Hogyan érhet véget a koronavírus-járvány? Nemzetközi szakértők véleményét gyűjtöttük össze
MEDDIG fog tartani a koronavírus terjedése? HOGYAN ér véget a járvány? A szakembereknek nincs egységes válaszuk ezekre a kérdésekre. A felvázolt lehetőség mindegyikének van valóságalapja, de egyelőre nem tudni, hogy melyik forgatókönyv valósul meg az alábbiak közül.
William Haseltine, az ACCESS Health International nemzetközi egészségügyi szaktanácsadó központ elnöke, aki nemrégiben vezetett le egy amerikai-kínai egészségügyi konferenciát Vuhanban, azt mondja, a járvány négyféleképpen érhet véget – írja a The Daily Beast.
Az első forgatókönyv szerint a vírus a tavaszi felmelegedéssel lelassul, majd lecseng a járvány. A második variáns szerint a vírus addig terjed, amíg már senkit nem tud megfertőzni – ez egyébként a legpesszimistább forgatókönyv, amely szerint a Föld lakosságának két százaléka esik áldozatul a járvány pusztításának.
Harmadik lehetséges lehetséges kimenetele a pandémiának az oltószer kifejlesztése és bevezetése lenne, amely véget vet a globális fertőzésnek, viszont ennek legkorábbi lehetséges időpontja minden számítás szerint 2021 tavasza. Az utolsó és sokak szerint legvalószínűbbnek tartott végkifejlet egy olyan gyógyszer tökéletesítése, amely sikeresen fölveszi a harcot az új típusú koronavírussal.
Lássuk tehát külön-külön is részleteiben a fentebb felsorolt eshetőségeket.
Első forgatókönyv
Négyféle koronavírust ismerünk, melyek a megfázáshoz hasonló, felső légúti betegségeket okoznak, és ezek mind szezonálisak – mondja Arnold Monto, a University of Michigan epidemiológia és világ-egészségügy professzora, az Egészségügy Vlágszervezet (WHO), illetve az amerikai védelmi minisztérium tanácsadója. Az ilyen jellegű vírusoknak a szezonalitás az egyik legfontosabb jellemzőjük.
A korábbi járványok során gyűjtött tapasztalatok szerint nagyon valószínűnek tűnhet az a forgatókönyv, amely szerint az új típusú koronavírus melegebb, nedvesebb időben veszít az erejéből, és az általa okozott járvány lecsillapodik, az életünk pedig visszatérhet a normális kerékvágásba. Egyetlen gond van, hogy mivel egy eddig teljesen ismeretlen vírusról van szó, erre nincs semmilyen garancia.
Túl sok még az ismeretlen tényező – hívta fel a figyelmet Jeffrey Klausner, a kaliforniai egyetem epidemiológia tanszékének professzora, a kaliforniai Betegség Megelőzési Központ vezetője. Semmiféle tudományos bizonyíték nem áll rendelkezésünkre azt hinni, hogy melegebb időjárás esetén a vírus szétszóródása kevésbé lesz hatékony, és csökkenni fog a fertőzések száma – figyelmeztetett a szakember.
Második forgatókönyv
Ez a lehetséges legrosszabb forgatókönyv, de nem lehet kizárni teljességgel a lehetőségek közül – vázolta Arnold Monto professzor a következő eshetőséget. Mivel a közeljövőben nem számíthatunk védőoltásra, elképzelhető, hogy a vírus terjedése csak akkor fullad majd ki, amikor már senkit sem tud megfertőzni. Ez azt jelentené, hogy Föld lakosságának 40-70 százaléka fertőződne meg a betegséggel, és a fertőzöttek nagyjából 2 százaléka halna bele a betegségbe.
Ezt az jelenti, hogy világszerte 64-12 millió ember halna bele a fertőzésbe. Ebben az esetbe az élet minden területe: a gazdaság, az ipari termelés, a mezőgazdaság, a kultúra, az oktatás, és az emberek mentális állapota is súlyos, gyógyíthatatlan sebeket szerezne. Ebben az esetben a járvány valóban apokaliptikus méretűvé nőhet, annyira, hogy az áldozatok elhantolása is nehézségekbe ütközhetne.
