Egy házban az ellenséggel – sokan a bántalmazójukkal vannak összezárva a járvány idejére

Hetek óta bezárkóztunk lakásainkba, hogy biztonságban legyünk, ne fertőződjünk meg a koronavírussal. Azonban sok ezer ember, főleg nők és gyerekek számára az otthon nem a biztonságot jelenti, hanem az állandó erőszak színterét.  Kihez fordulhatnak az áldozatok, és hogyan tudnak segíteni nekik a szomszédok, az ismerősök? László Éva pszichológusnak, a BBTE Szociális munka szakán oktató egyetemi tanárnak a segítségével jártuk körbe a jelenséget.

A koronavírus-járvány és az agresszió

Egy férfi és egy nő veszekedésére figyelt fel március 26-án Marosvásárhelyen a csendőrség. A helyszínre érkező rendőrök megállapították, hogy egy 30 éves nőt halálosan megsebesített egy 48 éves férfi. A nő életét már nem tudták megmenteni, belehalt a sérüléseibe.

Forrás: The Independent

"Ön szerint mi a legfontosabb? A biztonság vagy az egészség? Most biztos vagyok benne, hogy meghalok. Nincs erőm megküzdeni ezzel a helyzettel. " Ezt válaszolta egy nő egy szociális munkás, A.R. Facebook-posztjára, amelyben a szakember éppen arra hívta fel a figyelmet, hogy az otthoni elszigeteltség fokozhatja a családon belüli erőszakot. A nő elolvasta A.R. üzenetét, és egy biztonságos pillanatban, amikor az erőszakos férj aludt, segítséget kért.

Nagyon félt, hogy mi történhet vele most, hogy férje állandó jelleggel otthon tartózkodik. A. R. egy másik biztonságos időpontot egyeztetett vele, és akkor előkészítették a menekülési tervet: mi történjék, amikor új konfliktus alakul ki, és el kell hagynia a bántalmazott nőnek a házat. A szociális munkás ellátta tanácsokkal arról, hogy milyen dokumentumokat és ruhákat kell előkészítenie, milyen menedékhelyre vonulhat el, hol tarthatja biztonságban telefonját, és mikor fogja hívni őt az asszisztens.

László Éva pszichológus is arról számolt be, hogy a külföldről hazatérő, és sok esetben otthoni elkülönítésre felszólított személyek ellen már érvényes távolságtartási bírósági végzésük volt az áldozatoknak, akik azonnal értesítették a rendőrséget, hogy az illető nem maradhat a „családi otthonban”. A hatóságok azonnal intézkedtek, és az agresszorok számára más helyszínt jelöltek ki az elkülönítésre.

Soha nem könnyű kijutni a bántalmazó kapcsolatokból, és még nehezebb akkor, amikor mindenki üzenete - a közeli barátoktól a hatóságokig - az, hogy az áldozat otthon maradjon. Kínában, ahol a járvány több hónapja tart, az erőszakos családi konfliktusok esete megduplázódott, pedig csak azokkal az esetekkel számolnak a statisztikák, amelyeket bejelentettek a rendőrségnek.

Más, európai országok is figyelmeztetéseket tettek közzé, hogy az áldozat és a bántalmazó együttes elszigeteltsége, a gazdasági nehézségek, a zárt városok, a szociális szolgálatok humán erőforrásainak kimerülése és a rendőrség leterheltsége miatt megtörténik, hogy a nőket, gyerekeket, idős családtagokat gyakrabban bántalmazzák, és erre a hatóságok nem tudnak kellőképpen odafigyelni.

A családon belüli erőszak helyzete a járvány előtt

Messze állunk a családon belüli erőszak jelenségének megoldásától – hívta fel a figyelmet László Éva pszichológus, egyetemi tanár, a Nők az Erőszak Ellen ARTEMIS Egyesület alapító tagja. Romániában a nők 30 százaléka úgy értékeli, hogy élete egy bizonyos pontján fizikai vagy szexuális erőszak érte őt. 2019-ben mintegy 20 ezer nőt bántalmaztak. A családban. Ezek közül 44 meghalt. És ezek csak a hivatalosan jegyzett adatok.

Az otthon a nők számára a legveszélyesebb hely, ezt a tényt nemzetközi tanulmányok és statisztikák támasztják alá. Az ENSZ statisztikái szerint 2017-ben az erőszakos halállal elhunyt nők több, mint felét partnerük vagy más családtagjuk ölte meg.

