Ennek a választásnak nincs vége, távolról sincs – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője, Kayleigh McEnany helyi idő szerint hétfőn tartott sajtótájékoztatóján. A sajtóeseménnyel nagyjából egy időben nyújtották be a republikánus perkereseteket, amelytől Donald Trump a választások eredményének megfordítását reméli.

Már a választás napja előtt több mint 300 perkeresetet nyújtottak be 44 szövetségi államban a korai és a levélszavazással kapcsolatban. Ezekben ugyanazok a vádak fogalmazódtak meg, amelyeket Donald Trump és kampánya november 3. óta is hangoztat: a túl laza szabályozások miatt tömegesen csaltak a nem személyesen leadott szavazatokkal. Noha egyelőre nem tudott semmilyen bizonyítékot felmutatni, a Trump-kampány több kulcsfontosságú államban is pert folytat.

A „rozsdaövezetet” próbálják megfordítani

Az előzetes eredmények szerint Pennsylvaniában Joe Biden nyert, azonban a Trump-kampány már a választás másnapján pert indított azt állítva, hogy megfigyelőit akadályozták a munkájukban.

Idén a koronavírus-járvány miatt korlátozták a megfigyelők mozgását, illetve az esetleges megfélemlítéstől tartva a számukat is. A keresetben megjelenő philadelphiai központban a szavazatszámlálásnál a pártok delegáltjai 20 láb (hat méter) távolságból követhették nyomon a műveletet. Ezt a Trump-kampány megtámadta, és a bíróság a november 5-én elrendelte, hogy a távolságot csökkentsék hat lábra (~1,8 méter) azzal a feltétellel, hogy a megfigyelők betartják a járványmegelőzési szabályokat. Még aznap Trump ügyvédjei megvádolták a választási tisztviselőket a bírósági rendelet megsértésével, és pert indítottak Philadelphiában, amelyben ezúttal a szavazatszámlálás leállítását kérték. Ezt a bíróság elutasította.

Rudy Giuliani, az elnök ügyvédje szerint a bírósági döntés után nemhogy közelebb engedték volna a republikánus delegáltakat, hanem ellenkezőleg, a szavazatszámlálókat hat lábbal távolabb költöztették. A philadelphiai választási hatóságok ezzel szemben ragaszkodnak ahhoz, hogy szabályszerűen jártak el, és az állam legfelsőbb bíróságához fordultak.

A Trump-kampány pennsylvaniai keresetének középpontjában a levélszavazatok állnak. Rendes körülmények között a levélszavazatok közül csak azokat összesítik, amelyek legkésőbb a választás napján este 8 óráig beérkeznek, azonban Pennsylvania állam legfelsőbb bírósága szeptember közepén úgy döntött, hogy érvényesnek kell tekinteni azokat a szavazatok is, amelyeket legkésőbb a választás napján, november 3-án adnak fel és legkésőbb november 6-án délután 5 óráig beérkeznek. A republikánusok november 6-án megfellebbezték ezt a határozatot, és kérték a választások napja után beérkezett valamennyi levélszavazat kizárását.

Az ügy októberben már megjárta a szövetségi legfelsőbb bíróságot, amely azonban indoklás nélkül visszadobta. Pontosabban az indok ismert: a bíróság holtpontra jutott, négyen szavaztak a kereset elfogadása mellett, négy ellene. Viszont időközben letette az esküt a Donald Trump által kinevezett Amy Coney Barrett, aki elbillentheti a mérleget az elnök javára, amikor az ügy ismét a legfelsőbb bíróság elé kerül.

Az esetleges siker Pennsylvaniában még nem föltétlenül jelentene fordulatot az elnökválasztás állásában, hiszen Joe Biden előnye 47 ezer fölötti. Kérdés, hogy találnak-e ennyi érvényteleníthető – tehát a választások napja után beérkezett – levélszavazatot.

Pennsylvania

Trumpék egy másik fronton is próbálkoznak levélszavazatok kizárásával. Pennsylvaniában a szabályok megengednek adatpótlást legkésőbb november 12-ig. Olyan esetekről van szó, amikor a választó elfelejtette mellékelni a levélszavazathoz a személyazonossága igazolását vagy az illető dokumentum nem eléggé világos. Trump kampánya november 5-én pert indított azzal a céllal, hogy az említett határidőt három nappal lerövidítse. Az elnök szóvivője, Kayleigh McEnany ugyanakkor azt állította hétfőn, hogy a választási tisztviselők aránytalanul sok demokratát engedtek kijavítani a szavazólapjukat. Azt is kifogásolta, hogy néhány pennsylvaniai megye lehetővé tette a választók számára az ilyen hibák kijavítását, míg mások nem.

Egy másik pert a választási eredmények igazolásának leállítása érdekében indított a Trump-kampány hétfőn, november 9-én, azzal érvelve, hogy az állam szigorúbb ellenőrzésnek vetette alá a személyesen szavazókat – a republikánusok elsöprő többsége így voksolt –, mint a levélben szavazókat.

Michigan

Pennsylvania után a „rozsdaövezet” másik két államában is fordítani tudott Joe Biden 2016-hoz képest. Michiganben meggyőző ugyan a demokrata előny – Biden mintegy 150 ezerrel több szavazatot kapott –, azonban Trump csapata még november 4-én pert indított a szavazatösszesítés leállítását kérve. Arra hivatkoztak – amire Pennsylvaniában is egyébként –, hogy megfigyelőik nem tudták nyomon követni a folyamatot. A bíróság elutasította a keresetet, mondván, hogy nincs elegendő bizonyíték a megfigyelők akadályoztatására. November 9-én újabb pert indítottak azzal a céllal, hogy megakadályozzák az eredmények igazolását Wayne megyében, újabb megfigyelői panaszokra hivatkozva. Wayne megyében több százezer szavazat a tét.

