Felmérés: a gazdaság összeomlásától jobban félnek az emberek, mint a koronavírustól
A romániaiak 70 százaléka biztos abban, hogy a koronavírus jó ideig nem tűnik majd el, illetve ugyanilyen arányban tartják a kórokozónál sokkal veszélyesebbnek a román gazdaság összeomlását – derült az IRSOP közvélemény-kutató intézet felmérésből.
A megkérdezettek háromnegyede, 75 százaléka „nem igazán erősnek”, illetve „gyengének” minősítette az állam, az állami intézmények fellépését a járvány leküzdésében. A felmérés készítői szerint egyebek között ezzel is magyarázható, hogy Romániában gyakran megszegik a járvánnyal kapcsolatos hivatalos előírásokat.
A lakosság 44 százaléka tart a koronavírustól, és csak 38 százaléka bizakodik abban, hogy nem fertőződik majd meg; 10 százalék közönyösnek mutatkozik a járvány kapcsán, 8 százalék pedig a depresszióra panaszkodott a pandémia miatt. A mintacsoport 71 százaléka úgy vélte, hogy a vírus még hosszú ideig veszélyt jelenthet, 29 százalék szerint viszont hamarosan megszabadul tőle az ország.
A kormány járvánnyal kapcsolatos intézkedéseit mindössze 5 százalék minősítette nagyon jónak, 50 százalék viszont jónak tartotta, 45 százalék pedig gyengének, illetve nagyon gyengének ítélte. A parlament még rosszabbul áll a felmérés szerint: az intézmény munkájára a járvány idején csupán 1 százalék adott jelest, 35 százalék jónak vélte, 37 százalék rossz, 25 százalék pedig nagyon rossz véleménnyel volt róla.
Az államfő szerepének növekedését 46 százalék tartotta kívánatosnak, csökkentését 13 százalék akarta, 41 százalék pedig úgy vélte, az államfő hatáskörei megfelelnek a normálisnak. A kormánynak 41 százalék szánna nagyobb szerepet, 20 százalék viszont kevesebbet, 39 százalék szerint pedig a kormány kellő hatáskörrel rendelkezik.
A járvány lecsengése és az élet normális kerékvágásba zökkenése után a megkérdezettek 50 százaléka továbbra is a Nemzeti Liberális Pártot szeretné kormányon látni, hatalomváltást 48 százalék tartana kívánatosnak.
Közel 40 százalék nem tud pénzt megtakarítani
A járvány megelőzésére szánt szigorításokról 84 százalék úgy vélte, hogy az intézkedések az egészségük védelmét szolgálták, 16 százalék viszont azt állította, hogy csorbultak a szabadságjogaik. A kórokozó által okozott fertőzések számának további növekedését 29 százalék tartotta aggasztónak, 71 százalék azonban elsősorban a gazdasági összeomlását jelölte meg fő gondként.
A megkérdezettek 88 százalék azt állította, április folyamán sikerült kifizetnie a rezsiköltségeket, 9 százaléknak nem volt erre pénze. A lakosság 87 százaléknak nem okozott anyagi gondot az élelem beszerzése, 13 százaléknak viszont nem volt miből; 80 százaléknak sikerült megvásárolnia a szükséges gyógyszereket, 18 százaléknak viszont nem.
A megkérdezettek 61 százaléka havonta meg tudott takarítani egy összeget, 38 százaléka viszont pénz nélkül maradt. A megkérdezettek több mint fele, 53 százalék továbbra is biztosnak tartotta munkahelyét, 14 százalék attól tartott, hogy valamelyik családtagja elveszítheti állását – 82 százalék pedig nem aggódik a munkahelyéért.
Az emberek közötti szolidaritásra vonatkozó kérdésre 43 százalék az válaszolta: biztos volt abban, hogy ez változatlan maradt a járvány idején is, 41 százaléknak a meggyőződése pedig az volt, hogy a szolidaritás erősödött, és csupán 16 százalék tartotta úgy, hogy meggyengült.
Arra a kérdésre, miszerint a járvány jobbá vagy rosszabbá tette az embereket, 54 százalék azt válaszolta, hogy ez változatlan maradt, 27 százalék úgy vélte, az emberek jobbá váltak, 19 százalék pedig úgy gondolja, hogy a közös baj csak rosszabbá tette embertársait.