A meglévő megoldások továbbra sem elégségesek. 2019-ben Romániában 7 986 ideiglenes távoltartási rendeletet állítottak ki, ezek közül 2 958 esetben a bíróság végleges távoltartást rendelt el. Leggyakrabban maguk Forrás: Shutterstock.comáldozatok kérték az ideiglenes távoltartást, 39 esetben más személyek, 77 esetben pedig az ügyben illetékes intézmények. Az ideiglenes távoltartási végzések 66 százalékát városi környezetben elkövetett bántalmazás miatt állították ki.

 Alig egy éve lépett érvénybe a bántalmazottat szigorúbban védő törvénymódosítás, mely szerint az agresszort azonnal eltávolíthatják az áldozat mellől, de az intézkedést a hatóságok nem követik nyomon, bár a szakemberek véleménye egyöntetűen az, bejelentést követő időszak a legveszélyesebb a kapcsolatban.

A létbizonytalanság és a kontrollvesztés „olaj a tűzre”

A családon belüli erőszak nem egyenlő a nők elleni erőszakkal. Gyerekek, idősek, férfiak is lehetnek áldozatai a fizikai, verbális agressziónak a családon belül. A helyzetek nagyon sokfélék, és a világjárvány okozta létbizonytalanság, feszültség nagyon sok esetben igazi tragédiákat okozhat azokban a háztartásokban, ahol az erőszakos viselkedésminta a hétköznapokhoz tartozik.

Ebben az új helyzetben, egy olyan válságban, amelyről nem tudjuk, mennyi ideig tart majd, és hány embert érint fizikai, gazdasági és mentális szempontból - nagyobb figyelmet kell fordítani a családon belüli erőszak áldozataira.

László Éva pszichológus, szerint ezekben a napokban az áldozatok számára  „nő a kockázat, nő a pszichológiai  nyomás. Nem a szorongásról vagy az irracionális félelmekről van szó, hanem arról a valódi félelemről, amelyet ezek a nők minden nap otthon megélnek, különösen most, amikor a házban kell maradniuk.”

Mindannyian egy „bezárt” helyzetben vagyunk, a létbizonytalanság kérdése mindenkiben felmerül, és van egy általánosan megemelkedett stressz-szint. A stressz, a frusztráció, a szorongás szoros kapcsolatban áll az erőszakos cselekedetekkel, ugyanis a kutatások már régóta kimutatták, hogy az agresszorok stressztűrő képessége nagyon alacsony, nehezen bírják az erős negatív érzelmeket. Az érzelmi szabályozás területén vannak gondjaik ezeknek az egyéneknek, és az ilyen helyzetek, ahol erősen érződik a nyomás – kint az utcán, a tévé híradós műsoraiban, a szociális médiában, egyszóval minden irányból erősen jönnek azok a vészjelzések, amelyek létbizonytalanságot sugallnak – a kritikus szint fölé emelik az agresszióba csapó szorongást. 

Forrás: Getty Images

Lesz-e élelem vagy nem? Lesz-e munkahely? Biztonságban vagyunk-e vagy sem? Azok a családok, ahol már a bezártság első napjaiban ezek a kérdések égetővé válnak, ott valóban krízishelyzetről beszélhetünk, amely elindíthat erőszakos folyamatokat akkor is, ha eddig esetleg sikerült valamelyest kontroll alatt tartani a dühkitöréseket. Tehát ez az az általános háttér a felsorolt kockázati tényezőkkel, amely arra enged következtetni, hogy az erőszakos cselekedetek számának jelentős megnövekedésére számíthatunk – vonta le a következtetést László Éva pszichológus.

Nem szabad elfeledkeznünk arról a kategóriáról sem – figyelmeztetett a szakember –, amely a stresszhelyzetet szer- vagy alkoholfogyasztással kezeli. Mindez növeli az erőszakos magatartásnak a megjelenését, vagy a már meglévő erőszakos cselekedeteknek a súlyosbodását.

Igazán azokért a családokért aggódnak a szociális munkások, ahol az erőszakos helyzet fennállt eddig is, és ebben a kontrollvesztett helyzetben rosszabbodni fog. László Éva pszichológus szerint a kontrollvesztettség egy másik kulcsfontosságú fogalom az agresszív viselkedés megértéséhez. Amikor mások mondják meg, hogy mit szabad és mit nem; katonaság, rendőrség ellenőrizheti lépten-nyomon, hogy van-e kijárási engedélye az igazoltnak vagy nincs; a hangosbemondó üzenetei figyelmeztetnek a szabályokra – csupa olyan helyzetről van szó, amikor az egyén hatványozottan átéli azt, hogy nincs kontrollja az események fölött, engedni kell a felülről jövő irányításnak. Ezeket a szituációkat nehezen tűrik az egyensúlyukat vesztett személyek. Ilyenkor bárki az áldozatukká válhat a családból: feleség, gyerek, idős családtag.