Wisconsin

Noha ezt peren kívül is kérhették volna, Wisconsinban az elnök kampánya bírósági úton próbálja elérni a szavazatok újraszámolását a választások napján észlelt rendellenességekre hivatkozva. Egyelőre ebben az államban nem fejeződött be az szavazatok feldolgozása, az újraszámolás – ha lesz – csak azután jöhet. 2016-ban is volt újraszámlálás Wisconsinban, de a végeredmény alig száz szavazattal változott. Biden előnye ezzel szemben meghaladja a 20 ezret. Ha a „rozsdaövezet” mindhárom államát sikerülne megfordítania, Trumpnak akkor sem lenne meg az elnökséghez szükséges 270 elektora.

Nevada

Nevadában a republikánusok helyi vezetői szerint több ezer olyan személyt azonosítottak, „aki a jelek szerint Nevadából való elköltözése után” szavazott korábbi lakhelyén, ami szerintük törvénytelen. A november 5-én benyújtott keresetükben azt állítják, hogy a postai küldemények hitelesítésére vonatkozó túlságosan laza eljárás miatt több mint 3000 olyan személy szavazott Nevada államban, aki erre nem lett volna jogosult. Az elnök jogi csapata összeállította és közzétette a „gyanúsítottak” névsorát, amely azonban önmagában nem bizonyít semmit szakértők szerint.

Egyrészt azok, akik az elnökválasztás előtti 30 napon belül költöztek el az államban, továbbra is Nevadában szavazhattak. Másrészt a Nevadában tanuló egyetemi hallgatók és az odavezényelt katonák szintén jogszerűen szavaztak ebben az államban. Egy másik november 5-én benyújtott keresetben a republikánusok megpróbálták leállíttatni egy aláírás-ellenőrző gép használatát, azonban nem jártak sikerrel.

Georgia

Georgiában november 6-án bejelentették, hogy újraszámolják a szavazatokat, mivel a két jelölt között elenyésző, alig 1500 voks a különbség. Jelenleg a CNN összesítése szerint mintegy 12 ezres Joe Biden előnye. Georgia egyik megyéjében a Trump-kampány november 4-én megpróbálta leállítatni a szavazatszámlálást, a szavazatok feldolgozásával kapcsolatos problémákra hivatkozva. A párt megfigyelői állítólag látták, amint egy nő több mint 50 szavazólapot kever a megszámlálatlan korai szavazatok közé. Egy nappal később egy bíró „bizonyítékok hiányában” elutasította a republikánus keresetet.

Arizona

A Trump-kampány november 7-én pert indított Arizonában, azt állítva, hogy több törvényes szavazatot elutasítottak. A keresetet néhány megfigyelő és két szavazó nyilatkozatára alapozták, akik azt állították, hogy problémájuk volt a szavazógépekkel. Az ügyet egyelőre vizsgálják.

Brad Raffensperger, Georgia államminisztere közölte: nem vitatja, hogy volt illegális szavazás, de hozzátette, hogy egyrészt ezeket az érintett választási hatóság vizsgálja, másrészt a szabálytalanságok szintje távol áll attól, hogy megváltoztassa a választások eredményét.

Döntés előtt a legfelsőbb bíróság

Donald Trump már a választások éjszakáján kijelentette, hogy kiterjedt csalás történt, és kilátásba helyezte, hogy „a legfelsőbb bíróságig megy”. A választások lebonyolítása az amerikai alkotmány szerint tagállami hatáskör, ebből adódóan a feltételezett választási csalásokat is a tagállamok hatóságainak kellene kivizsgálniuk. Ezzel szemben William Barr igazságügyi miniszter – aki egyben legfőbb ügyész is – engedélyezte a szövetségi ügyészeknek, hogy kivizsgálják az elnökválasztással kapcsolatos állítólagos szabálytalanságokat. Barr arra hivatkozott, hogy az ilyen esetek nem tartoznak „egyértelműen és világosan” az államok hatáskörébe. Richard Pilger, akinek a vizsgálatokat felügyelnie kellett volna, annyira nem értett egyet fölöttese jogértelmezésével, hogy tiltakozásul lemondott.

Ha találnak is szabálytalanságokat, azokról – és azok alapján az eredményekről – az állami bíróságok döntenek. Amennyiben nem elégedett a döntéssel, a Trump-kampány ezután a szövetségi legfelsőbb bírósághoz fordulhat, amely helybenhagyhatja az állami bíróság döntését, vagy felülbírálhatja azt.

Eddig az elnökválasztás egyetlen alkalommal dőlt el az Egyesült Államok legfelsőbb bíróságán. 2000-ben a demokrata Al Gore és a republikánus George W. Bush jogvitája a floridai szavazatok kapcsán több mint egy hónapig tartott, mígnem a legfelsőbb bíróság december 12-én – két nappal az elektori kollégium ülése előtt – úgy döntött, hogy leállítja az újraszámlálást. Idén a szövetségi államoknak december 8-ig le kell bonyolítaniuk az esetleges újraszámlálásokat és tisztázniuk kell a jogvitákat. Ha a határidőig nem dől el, melyik jelöltnek adják a szavazataikat, a kongresszus kizárhatja a szóban forgó állam elektorait az elnökválasztási folyamatból.