„Politikailag bizonytalan év volt a 2019-es, azonban a törvényhozás és a szociálpolitika szempontjából eredményes” – summázta marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján parlamenti képviselői mandátumának elmúlt évi eredményeit Csép Éva Andrea. Az alsóház szociális és munkaügyi bizottságának RMDSZ-es titkára kijelentette, hogy az eredmények ellenére még rengeteg a tennivaló, Románia ugyanis sok szempontból lemarad attól, ami minimumnak tekinthető.

55 parlamenti felszólalás, 11 politikai nyiltakozat, 102 törvénykezdeményezés, amelyből 23 emelkedett jogerőre, 36, miniszterekhez kérdés és interpelláció, emellett két bizalmatlansági indítványhoz adott szavazat – ez Csép Éva Andrea Maros megyei parlamenti képviselő mérlege a mandátuma 2016-os megkezdése óta, amelyet hétfői marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján vont meg.

A parlamenti irodájában 300 embernek segített, akik többnyire szociális kérdésekben fordultak hozzá: munkaügyi problémák, családon belüli erőszak, lakótársulási kérdések, nyugdíjak, fogyatékos személyek juttatása és jogosultsága stb. miatt. Több mint félszáz konferencián és négy külföldi tapasztalatcserén való részvételére is büszke a képviselő.

Több pénz kell a szociális szolgáltatásokra

Csép Éva Andrea elsősorban azt nehezményezte, hogy a kormány „csak kijelentés szintjén foglalkozik családpolitikával”. Emlékeztetett arra, hogy a tavaly elfogadott költségvetésben közel 8 millió lejjel több pénzt sikerült elkülöníteni a magán szociális szolgáltatók (például a Gyulafehérvári Caritas, a Református Diakónia stb.) támogatására – az idei költségvetésben azonban a tavalyi 26-ból csupán 21 millió lej szerepel ennél a tételsornál, ami meglátása szerint azt jelenti, hogy 2020 „áldozati év lesz”, még úgy is, hogy „a kormány átvállalta az önkormányzatoktól a szociális szolgáltatások díjának az 50 százalékát”.

Rámutatott arra, hogy számos nyugat-európai országban az állam kiszervezi ezeket a szolgáltatásokat, és egy reális keretösszegből finanszírozza ezt. „A román kormányban nem látom a szociális érzékenységet, azt, hogy egyáltalán ismernék a probléma súlyosságát, a támogatás az ellátottak költségeinek csupán 25 százalékát fedezi” – magyarázta a parlamenti képviselő. Egy magán idős otthonban levő személy gondozására havi 250 lejes támogatást fordít az állam, a nappali foglalkoztató központokban ez az összeg havi 175 lej, személyenként 120 lejt kapnak az otthoni idősgondozásra és 90 lejt a szegénykonyhára. Ezek az összegek 2009 januárja óta nem változtak, miközben a minimálbér közel a kétszeresére növekedett. „Nagyon fontos, hogy átértékeljük ezeknek a szolgáltatóknak a támogatását. A minimális standard költségek aktualizálásának a közvitája múlt héten lejárt, kíváncsian várjuk a végeredményt” – mondta Csép Éva Andrea.

Fontos helyen a családpolitika

A parlamenti képviselő a sajtótájékoztatón listázta azokat a fontosabb törvénymódosításokat, amelyekhez kezdeményezőként vagy támogatóként hozzájárult. Ilyen az új nyugdíjtörvény, amelyhez olyan módosításokat nyújtott be, amelyek célja „jobbítani az idősek nyugdíjas éveit, különös figyelmet szentelve a többgyermekes anyákra, az örökbe fogadott gyerekek számbavételére a nyugdíjazáskor, de a rokkantsági nyugdíj megítélésének feltételeire is”. Érvénybe lépett ugyanakkor, hogy a kettes nehézségi fokozatú munkacsoportban dolgozók kedvezményesen mehessenek nyugdíjba.

Családpolitikai intézkedések terén a parlament alsóházának szociális és munkaügyi bizottságának titkára szerint „olyan intézkedéseket kell foganatosítani, amelyek segítenek a negatív szaporulat javításában”, ezért kiemelt figyelmet szentelt a kismamákra, akik „a második gyermek esetében nem fognak kevesebb gyermeknevelési juttatást kapni, mint az első gyerek esetében”. A törvény megemeli azt a keretösszeget, amely plusz jövedelmet jelent a gyes ideje alatt: csak akkor veszíti el a gyermekneveléssel járó állami juttatást az érintett szülő, amennyiben más forrásokból származó, adóköteles jövedelme meghaladja a 6 250 lejt évente. Idáig 3 750 lej volt a felső határ.

Csép Éva Andrea kiemelte azt az RMDSZ-es politikusok által kidolgozott családtámogatási törvénytervezet-csomagot is, amely a terveik szerint pozitív hatással lesz a népszaporulatra is. Ezek közé tartozik az étkezési, kulturális, ajándék- és vakációs utalványok mellé bevezetett babakelengye és a junior értékjegy; több szabadnap megítélése a szülőknek, amennyiben beteg a gyerekük; autóvásárlás-támogatás a háromgyerekes családoknak, valamint azoknak, amelyekben fogyatékkal élő gyermek él, valamint a nagyszülői gyes bevezetése, amelynek első feltétele, hogy a nagyszülő foglalkoztatott legyen, ne nyugdíjas. Ugyanakkor az örökbefogadási törvény egyszerűsítésén is dolgoznak, amely jelenleg a képviselőház jogi bizottsága előtt van.

„Az a feladatunk, hogy a többségnek tudnia kell gondoskodni a kisebbségről, akik egészségesek, akik jól élnek, nekik kell figyelniük azokra, akik hátrányos helyzetben vannak, akik kiszorítottak, akik betegek és nem kapják meg a kellő odafigyelést és gondoskodást” – jelentette ki Csép Éva Andrea. Kiemelte, hogy érvénybe lépett a „bullying”, vagyis az iskolai lelki és fizikai agressziót visszaszorító törvény, amely a pedagógusok felkészítéséről is rendelkezik, amellett, hogy szakfelügyeletet ír elő a bántalmazó és a bántalmazott gyermek számára is. Felhívta a figyelmet arra, hogy Romániában négy gyerekből egyet rendszeresen megaláznak az osztálytársak előtt, öt gyerekből egy rendszeresen megaláz egy másik gyereket az iskolában, tíz gyerekből három ki van közösítve, hat gyerekből egyet rendszeresen megvernek, és tíz gyerekből hét tanúja egy iskolai bullyingnak.