A Fekete-tenger biztonsága már nem csupán katonai kérdés, hanem energetikai tét is: az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének vezetése attól tart, hogy a térségben elszaporodó dróntámadások a romániai Neptun Deep gázprojektet is veszélyeztethetik, amely néhány éven belül a régió egyik legfontosabb energiatermelő létesítményévé válhat.

A NATO-n belül egyre sürgetőbb kérdéssé vált, hogyan lehetne gyorsabban és hatékonyabban válaszolni azokra a drónfenyegetésekre, amelyek az orosz-ukrán háború következtében már nemcsak Ukrajna légterét, hanem a szövetség keleti tagállamait is érintik. Románia azért került ismét a NATO figyelmének középpontjába, mert a Fekete-tenger térségében a katonai kockázatok már közvetlenül érinthetik az ország stratégiai energetikai beruházásait is. A szövetség attól tart, hogy az elmúlt időszak drónincidensei után a jövőben olyan kritikus romániai célpontok is veszélybe kerülhetnek, mint a Neptun Deep földgázprojekt.

A kérdés a NATO nagyköveteinek zárt ajtók mögött tartott tanácskozásán is napirendre került, ahol a tagállamok egy gyorsított drónbeszerzési program lehetőségéről tárgyaltak. A tanácskozásnak az adott új súlyt, hogy az elmúlt hetekben több NATO-tagállam közelében is megjelentek vagy lezuhantak orosz drónok, Románia pedig azonnali légvédelmi támogatást sürgetett. Galacon egy orosz drón lezuhanása okozott riadalmat és sérüléseket, Lettországban és Észtországban pedig az elmúlt hetek drónincidensei miatt NATO-vadászgépeket is riasztottak gyanús légi célpontok ellen.

Nicușor Dan román államfő a találkozó után arról írt, hogy Oroszország Ukrajna ellen folytatott háborúja továbbra is súlyos kockázatot jelent az euroatlanti biztonságra, különösen a Fekete-tenger térségében. Szerinte ezért Románia számára kulcsfontosságú, hogy az Észak-atlanti Szerződés Szervezete megerősítse jelenlétét és képességeit az ország területén. A román elnök közlése alapján a szövetségesek egyetértettek abban is, hogy fel kell gyorsítani azokat a NATO-projekteket, amelyek a drónfenyegetésekre adott válaszlépéseket szolgálják, hogy a leginkább érintett tagállamok támogatásáról már a következő csúcstalálkozón dönteni lehessen.

A katonai szövetség számára a drónkérdés azért különösen kényes, mert a saját eszközállománya korlátozott: a legtöbb képességet továbbra is a tagállamok biztosítják. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a NATO ne tudna kulcsszerepet játszani a repülő eszközök beszerzésének, telepítésének és műveleti felhasználásának összehangolásában. A mostani elképzelések lényege éppen az lenne, hogy a frontvonalhoz közel fekvő tagállamok, köztük Románia, gyorsabban juthassanak hozzá olyan drónvédelmi és légtérellenőrző képességekhez, amelyeket szükség esetén a szervezet katonai parancsnoki rendszere alá lehet rendelni.

Románia számára a drónfenyegetés azért különösen kényes ügy, mert a Fekete-tengeren nemcsak a háború közelségével kell számolni, hanem olyan energetikai beruházások védelmével is, amelyek a következő években az ország gázellátásának fontos pillérei lehetnek. A szövetségesek a megbeszéléseken külön kitértek a kritikus infrastruktúra védelmére, ezen belül a Neptun Deep projektre, amely Románia fekete-tengeri földgázkitermelésének legnagyobb beruházása lehet. A mintegy 4 milliárd euróra becsült projektet a román állami Romgaz és az osztrák OMV által ellenőrzött Petrom valósítja meg, a kitermelés pedig a tervek szerint 2027-ben indulhat. Ha a projekt megvalósul, Románia a Fekete-tenger egyik meghatározó gáztermelőjévé válhat, ami nemcsak Bukarest, hanem több közép-európai ország energiabiztonsága szempontjából is jelentős fejlemény lenne.

A NATO-diplomaták szerint a szövetségen belül már azt is mérlegelik, hogy a katonai parancsnokság milyen további lépéseket tehetne a fekete-tengeri létesítményeket fenyegető légi és tengeri kockázatok figyelésére. A múlt héten Monsban, a NATO katonai központjában találkozó nemzeti katonai képviselők állítólag nyitottnak mutatkoztak arra, hogy több légvédelmi eszközt mozgósítsanak Románia légterének ellenőrzésére, illetve az ország fölé berepülő drónok semlegesítésére. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a romániai légtérvédelem kérdése nem maradna pusztán bukaresti hatáskörben, hanem szélesebb NATO-koordináció részévé válna.

A Neptun Deep körüli biztonsági vita azért is túlmutat Románián

A sajtóbeszámolók szerint egyes államok már tárgyalásokat folytatnak Romániával a fekete-tengeri gáz jövőbeli átvételéről. Magyarország esetében például a romániai szállítások az orosz gáz részleges kiváltásában játszhatnának szerepet, egyes becslések szerint akár a szükséges pótlólagos mennyiség 20-25 százalékát is fedezve. Emiatt egy esetleges támadás vagy tartós biztonsági bizonytalanság nemcsak román, hanem regionális energiapiaci problémát is okozhatna.