best of életmód

2022-ben is sok olvasónk látott vendégül vagy osztotta meg velünk különleges, megható, motiváló élettörténetét

Bereczki Szilvia
Bereczki Szilvia

Életmód rovatunk attól színes, hogy olvasóinkról szól: 2022-ben sokakat meglátogathattunk otthonában, másokkal telefonon keresztül beszélgettünk, de bárhogy is történt a kapcsolattartás, nagyszerű dolgoknak lehettünk szemtanúi. A különleges élettörténetek mellett az őszinteség, a kapcsolódás is sajátja volt ennek az évnek, ami gyermekekkel, vallásos témákkal, gazdaélettel, pszichológiával foglalkozott. Folytattuk az Ép lélek és a Vagány nők sorozatunkat, illetve egy újat is elindítottunk, a Parasztbibliát, ami a jelenlegi gazdasági helyzetben kapaszkodókat nyújt, másfajta szemléletet tükröz, és változtatásra ösztönzi olvasóinkat.

2022 januárját Ép lélek sorozatunkkal folytattuk, amelyben mozgássérült édesanyát, gyermekotthonban nevelkedő mozgássérült férfi élettörténetét, agyvérzéssel született férfi életét, vízfejűséggel született asszistens tanoncot, kétoldali csípőficammal született, egyedülálló édesanyát és egy mozgássérült világ- és európai-bajnokot mutattunk be.