Milyen védelmi rendszerek működnek most?

"Hova menjek, ki fogad be a válság idején?" – talán ez a leggyakoribb kérdés, amely ebben a periódusban megfogalmazódik a bántalmazottakban. A szokásos körülmények között egy jól bejáratott protokoll működik: a szociális munkások személyesen vagy telefonon felkészíthetik az erőszak áldozatait az otthon elhagyására. A már segítségért folyamodott nőknél mindig ott van jól elrejtve az a telefonszám, amelyet használni szoktak, amikor a bántalmazó családtag nincs odahaza.

A szociális munkások felhívják őket, amikor tudják, hogy ez biztonságos, de ha a koronavírus-járvány miatt állandóan otthon van mindenki a családból, akkor ez már nem járható út. Az áldozatok szokásos felkészítése az otthon elhagyására már nem lehetséges. Ha nem tud elmenekülni a szomszédokhoz, a barátokhoz vagy a nagycsaládhoz, ahogy eddig tette, amikor válságosra fordult a helyzet, akkor ez kimondottan zsákutcás, kilátástalan helyzetet eredményezhet.

László Éva pszichológus szerint az egyik jó hír az, hogy az azonnali távolságtartás eseteit továbbra is tárgyalják a polgári bíróságok, mivel az igazságszolgáltatási rendszer sürgősnek tartja őket, de a rendőrség is prioritásként kezeli a családon belüli erőszak eseteit.

Forrás: Getty Images

A szakember azt mondta, hogy az egyik megoldás az, ha az áldozatok megkeresik az alkalmat arra, hogy segítséget kérjenek. A menhelyek továbbra is működnek, és az ott tevékenykedő szociális munkások az egészségügyi biztonsági intézkedések betartásával befogadják a hozzájuk forduló személyeket.

Mi történik más országokban?

Franciaországban az áldozatok számára készített sürgősségi vonal korlátozott személyzettel működik, annak ellenére, hogy Cristophe Castaner francia belügyminiszter szerint a karantén bevezetése óta mintegy 30 százalékkal nőtt a családon belüli erőszakos cselekedetek száma. Castaner elmondta, hogy a kormány új intézkedéseket vezet be annak érdekében, hogy a visszaélésekkel küzdő emberek segítséget hívjanak a válsághelyzet során.

Jurgita Pečiūrienė, a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének vezetője az Euractivnak adott interjújában hívta fel a figyelmet arra, hogy aggasztó, hogy az Európai Unióban még nem állnak rendelkezésre adatok a családon belüli erőszakról a pandémiás és a nemzeti válságok összefüggésében. Ez megakadályozza azt, hogy egymástól tanuljunk, hogy segítsük a rendőrséget és az egyéb segélyszolgálatokat a válságok során felmerülő esetekhez való alkalmazkodásban – nyilatkozta a szakember.

Az Egyesült Államok szakemberei is attól tartanak, hogy az agresszorok ki fogják használni az állampolgárok otthonában tartására szolgáló korlátozási intézkedéseket. Rachel Louise Snyder amerikai újságíró is felhívta a figyelmet arra, hogy a koronavírus-járvány által sújtott országokban a családon belüli erőszak áladozatai szokszorosan hátrányos helyzetbe kerülnek. Jacquelyn Campbell, a Johns Hopkins Egyetem ápolóiskolájának professzora szerint  a családon belüli erőszak áldozatai általában a napi stressz következtében sérült immunrendszerrel rendelkeznek, ezért gyorsabban kellene tesztelni őket a koronavírus fertőzés szempontjából,  mint a lakosság többi részét.

Kínában is a családon belüli erőszak eseteinek számának növekedéséhez vezetett a vészhelyzet. A rendőrségi források szerint a bejelentett visszaélések megduplázódtak miután a városokat lezárták. A Sixth Tone kínai kiadvány egy cikkében hozzáteszi, hogy az esetek 90 százaléka a COVID-19 járványhoz kapcsolódik. Eközben a családon belüli erőszak túlélőinek nyújtott támogatási szolgáltatások erősen megfogyatkoztak.

