A koronavírus Erdélyben elnevezésű felmérés első eredményei szerint az erdélyi magyarok körében még nagyon alacsony a járvány egészségügyi hatása, ugyanakkor a mindennapok teljesen átalakultak, a lakosság egy újfajta életformára rendezkedett be. A legnagyobb problémák az új helyzetben pénzügyi és lélektani jellegűek. A szigorító intézkedésekkel ugyanakkor a válaszadók többsége egyetért, kétharmaduk szinte egyáltalán nem hagyja el a lakását – számolt be kutatásának eredményeiről közleményben az Erdélystat.

A kutatást az Erdélystatot működtető kolozsvári Közpolitikai Elemző Központ Egyesület és a SoDiSo Research közvélemény-kutató cég készítette, önkéntes alapon. A kutatás célja az volt, hogy feltárja az erdélyi magyar társadalom viszonyulását a járvány kérdésköréhez. A felmérés négy nagyobb témára fókuszált, a most megjelent eredmények az első két kérdéskört, az egészségügyi érintettséget és a szigorító intézkedésekhez való viszonyulást elemzik. 

A legfontosabb következtetések:

• a válaszadók egészségügyi érintettsége még nagyon alacsony
• megfertőződését a válaszadók kevesebb mint negyede tartja valószínűnek
• a védekezést mindenki fontosnak tartja
• a válaszadók kétharmada szinte egyáltalán nem hagyja el a lakását
• a legnagyobb problémák az új helyzetben pénzügyi és lélektani jellegűek
• a kormány intézkedéseivel a többség egyetért, sokan további szigorításokat is jónak látnának

Egészségügyi érintettség, percepciók

A legfontosabb eredményekből kitűnik, hogy a válaszadók egészségügyi érintettsége még nagyon alacsony. Mintegy 3 százalékuk gondolja azt, hogy megfertőződhetett a vírussal, voltak erre utaló tünetei (viszont a tesztelési szakaszig nem jutottak el). Csupán 0,1 százalék számolt be arról, hogy pozitív koronavírusteszt-eredménye van. Továbbá egy százalék alatti azoknak az aránya, akiknek családjában, közeli ismerősei körében volt bizonyítottan a koronavírus által okozott betegség vagy haláleset.

Emellett megfertőződését a válaszadók kevesebb mint negyede tartja valószínűnek: a válaszadók 3 százaléka tartja nagyon valószínűnek, 19 százalék pedig inkább valószínűnek, hogy elkapja a koronavírust, a többség ennél kisebb esélyt lát erre.

A megfertőződésüket a legmagasabb kockázati csoportba tartozók tartják a leginkább valószínűnek (a nagyon súlyos krónikus betegek, illetve a közepesen súlyos betegséggel rendelkező 60 év felettiek). Valamivel átlag feletti a közép-erdélyi, városi, fiatalabb, magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők körében is a megbetegedést valószínűnek tartók aránya. Gazdasági ágazatok szerint a megfertőződés kockázatát a közigazgatásban, az egészségügyben és az alapszolgáltatási ágazatokban (energia, gáz, víz, szennyvíz, hulladék) dolgozók becsülik jelentősnek.

Egy esetleges megbetegedés esetében nagymértékben megoszlanak a vélemények arról, hogy ennek lefolyása mennyire lenne súlyos: a válaszadók 51 százaléka enyhe vagy közepes szintű tünetekre számít, amivel nem kerülne kórházba, 23 százaléka gondolja, hogy kórházi kezelésre szorulna, illetve 5 százalék azoknak az aránya, akik nagyon súlyos, akár végzetes kimenetelű megbetegedéstől tartanak. A betegségük súlyos lefolyását inkább nők, idősek, alacsonyan iskolázottak, illetve a magas kockázati csoportba tartozók tartják valószínűbbnek.

A válaszadók 99 százaléka fontosnak tartja a rendkívüli védekezést a járvány idején. A legelterjedtebb védekezési formák a kérdőívben felkínáltak közül a gyakoribb, alaposabb kézmosás, az otthon tartózkodás, a személyes kapcsolatok csökkentése. Ugyanakkor a válaszadók mintegy fele gyakrabban takarít, fertőtlenít, és mintegy egyharmaduk védőfelszerelést használ, ha kimegy a házból. Hasonló az aránya azoknak, akik ebben a periódusban több vitamint szednek, mint a megszokott körülmények között.

Kijárási tilalom, közösségi távolságtartás

A válaszadók kétharmada szinte egyáltalán nem hagyja el a lakását: a válaszadók abszolút többsége (53 százaléka) csak a legszükségesebb dolgok miatt hagyja el otthonát, további 13 százalékuk egyáltalán nem jár ki a házból (többségében saját elhatározásból, de vannak, akik karantén miatt). Csupán 8 százalék azok aránya, akik nagyjából ugyanannyit járnak ki a házból, mint a szigorítások előtt.

A kijárási szigorításokat leginkább betartók egyrészt idősek, nyugdíjasok, magas kockázati csoportba tartozók, másrészt ide tartoznak az egyetemisták és a tanulók, harmadrészt pedig a felsőfokú végzettséggel rendelkező, szellemi munkát végző aktívak. Azon rétegek is jól körülhatárolhatók, akik a megszokott módon végzik tevékenységüket: az alapszolgáltatási ágazatokban, a mezőgazdaságban és a közigazgatásban dolgozók, a vállalkozók, önfoglalkoztatók számottevő része.

A legnagyobb problémák az új helyzetben pénzügyi és lélektani jellegűek: két fő problémának (27–28 százalékos említési aránnyal) a háztartások bevételeinek csökkenését és a bezártság érzését, az ebből adódó szorongást, aggodalmat említették. Jelentős azok aránya is (20 százalék körüli), akiknek a megszokott intéznivalók, illetve a bevásárlás megnehezedése, avagy a megváltozott munkakörülményekhez való alkalmazkodás jelent problémát. 

Az egyedüllétet, a társas kapcsolatok hiányát a válaszadók 18, a hasznos időtöltés hiányát 16 százalék említette. A lélektani jellegű problémák legalább egyikét (bezártság érzése, egyedüllét, hasznos időtöltés hiánya, családon belüli feszültségek) a válaszadók mintegy fele, 49,8 százaléka említette.

Továbbá a kormány intézkedéseivel a többség egyetért, sokan további szigorításokat is jónak látnának. A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos intézkedéseket a válaszadók 68 százaléka helyesli. Az egyetértők felülreprezentáltak a szórványmegyékben, az idősebb életkorúak és a magasan kvalifikáltak körében. A bírálók inkább székelyföldiek, férfiak és fiatalok. Az intézkedésekkel legkevésbé az önfoglalkoztatók és a vállalkozók értenek egyet, viszont körükben is azok vannak többségben, akik helyeslik a döntéseket.

A megkérdezettek abszolút többsége (53 százaléka) megfelelőnek tartja a kijárást korlátozó intézkedések szintjét, 27 százalékuk további szigorításokat, 16 százalékuk pedig a megkötések enyhítését látná jónak. A jelenlegi intézkedések szigorítását a Partiumban élők, a magasan iskolázottak, illetve a bérből élők látnák nagyobb arányban indokoltnak. Az enyhítés mellett a székelyföldiek, az alacsonyabban iskolázottak, a vállalkozók és az önfoglalkoztatók voksolnak átlagon felüli arányban.