Amerikai elnökválasztás: miért nem adja fel Donald Trump?

A legtöbben egy veszíteni nem tudó politikus gyerekes duzzogásaként értékelik, hogy Donald Trump folytatja dühös Twitter-bejegyzéseit az amerikai választások elcsalásáról, azután is, hogy kihívóját a fél világ elismerte az Egyesült Államok újonnan megválasztott elnökének. Csakhogy a választások eredményének megkérdőjelezése a hivatalban lévő elnök részéről egy jogi stratégia része lehet, amely röviden arról szól, hogy noha elvesztette a választást, megtarthatja az elnökséget – ráadásul alkotmányosan.

„Meggyőződésünk, hogy ezek az emberek tolvajok. A nagyvárosok gépezete korrupt. Ez egy elcsalt választás” – írta Twitter-oldalán Donald Trump vasárnap, egy nappal azután, hogy ellenfele megtartotta győzelmi beszédét, és fogadta a demokratikus világ vezetőinek gratulációját. A leköszönő elnök még megeresztett a fent idézetthez hasonló bejegyzés-sorozatot, világossá téve, hogy egyáltalán nem tekinti lefutottnak az elnökválasztást, majd ismét golfozni ment.

Az amerikai szokásjog szerint a vesztes fel szokta hívni a győztest, gratulál neki, és felajánlja az együttműködését. Ez a garanciája a békés hatalomátadásnak, illetve nem utolsó sorban segít egyesíteni az országot az óhatatlanul megosztó kampány után. Donald Trump azonban nem ismerte el vereségét, és hosszas jogi vitát helyezett kilátásba.

A legtöbb jogi szakértő szerint Trump hiába próbálkozik perekkel. Nem érvényes a 2000-es precedens, amikor a George W. Bush és az Al Gore közötti szoros versenyt a republikánusok így nyerték meg Floridában. A Trump által indított perek zöme aligha jut el a legfelsőbb bíróságig, amelyik mégis, az sem fog változtatni érdemben az eredményen.

A volt alelnök, Joe Biden saját jogászcsapattal és alkotmányjogi szakértőkkel készül elhárítani Trump óvásait - kezdve a levélszavazás kiterjesztésétől az állítólagos csalásokig. Egyes szakértők szerint azonban Trumpnak van egy alternatív útja az újraválasztás felé, amely nem a legfelsőbb bíróságon, hanem a kongresszuson át vezet.

 

Elsőként Michael Cohen, Donald Trump volt ügyvédje vetette fel a lehetőséget, hogy az üzletember-tévésztárból lett elnök nem lesz hajlandó elhagyni a Fehér Házat egy választási vereség esetén. „A Trump úrral való személyes tapasztalataim alapján attól tartok, hogy ha alulmarad a 2020-as választáson, nem lesz békés hatalomátadás” – fogalmazott Cohen egy 2019. februári kongresszusi meghallgatáson.

2019. június 16-i számában a The Independent brit lap több szakértőt is megszólaltatott a téma kapcsán. A legtöbben úgy vélték, hogy a legfelsőbb bíróság vagy a közvélemény – és ennek engedve a Republikánus Párt – nyomása jobb belátásra térítheti Trumpot. Velük ellentétben Ross Baker, a New Jersey-i Rutgers Egyetem szakértője felvázolt egy kevésbé pozitív forgatókönyvet arra az esetre, ha Trump kevéssel veszít.

Az Independent-cikk megjelenésekor a téma keveseket mozgatott meg, a november 3-át megelőző hetekben azonban egyre többeket kezdett foglalkoztatni a gondolat (l. itt, itt, itt és itt), hogy mi történik, ha Trump nem lesz hajlandó elismerni a választások eredményét, ahogy arra az év közepétől számtalan alkalommal utalt.

A válasz a kérdésre az, hogy Trump éppenséggel sikerrel járhat abbéli igyekezetében, hogy megtartsa a Fehér Házat annak ellenére, hogy elveszíti a választást. Nehezen elképzelhető az ilyesmi – hiszen mégiscsak a világ első demokráciájáról van szó –, mégis megtörténhet.