A szakemberek szerint azonban bízni kell abban, hogy a gyógyszerészeti megoldásokon kívül is létezhetnek módszerek a pandémia megfékezésére. Klausner professzor szerint minél többen esnek át a fertőzésen, és alakul ki bennük természetes módon az immunitás, annál lassabban fog terjedni a kórokozó, és ez időt hagyhat a gyógyszerészeti szakmának is arra, hogy a védőoltást vagy a megfelelő gyógyszert kifejlessze.
Ennek a természetes lelassulási folyamatnak lehetünk tanúi most Kínában, Dél-Koreában és Japánban – magyarázta a professzor –, mivel a lakosság nagy részének sikerült egyfajta természetes immunitásra szert tenni az elmúlt hónapok alatt. Azonban amíg ez a bizonyos immunizálódás bekövetkezik, addig a járvány felütheti a fejét különböző zárt közösségekben, a világ különböző pontjain. Az ilyen váratlan kitörések is komoly gondokat okozhatnak a járványügyi szakembereknek.
Harmadik forgatókönyv
Ez a variáns leghamarabb egy év múlva következhet be. Anthony Fauci, az Egyesült Államok Allergológiai és Járványügyi Intézetének vezetője szerint egy lehetséges oltóanyag klinikai próbaidőszakának első fázisára legkorábban áprilisban kerülhet sor. Ha a vakcina hatékonynak bizonyul, akkor elkezdik a széleskörű tesztelését, azonban legkorábban 12-18 hónapos periódus után lesz elérhető a nyilvánosság számára, azaz gyógyszertárakban, orvosi rendelőkben. A világ különböző pontjain többféle védőoltáson dolgoznak a szakemberek, azonban egyik sem kerülhet forgalomba egy évnél korábban.
Negyedik forgatókönyv: hatékony gyógyszerekkel fel lehet majd venni a küzdelmet az új típusú koronavírussal
Hónapokon belül megvásárolhatóvá válhatnak azonban azok a koronavírus elleni terápiás készítmények, és velük el is érkeztünk a negyedik, egyben legvalószínűbb forgatókönyvhöz. Jelenleg két szer is nagyon ígéretesnek tűnik a koronavírus elleni harcban.
Az egyik a remdesivir, amelyik a laboreredmények alapján az eddigi legjobb antivirális gyógyszer a betegség ellen, a másik pedig egy actemra nevű, szintetikus antitest, amit jelenleg is használnak Kínában a betegek kezeléséhez, eredetileg pedig a reumatoid arthritis kezelésére fejlesztették ki gyulladás gátló gyógyszerként. Ezek a szerek, bár nem adnak olyan védettséget a fertőzés ellen, mint egy vakcina, a megbetegedéseket eredményesen lehet kezelni velük.
Időközben a Gilead Sciences által létrehozott remdesivirről azt hiszik a szakemberek, hogy a vírus leghatékonyabb kezelésének bizonyulhat, mivel egy „széles spektrumú” gyógyszer, amely nagyfokú hatékonyságot mutatott különféle vírusokkal szemben a laboratóriumi tesztek során.
A szakemberek szerint nem elképzelhetetlen egy ötödik forgatókönyv sem. Eszerint a vírus nem egyenletesen terjed, hanem folyamatosan újabb nagyobb gócpontokat képez, elsősorban olyan szuperterjesztő vírusgazdáknak (olyan fertőzött betegek, akik életvitelükből kifolyólag, akár 50-100 embert is megfertőzhetnek rövid idő leforgása alatt) köszönhetően, amilyeneket az elmúlt hetek során Kínában, Olaszországban és az Egyesült Államokban is azonosítottak, majd néhány hónap múlva eltűnik véglegesen.