt, hogy a magyarellenesség távolról sem jellemző a román társadalom egészére: a kolozsvári Dobre család például természetesnek tekinti, hogy magyar óvodába járassa a gyerekeit.

A medve-ügytől a melegjogokig

Elmondható, hogy a medve-ügy gyakorlatilag társadalmi problémává vált Erdélyben: a túlszaporodott nagyvadak számtalan esetben emberekre támadtak, és jelentős károkat okoztak a gazdáknak. Ott voltunk Bukarestben, amikor a Hargita megyei elöljárók kilövési engedélyeket harcoltak ki a környezetvédelmi minisztériumnál a veszélyes egyedekre, és szakembert is kérdeztünk a medve és az ember együttéléséről.

Társadalom rovatunkban idén kiemelt figyelmet fordítottunk a kolozsvári Patarétre is, nyomon követtük a szeméttelep és a környékén élők sorsát. Sikerült interjút készítenünk egy, a pataréti gettóból elköltözött romával, aki elmesélte, milyen radikálisan változott meg az élete. Az egyre ijesztőbbé váló iskolai erőszakra szintén próbáltunk magyarázatot találni. Arra is választ kerestünk, miért vált az év végére szinte megfizethetetlenné a tűzifa. 

Egy arab-román származású lánnyal készített interjúnkból azt is megtudhattuk, hogyan reagálják le Németországban, Magyarországon és Romániában, ha valaki hidzsabban akar eljutni repülővel egyik országból a másikba. Idén a romániai melegek esélyegyenlőségére tett kisérletekről (itt, itt és itt) és azok megakadályozásairól is beszámoltunk. Munkatársunk idén Szilágyságot is feltérképezte: riportjaiból megtudhattuk, hogy a megyében a polgármesterek gyakran dalra fakadnak, a vidék termelői pedig a hagymájukat az Európai Parlamentbe is elvitték, és mi mégsem tudunk róla.

Tarr Bélától Schilling Árpádig

Kultúra rovatunkban Víg Emese folytatta exkluzív interjúsorozatát a magyar kulturális élet személyiségeivel: idén Jancsó Miklóssal, Lövétei Lázár Lászlóval, Röhrig Gézával, Kallós Zoltánnal, Ugron Zsolnával, Borbély Alexandrával, Gerlóczy Mártonnal, Tarr Bélával és Nádasdy Ádámmal beszélgetett el. De a jövőbe is néztünk Ioana Mischie virtuálisvalóság-kutatóval, megtudtuk, hogy működhet-e egy klasszikus Bartók-mű a csűrben, Balassi Bálint román fordítójával beszélgettünk, és a Jerevánban élő Dájbukát Lászlót is kikérdeztük.

Az erdélyi magyar sajtóban egyedüliként felfigyeltünk Éder Enikő temesvári színésznőre, aki Alföldi Róbert Hegedűs a háztetőn rendezésében kapott főszerepet, és többek között Stohl Andrással, Tóth Gabival és Csákányi Eszterrel lépett egy színpadra. Kollár-Klemencz Lászlóval, a Kistehén frontemberével áttekintettük a zenekar elmúlt 15 évét, Schilling Árpád pedig elmondta nekünk, hogy a demokráciában nem spórolhatjuk meg az állampolgári felelősséget. És ha már spórlás: tudosítónk annak nézett utána, hogy mi történik a csíkszeredai kulturális élettel a megszorítások miatt.

A társadalomtudományok sztárjai a Maszolon

Ebben az évben is folytattuk a neves társadalomtudósokkal és gondolkodókkal készült interjúsorozatunkat. Az új-zélandi, de Romániában posztdoktori képzésen részt vevő Matthew R. X. Dentith az összeesküvés-elméletek működéséről osztotta meg ismereteit, Judith Butler filozófust populizmusról, Trumpról, az erőszak legitimitásáról kérdeztük , Saskia Sassen szociológust és közgazdászt a migrációról, az EU-ról és a városok jövőjéről faggattuk.

Mithu Melanie Sanyal a nemi erőszak, a bevándorlás, a szexuális nevelés kérdéseiben nyilatkozott a Maszolnak, Krekó Péter pedig két ízben is válaszolt kérdéseinkre: előbb az összeesküvés-elméletekre, utóbb az orosz propaganda problémáira hegyeztük ki a beszélgetést. Foglalkoztunk az észak-koreai menekültekkel is, megkeresve egy olyan szervezetet, akik ebben segédkeznek, odafigyelve a beilleszkedésre is.

A giccsorgiától a büntetőjogig

Pengő Zoltán munkatársunk idén is sokat járta Erdélyt. Képekben mutatta be a Szatmárnémetitől Bukarestig terjedő nemzeti színű giccsorgiát, megfigyelte a régió élővilágának bámulatos átalakulását, történelemhamisítást fedezett fel az emlékművekbe vésve, rollerre állt a nagyvárosok utcáin, lóhátról is megnézte, hogy milyen a világ, és találkozott egy franciából lett cigányzenésszel, aki magyarul is tud.

Nyilvánvalóan a témája miatt rengetegen olvasták a kolozsvári magyar diákok szexuális életéről szóló anyagunkat, illetve az írásunkat arról, hogy miért kellett meghalnia egy 21 éves fiatalembernek a Beresztelke melletti erdőben. És ha már bűnözés: politikussal, ügyvéddel és büntetőjogásszal is kielemeztettük az igazságügyet szabályozó törvények és a büntetőjog tervezett módosításait.

Köszönjük, hogy 2017-ben olvastak minket, tartsanak velünk jövőre is. Boldog új évet kívánunk!