Több mint félszáz projekt fut világszerte a koronavírus elleni oltóanyag kidolgozásáért. Úgy tűnik, a megoldáshoz igen közel jár a német BioNTech és az amerikai Pfizer gyógyszeripari vállalat.

Összehangoltan dolgozzak ki két nagy gyógyszeripari vállalat, a német BioNTechnél és az amerikai Pfizer a koronavírus elleni oltóanyagot. A két cég szándéknyilatkozatban rögzítette, hogy Kínát leszámítva minden más országra vonatkozóan megállapodást kötnek az ellenszerhez kapcsolódó kereskedelmi jogokról. A megállapodásból Kína azért maradt ki, mert korábban a sanghaji Fosun Pharma leszerződött a BioNTechhel, így Kínában a Fosuné lesz a kísérleti oltóanyaghoz kapcsolódó jogosultság. A Fosun 50 millió dollárért vett BioNTech-részvényeket, és további 85 millió dollárral járul hozzá a BNT162 nevű molekula fejlesztéséhez.

A német és az amerikai vállalat által gyártott koronavírus elleni gyógyszerek hatékonyságát rövid időn belül felméri az Egyesült Államok Élelmezési és Gyógyszerügynöksége. A bejelentés hírére a BionTech részvényeinek értéke 12 százalékkal, a Pfizeré pedig 5,4 százalékkal emelkedett az Egyesült Államok tőzsdéjén.

A két vállalat egyébként a védőoltás kutatásában együttműködik az amerikai Moderna és az londoni székhelyű AstraZeneca Plc-vel, a világ egyik vezető kutatásorientált gyógyszervállalat londoni központjával, amely kiterjedt kutatásfejlesztési, és gyógyszergyártási tevékenységet folytat és részvényeit a világ vezető tőzsdéin is jegyzik.

Utóbbi vállalatnak leányvállalata működik Magyarországon, Budapest székhellyel, amelynek 110 alkalmazottja egyrészt új, innovatív gyógyszermolekulák klinikai fejlesztésében vesz részt, míg mások a törzskönyvezéssel, a forgalombahozatali engedélyek gondozásával és a már törzskönyvezett gyógyszerek forgalmazásával kapcsolatos teendőket látják el, beleértve a gyógyszerek egészségügyi szakemberekkel való ismertetését és a gyógyszer- nagykereskedelmi tevékenységet is.

30 ezer emberen próbálják ki júliusban

A Pfizer és a BionTech által kidolgozott védőoltás, a BNT162b1 és a BNT162b2 tesztelését az amerikai Élelmezési és Gyógyszerügynöksége elsőrendű fontosságú feladatként jelölte meg, de hasonló besorolást kapott, még májusban, a Moderna által, a Pfizer és a BionTech technológiája alapján kifejlesztett védőoltás is.

A Németországban és az Egyesült Államokba kidolgozott négy védőoltás közül a BNT162b1 és a BNT162b2 a legreménykeltőbb. A Pfizer és a BionTech július elején bejelentette, hogy a BNT162b1 védőoltást 24 egészséges emberek kipróbálták, és 28 nap után jóval több ellentestet termelt a szervezetük, mint a koronavírus-fertőzésből felgyógyult betegeké.

A koronavírus elleni védőoltással foglalkozó gyógyszeripari vállalatok szerint még júliusban sor kerülhet arra, hogy legalább 30 ezer emberen kipróbálják az új oltást, minden a szabályozó hatóságok engedélyétől függ. A Pfizer és a BionTech azt tervezi, hogy siker esetén év végéig legkevesebb 100 millió adagot állít elő, 2021-ben pedig 1,2 milliárd adagot gyárt le.

A védőoltások azt biztosítják, hogy a szervezet immunrendszere már a fertőződés előtt felkészülhessen a kórokozó ellen. Így, amikor az ténylegesen megtámadja az embert, már harcra kész védelemmel találja szemben magát, amely még azelőtt végez a szervezetbe bekerült vírusokkal, mielőtt az még betegséget okozhatna. A BionTech alelnöke egyébként a magyar származású Karikó Katalin biokémikus, aki a nyolcvanas években ment ki az Egyesült Államokba, ahol az RNS-ben rejlő orvosi lehetőségek kutatásával foglalkozott.

