Elkezdődött az RMDSZ 17. kongresszusa a Kolozs megyei Zsukiménesen. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke beszédében úgy fogalmazott: „a kongresszus legfontosabb célja, hogy egy új fejezetet nyissunk, beszéljünk a jövőről, az előttünk álló feladatokról”. Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke is részt vesz a rendezvényen, szerinte az RMDSZ Bukarestben a stabilitás és a józan ész, Budapesten a meghízható partner, Brüsszelben a magyar érdekek képviselője. Ilie Bolojan, Románia miniszterelnöke is elismerően beszélt az RMDSZ-ről.

A rendezvényen elfogadnak egy dokumentumot, amely a következő két évnek, a következő kongresszusig tartó időszaknak megadja az általános politikai irányát, és hogy milyen feladatokat tűz ki maga elé a szövetség. 

Úgy tűnik, Nicușor Dan államelnök végül mégsem vesz részt a kongresszuson, Ilie Bolojan miniszterelnök azonban megjelent, valamint a helyszínen van Semjén Zsolt, magyarország miniszterelnök-helyettese, Sorin Grindeanu szenátusi elnök is.

Csoma Botond: az identitás megőrzése rendkívül fontos

Csoma Botond, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke, a kongresszus házigazdája nyitotta meg a rendezvényt. Kiemelte: örül, hogy Kolozs megyében rendezték meg a kongresszust. „Mi itt alapvetésnek gondoljuk azt, hogy az identitás megőrzése rendkívül fontos dolog. Úgy akarjuk megőrizni az identitásunkat, hogy közben nem is akarunk elszigetelődni” – tette hozzá.

Mint mondta, a fontos és meghatározó pillanatokban sikerült a magyar közösség nagy részének a támogatását megszerezni Kolozs megyében is, ugyanis a magyarok nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy ennek az országnak ne legyen magyarellenes elnöke – modnta el nyitóbeszédében Csoma Botond.

Kelemen Hunor: „Az RMDSZ kongresszus célja, hogy új fejezetet nyissunk”

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke is köszöntötte a meghívottakat. Beszédében úgy fogalmazott: „a kongresszus legfontosabb célja, hogy egy új fejezetet nyissunk, beszéljünk a jövőről, az előttünk álló feladatokról” – mondta. Hozzátette: hatalmas megtiszteltetés, hogy Románia és Magyaroroszág miniszterelnöke is részt vesz a rendezvényen. „Ez nemcsak a szövetségnek, hanem az erdélyi magyar közösségnek is fontos üzenet” – részletezte.

Kelemen Hunor köszöntötte Ilie Bolojant, úgy fogalmazott: a miniszterelnök a továbbiakban is számíthat az RMDSZ-re, ugyanakkor megköszönte, hogy elfogadta a szövetség meghívását.

Orbán Viktornak, Magyarország miniszterelnökének megköszönte az elmúlt 15 évben nyújtott segítséget. „Bármilyen kihívások érjenek bennünket, mindig biztosak lehetünk abban, hogy számíthatunk egymásra és segítjük egymást” – mondta Kelemen Hunor.

Bolojan: az RMDSZ többször is bizonyított

Ilie Bolojan miniszterelnök szerint erős a kötelék a románok és a magyarok között, ebben pedig az RMDSZ a híd. Szerinte mindenki felelőssége az, hogy stabilitás legyen ebben a térségben. A miniszterelnök elismerően beszélt az RMDSZ-ről, úgy fogalmazott: a szövetség bebizonyította, hogy felelős koalíciós partner.

Emil Boc: Az RMDSZ-el sikerült a normalitás városává tenni Kolzosvárt 

Kolozsvár polgármestere, Emil Boc többször megköszönte az RMDSZ-nek azt, hogy az elmúlt 20 évben sikerült együttműködni úgy, hogy a várost, és a kongresszusnak helyt adó helyszínt – metropolisz övezetet is fejleszteni tudják.

Ha úgy is tűnt, hogy zsúfolt volt a forgalom a kongresszus helyszínére, számít az RMDSZ támogatására abban, hogy vonattal tegyék majd gyorsabbá a közlekedést.

Hangsúlyozta, örömére szolgál, hogy 20 éve az RMDSZ-el közösen európai várossá, a normalitás városává sikerült tenni Kolozsvárt, ahol minden polgár jól érzi magát. Szerinte azt kell elérni, hogy azok akik Kolozsváron élnek akarjanak otthon maradni és azt, hogy amennyiben elmennének, menettérti jegyet vásároljanak és visszatérjenek a városba.

Nem falakat építünk, hanem hidakat ahhoz, hogy nemzetiségtől függetlenül magáénak érezze Kolozsvárt, hangoztatta. 

Emil Boc ugyanakkor Bolojanhoz is szólt, hangsúlyozva nehéz munka az amire vállalkoztak, de ha ma nem tesszük meg ami szükség, akkor holnap már késő lesz.