Ez lehet a forgatókönyv

Baker forgatókönyve azzal számolt, hogy az elnökválasztás rendkívül szoros eredményt hoz, országos szinten kevesebb mint egyszázalékos különbséget a két jelölt között, és csaknem egyenlőséget az elektori kollégiumban. Ebben az esetben – vázolta fel Baker – 2020. november 4-én reggel Trump elkezdi ontani a tweeteket, miszerint a választást elcsalták, hiszen a valóságban ő győzött hatalmas szavazatkülönbséggel. Eközben a Fox News hírtelevízió képernyőjén egymást követik az elnök támogatói, akik az ő verzióját húzzák alá.

Ma már tudjuk, hogy a Rutgers Egyetem szakértőjének másféléves forgatókönyve nagy vonalakban megvalósult. Donald Trump nem is várta meg november 4-ét, hanem már harmadikán csalást kiáltott, miután céltudatosan felépítette az ezt megalapozó narratívát.

Amikor tehát Trump megkérdőjelezi a választások eredményét, nem egyszerűen egy veszíteni nem tudó politikus gyerekes duzzogásáról van szó  – konkrét közjogi következményei lehetnek. Az egyik és a legfontosabb, hogy január 6-án, amikor összeül a kongresszus, hogy összesítse az elektori szavazatokat, nem veszik majd figyelembe azokat az államokat, ahol a republikánus többség szerint szabálytalanságok történtek, így egyik jelöltnek sem lesz meg a 270 elektori szavazata, ami az elnökké választáshoz szükséges.

Ebben az esetben az alkotmány szerint az alsóház választja meg az elnököt, de nem az összes képviselő, hanem az állami delegációk többségével. Ilyenkor minden tagállamnak egy szavazata van, demokrata vagy republikánus, annak függvényében, hogy melyik párt törvényhozói vannak többségben az illető államban. Jelenleg 26 állam képviselői között vannak többségben a republikánusok, és 23-ban a demokraták, tehát nem kétséges, hogy ha arra kerül a sor, Trump kerül ki győztesen.

Trump egyik korábbi utalása azt jelzi, hogy számol a fent leírt forgatókönyvvel. „Nem akarok kikötni a legfelsőbb bíróságon, és nem akarok a képviselőházhoz fordulni sem. Annak ellenére, hogy előnyben leszünk, ha a képviselőházhoz fordulunk. Érti ezt bárki is? Azt hiszem, 26 a 22-höz, vagy olyasmi, mivel államonként egy szavazatot számolnak. Szóval tulajdonképpen előnyben vagyunk. Ó, biztosan megborzonganak, ha ezt hallják! Biztosan megpróbálják majd kitalálni, hogy »na, ebből hogy mászunk ki«” – fejtegette Trump szeptember 26-án a pennsylvaniai Middletownban összegyűlt rajongói előtt.

A demokraták jelezték: készülnek arra, hogy az elnök személyéről a képviselőház dönthet. Ellenszerük egyetlen egy lehet Nancy Pelosi házelnök szerint: ha november 3-án legalább egy államban sikerül megváltoztatatni a kongresszusi többséget, megakadályozhatják Trump újraválasztását. A Newsweek elemzése szerint erre három államban – Pennsylvaniában, Floridában és Montanában – mutatkozott esély.

Mint kiderült, egyiket sem sikerült kamatoztatni. A CNN adatai szerint a demokraták éppenséggel veszítettek hét mandátumot. Közben kettőt sikerült szerezniük is, de mindkettőt Észak-Karolinában, ahol ennek ellenére az állami delegációban többségben maradnak a republikánusok (8–5 arányban).

Mit szólnak ehhez a republikánusok?

A kérdés így inkább az, hogy partnerei lesznek-e Trumpnak egy alkotmányos krízis kirobbantásában a republikánus vezetők. A jelek nem túl biztatóak.

Donald Trump választási stábja percekkel Joe Biden győzelmének kihirdetése után közleményt adott ki, amelyben azt hangsúlyozták, hogy „ennek a választásnak még messze nincs vége”. Ugyanakkor aligha véletlen, hogy a rendszeresen renitenskedő Mitt Romney az egyetlen élvonalbeli republikánus politikus, aki gratulált Joe Bidennek és Kamala Harrisnak, mintegy elismerve a győzelmüket.

 

Mitch McConnell, aki a szenátus republikánus többségét vezeti, megerősítette a Trump által vázolt jogi utat, amikor azt írta Twitter-oldalán: „a bíróságok azért vannak, hogy alkalmazzák a törvényt, és megoldjanak jogvitákat”.

Kapcsolódók

Kimaradt?