Egy különleges szüléstörténetet is megosztott velünk egyik olvasónk: a vízben szülés Romániában egyelőre kuriózumnak minősül, Nagyváradon mégis lehetősége volt rá. Tapasztalatai azt mutatják, ahol a nő irányíthatja a saját testét, szülését, az felemelő, euforikus lehet, még akkor is, ha fájdalommal társul: első két gyermekét szülészeti erőszaktól nem kímélve hozta világra, a harmadik kislányt viszont gátmetszés és -szakadás, szeparáció és gonosz megjegyzések nélkül. 
Az egyre népszerűbb 4S Street zenekar frontemberével magyar-román együttélésről és székely-román érzelmekről beszélgettünk. Megtudtuk, inkább érzi fél-fél embernek magát a kulturális keveredés miatt, semmint egyetlen egésznek.
Egy tündérmeséről is beszámoltunk: egy a nádfedeles kunyhó helyébe hat nap alatt házat teremtettek a székiek. Vigh István lelkész az elszánt fiatalok indítványozására és saját lelkiismeretének noszogatására decemberben fogalmazta meg a „nagy álmot”, amelynek megvalósításában a Facebookon kért segítséget: a falubeliek és külföldiek egyaránt megmozdultak, ki anyagiakkal, ki kétkezi munkával támogatta az építkezést. Mint megtudtuk, a család tékozló életvitele sem gátolta meg abban a székieket, hogy a sötét, nyirkos sufni 11 éves lakójának kapaszkodót biztosítsanak a jövőteremtésben.
Az érzelmek és adakozási lehetőségek mentén foglalkoztunk az orosz-ukrán háborúval. Beszéltünk arról, hogy mit érdemes adományozni; arról, hogy hogyan vélekednek a gyermekek a háborúról, illetve egy csodás vállalásról is beszámoltunk: egyik olvasónk ukrajnai menekült családot fogadott be otthonába.
Nők napján ismét elindítottuk Vagány nők című sorozatunkat, amelyben ezúttal dobost, restaurátort, sátorépítőt és állatkerti gondozót mutattunk be.
Bepillanthattunk a gábor cigányok mindennapjaiba is, akiknek életét számos sztereotípia övezi. Ezeket próbáltuk lecsupaszítani Isztojka Mátéval, a Hargita megyei Szentábrahám gábor cigányközösségének tagjával, aki közvetítő cigányok és magyarok között. Különc a gáborok közt, megbecsült a magyarok szemében, mert a közösség szokásaival ellentétben egyetemet végzett.
Különféle nősorsokba is beleláttunk: anyák napján egy olyan nőt mutattunk be, aki négy gyermeket nevel, lelkészfeleség és saját vállalkozást működtet; az anya nélkül nevelkedő gyermekek napján pedig egy olyan vállalkozónő osztotta meg velünk történetét, aki gyermekkorában maradt árva, és anyja halálával a fakanalat és testvérei felnevelését is örökölte.
Bemutattuk a csíkszeredai Ádám családot. Ádám Kati nénit, Gyula bácsit, Rebekát és Julcsit, akiket szinte minden csíkszeredai ismer. Ki úgy, hogy gyerekkorában az édesanya által vezetett néptánccsoportban leste el első tánclépéseit, ki úgy, hogy a két lányt muzsikálni hallotta, táncolni látta, mások meg Gyula bácsi néprajzi jellegű fényképeit csodálhatták meg kiállításokon. A család már-már csíkszeredai különlegesség: úgy képviselik és jelenítik meg az ősi kultúrát, a néphagyományokat, hogy az sem tőlük, sem a városbeliektől nem idegen.
És elindítottuk Parasztbiblia sorozatunkat, amelynek keretében 8 gazdaemberhez látogattunk el, és kaptunk egy kis ízelítőt az állattartással járó nehézségekből, idillből. Bemutattuk a Bálint sajt mögött álló Sándor gazdát és feleségét; egy gyergyói gazdaságot, ahol apa és fia egymás munkatársa; a gyimesi nővéreket, akik édesapjuk életét viszik tovább; a Kongo Farmot, ahol több száz ősi fajtájú tehén, disznó, juh és szárnyas nevelkedik; a gyimesi kisfiút, aki 13 évesen édesanyjával együtt gazdálkodik; egy gyergyóditrói családot, akiknek gúnár őrzi a házukat, kecske játszik a gyermekeikkel; és egy csíkszeredai fiatal gazdát, aki városi létére működteti családi gazdaságát.
A vallásos témákkal is komolyabban foglalkoztunk: két nővér választását is bemutattuk. Egy nyárádremetei származásúét, akit a domonkos nővérek általános főnöknőjévé választottak.
És egy ferences nővérét, aki Csíkszeredából származik, és orvosi hivatását adta azért, hogy Isten mellett elköteleződhessen.
Egy olyan erdélyi fiatallal is beszélgettünk, akinek hitet népszerűsítő Instagram-fiókját 15 ezren követik. Illetve beszélgettünk egy moldvai csángó származású pappal, aki kettős életet élt, majd az egyházi hivatás helyett a családapai szerepeket választotta. 
Egy férj és feleség virágzó gyimesi vállalkozását is bemutattuk, akik vasárnaponként idős emberek csoportját szállítják templomba: olyanokat, akik a hosszú kilométereket már nem tudnák gyalog megtenni. Ha szükséges, bevásárolnak, házhoz viszik a tömött szatyrokat, de az is előfordul, hogy egy távol élő hozzátartozó kérését teljesítik: alkalomadtán gázpalackot cserélnek a magányosan élő emberek otthonában. Mondhatnánk, hogy egyszerű taxisok, de a Gyimes-völgyében sokkal többek: segítségek.
Beszélgettünk a csekefalvi származású Jánosi Matildával, aki gyerekként mezőre járt, piacon árult zöldségeket. Később virágkötőként próbált szerencsét itthon és Magyarországon; sikeres vállalkozó lett, mégsem volt elégedett: divattervező, művész akart lenni. Ezért maga mögött hagyott mindent és 28 évesen, tíz fonttal a zsebében Londonba költözött, hogy „szerencsét próbáljon”. Egy riksa volt a munkahelye, az otthona és a stúdiója: abban aludt, a hajléktalanokkal osztozott az ételen és aprópénzt gyűjtött az utcáról, míg végül Hamupipőke-története beteljesedett. Ma vörös szőnyeges eseményeken vesz részt.
Elsajátítottuk a befőzés fortélyait.
Beszélgettünk a pedagógusok helyzetéről.
Ellestük a kenyérsütés mikéntjét.
A káposztasavanyítás receptjét.
És beszélgettünk az X-Faktor győztesével, a gyergyószentmiklósi Solyom Bernadettel, aki csupán 11. osztályos, mégis szilárd jövőképpel rendelkezik: gyermekkori álma, hogy énekes legyen, a siker érdekében néhány éve rap technikáját is komolyan fejleszti. Amikor nem a színpadon tartózkodik, akkor a kosárpályán találni rá: vágya egy professzionális női kosár ligában kipróbálni magát, közben azért is dolgozik, hogy érettségi után építészmérnöknek tanulhasson.
Vásároltunk Csíkszereda első csomagolásmentes boltjában, a Dobozban, ami egyszerre trend és nosztalgia.
És egy gyermekotthonban nevelkedő lány nem mindennapi történetét is bemutattuk.
Köszönjük olvasóinknak, hogy érdeklődtek a munkánk iránt. Reméljük, hogy a 2023-as évet is hasonlóan sokszínűen tudjuk megélni.
16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT
Bereczki Szilvia
Bereczki Szilvia összes cikk

Kimaradt?