A mentális egészség legalább olyan fontos, mint a fizikai

Az úgynevezett „béke-szigetek” hiányoznak az életünkből ezekben a napokban – hívta fel a figyelmet László Éva pszichológus, arra a kérdésre válaszolva, hogy ki mit tehet ebben a periódusban mentális egészsége megőrzése érdekében. Úgy az áldozatok, mint az agresszorok számára különösen nehéz az ilyen helyzet, amikor nincs lehetőség a váltásra: nem lehet munkába menni, barátokkal találkozni, nem lehet kitörni az ördögi körből.

Hiányoznak vagy csökkent a számuk azoknak a momentumoknak, amelyeket az egyén arra használhat fel, hogy feltöltődjön, erőt merítsen ahhoz, hogy a feszültségeket, konfliktushelyzeteket kontroll alatt tartsa, és tudja ellátni mindennapi teendőit a családon belül: a gyerekekkel való foglalkozást, főzést, egyéb háztartási teendőket.

Az általános egészségügyi javaslatok mellett, amelyekre kiemelten oda kell figyelnünk ilyen körülmények között – tehát a fizikai erőnlét megőrzése, a rendszeres mozgás, az egészséges táplálkozás és a megfelelő mennyiségű pihenés mellett –, a mentális egészségünk karbantartása is nagyon fontos.

A kapcsolattartás is kiemelt jelentőséggel bír. Akár telefonon, akár a szociális média segítségével – hívta fel a figyelmet a szakember – őrizzük meg a kapcsolatunkat a külvilággal. Hívjuk fel családtagjainkat, a bizalmas barátainkkal is, akik jól ismernek minket és családi körülményeinket, maradjunk napi kapcsolatban, hogy jelezhessük, ha bármi negatív változásra sor kerül. A lehetőségek persze leszűkülnek ebben a periódusban, de a legfontosabb nem feladni ezeket a csatornákat, amelyek a külvilághoz kötnek minket.

Lelki és spirituális szinten a megnyugvást, feltöltődést azok a tevékenységek jelenthetik, amelyeknek eddig is megvolt életünkben ez a funkciójuk: olvasás, filmnézés, teázás, meditáció. A hívők számára fontos a vallási rituálék megőrzése: ha templomba járók voltak, akkor a napi ima ne maradjon ki most sem az életükből. Bármilyen tevékenységhez, ami feltöltődést hoz, érdemes ragaszkodni. Legyen az tíz perc vagy fél óra, amikor önmagával foglalkozik az egyén, az a bizonyos „énidő”, nagyon fontos ahhoz, hogy mentális erőnlétét tudja biztosítani. Csak egy szellemileg is erőnlétben lévő egyén tud megküzdeni olyan helyzetekkel, amelyek nagyfokú koncentrációt, határozottságot igényelnek.

Forrás: alamy.com

Hasznos információk

Mit tehetnek azok, akik családon belüli erőszak áldozatai vagy tudomást szereznek ilyen esetről?

  • Ha olyan ismerősei, barátai vagy családtagjai vannak, akiket bántalmazás ért/érhet, tartsa fenn a kapcsolatot velük, ügyelve arra, hogy ne veszélyeztesse őket.
  • Kérdezze meg tőlük, hogy mikor hívhatja őket, vagy mikor írhat nekik, és küldje el szakemberekhez (szociális munkások vagy pszichológusok), akik segítenek számukra a biztonsági terv elkészítésében, amely hasznos lehet az esetleges tetőződő konfliktusokban;
  • Ha valakinek segítségre van szüksége vagy tudomása van olyan személyről aki vészhelyzetben van, hívja a nemzeti segélyhívó telefonszámot: 0800.500.333;
  • Ha erőszakot tapasztal (lát, hall a lakóházában), hívja a 112-es segélyhívó sürgősségi számot. Fontos az ön jelzése, mert ebben az időszakban a rendőrök és a szociális munkások nehezebben érnek el az áldozatokhoz, akik nem tudnak segítséget hívni, mert az agresszor folyamatosan velük van
  • Online tanácsadást az A.L.E.G. oldalán lehet igényelni. A Nemek Közötti Egyenlőség és Szabadság Egyesület honlapja a biztonság érdekében vészgombbal is el van látva, azonnal becsukódik az oldal, ha az áldozat rákattint a vészjelzőre. Ez az óvintézkedés arra való, hogy az agresszor ne láthassa, hogy milyen oldalon időzött áldozata.
  • Ezen a térképen pedig bárki ellenőrizheti, hogy lakóhelyéhez melyik az a legközelebb eső menedékhely, ahova végső esetben az áldozatok fordulhatnak.
A romániai koronavírus-helyzettel kapcsolatos hírfolyamunkat itt találja.

Kapcsolódók

Kimaradt?