Ezt mondja Karikó Katalin az oltásról

Karikó Katalin szerint a célt többfajta módon is el lehet érni. Így például az oltásnál legyengített kórokozót használnak, amelye az immunrendszer felismer és elkészíti a semlegesítéshez szükség ellenanyagokat. Mivel azonban fennáll annak a minimális veszélye, hogy ebben az esetben a vírusokat, baktériumokat nem sikerül annyira legyengíteni, hogy azok ellen egy sérülékeny immunitású ember védekezni tudjon, a leölt kórokozókat vagy azok egy-egy részét használják fel a védőoltásnál.

Az Amerikában élő magyar biokémikus szerint egy másik módszer az, hogy a kórokozó fehérjéjét kódoló hírvivő RNS-t (mRNS) fecskendezünk a szervezetbe, amelyet az immunrendszer felismer, és ami ellen ellenanyagot termel – ezt a fehérjét nevezik antigénnek. Ilyenkor maga a sejt gyártja le a vírus antigénjét az mRNS alapján, majd erre az antigénre rögtön ellenanyagot is készít. Az mRNS-ellenanyag csak a vírus egy-két alkotóelemét kódolja, ezért biztonságos.  

Csakhogy az elmúlt évtizedekben biotechnológia nem volt kellőképpen fejlett ahhoz, hogy fehérjét kódoló nukleinsavakat állítson elő – megfizethető áron. Ezért mindeddig egyetlen mRNS-alapú vakcina sem került forgalomba, a koronavírus azonban meghozhatja az áttörést – véli Karikó Katalin, aki elmondotta, hogy Az első fehérjét kódoló mRNS molekulát 1984-ben készítették el kémcsőben, de az mRNS szintéziséhez alapul szolgáló mesterséges géneket csak másfél évtizeddel később lehetett rendelésre készíttetni. Akkoriban még öt dollárba került nukleotidonként (a nukleinsavak alkotóegységei) az mRNS felépítése. Ez gyakorlatilag megfizethetetlen volt, hiszen több ezer építőelemet is tartalmazhat egy mRNS molekula. Ezért fel sem merülhetett az mRNS technológia széles körű elterjedése.

Hozzátette: egyébként nehéz előre látni a fejleményeket, mivel az új koronavírusról a tudósok még mindig nem tudnak mindent, így még mindig kérdéses, hogy milyen hosszú ideig tarthat a védelem.

Meddig véd a védőoltás?

Az utóbbi hónapokban egyre több kétség merült fel a felgyógyult fertőzöttek szervezetében maradó ellenanyagok mennyiségével, vagyis a létrejövő immunitás hatékonyságával és tartósságával kapcsolatban. Ez a jövőbeli vakcina hatásosságát is befolyásolhatja.

A termelődő ellenanyagok idővel természetes módon eltűnnek. A lényeg az, hogy maradnak-e a szervezetben memória-immunsejtek, amelyek fertőzés esetén azonnal aktiválódni tudnak. Ezekből viszont nagyon kevés van, ráadásul többségük a csontvelőben van, így kimutathatatlan, ezért nem tudni, hogy milyen hosszú ideig maradnak a szervezetben, és a kutatásnak ezt a részét semmiképpen sem lehet felgyorsítani.

Jelenleg kipróbálás alatt vannak olyan oltóanyagok, amelyek az antigént kódoló DNS-t tartalmazzak, de ezek kevésbé hatásosak. A DNS-nek először be kell jutnia a sejtmagba, ami kis hatásfokkal történik. Ezután mRNS készül róla, amelynek ki kell jutnia a citoplazmába.

Karikó Katalin végül leszögezte, hogy a BioNTech kutatásainak jelenlegi állapotáról nem mondhat semmit, mivel a tőzsdén jegyzett cég esetében ezt árfolyam-manipulációként is értelmezhetnék.