Orbán Viktor: Az RMDSZ Bukarestben a stabilitás és a józan ész, Budapesten a megbízható partner

Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke is köszöntötte az egybegyűlteket. Úgy fogalmazott: „Azt talán a románok is tudják, hogy a magyar nemzetet elsőrendűen nem a földrajz, nem az államhatár, nem is a vér, hanem a nyelv, a kultúra, a történelem tartja össze. Irodalom nélkül nincs magyar nemzet, de a tegnap átadott irodalmi Nobel-díj másért is fontos nekünk”.

Orbán hozzátette: a magyaroknak van egy rémálma. Talán más népeknek is van, de a magyarokét ismerem. „A magyarok rémálmában megjelenik a Jóisten és megkérdezi a magyaroktól, hogy kik vagytok ti és miért? S ha erre a kérdésre nem tudunk megfelelni vagy a válaszunk nem elég jó, akkor a Jóisten kihúz a nemzetek könyvéből” – mondta. Hozzátette: mi, magyarok szorult helyzetben vagyunk. A mi válaszunk csak a teljesítményünk, csak az érdemeink lehetnek.

Kelemen Hunornak azt mondta: 35 év nagy idő egy nemzet életében. „Amikor indultunk a remény volt az egyetlen tőkénk és a hit az egyetlen fegyverünk. 2010-ben újraegyesítettük a magyar nemzetet és visszaadtuk a lehetőséget mindenkinek, hogy otthon legyen a hazában” – mondta, hozzáfűzve: a jövő nem azoké, akik nézelődnek, hanem azoké, akik nem cselekednek, a jövő azoké, akik a tetteikkel és munkáikkal tűnnek ki. „Jövőre nemcsak a következő magyar kormányról, hanem a nemzetről döntünk, és 2026 áprilisában a hazának szüksége lesz az erdélyi magyarokra” – részletezte Orbán Viktor.

Mint mondta, az RMDSZ bebizonyította, hogy nem a méret, hanem az elszántság adja a közösség súlyát. Nem az a kérdés, hogy „mekkora a kutya, hanem hogy mekkora a harc a kutyában”. Az RMDSZ Bukarestben a stabilitás és a józan ész, Budapesten a meghízható partner, Brüsszelben a magyar érdekek képviselője. Szerinte az RMDSZ nemzetstratégiai tényező.

Orbán Viktor úgy fogalmazott: az erdélyi magyarság bizonyítja, hogy egy közösség addig él, ameddig hisznek benne. Az erdélyi magyar közösség épít, teremt és győz nap mint nap.

„Mi Budapesten úgy látjuk, Románia és Magyarország közös érdeke, hogy a Duna medencéjében stabilitás legyen, az itt élő népek ne letapossák egymást, hanem együtt éljenek, ezért érdekeltek vagyunk Románia fejlődésében és érdekeltek vagyunk Bolojan miniszterelnök és kormányának sikerében is” – hangsúlyozta Magyarország miniszterelnöke. Hozzátette: „Ma béke, együttélés, összeműködés van. Ilyen múlttal, mint amilyen a két ország közös múltja, a békés együttélés nem magától értetődő, hanem döntés kérdése, ehhez pedig partnereket keresünk” – mondta.

Sorin Grindeanu: az RMDSZ kölcsönös tiszteletre törekszik

A PSD képviseletében Sorin Grindeanu vett részt a rendezvényen. Megköszönte Orbán Viktornak, hogy a 13 évig halasztgatott schengeni csatlakozásban segített, és az RMDSZ-nek, hogy hídként volt jelen a románok és magyarok között.

Grindeanu szerint az RMDSZ lojális partner, és ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy egységre és kölcsönös tiszteletre törekszik, ahelyett, hogy a különbségekre fektetné a hangsúlyt. A szavahihetőség jellemzi, és a koalícióban egyensúlyt próbál teremteni.

Az RMDSZ története egy sikertörténet – mondta. Szerinte ez a sikertörténet nem a hangoskodásról szól, hanem az érettségről. „A szövetség megbízható partner minden téren” – tette hozzá.

A történelmi egyházak vezetői is köszöntötték a küldötteket.

Pásztor Bálint: az erdélyi magyar közösség bízhat a szövetségben

Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke azt kívánta: még sokáig legyen az RMDSZ a józan ész, a normalitás hangja Romániában. Továbbá, hogy úgy legyen a következő évtizedekben is, ahogy eddig volt: hogy romániai politikusok, tisztségviselők jönnek és mennek, de az RMDSZ örök. Ez nem a véletlen műve, ez a munka eredménye, ami azt mutatja: az erdélyi magyar közösség bízhat az RMDSZ-ben – mondta.

Tonk Márton: a Sapientia biztos pont

Dr. Tonk Márton, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE) rektora elmondta: a Sapientia egyetem biztos, stabil, megkerülhetetlen intézménye a romániai magyar, de az egész kárpát-medencei oktatásnak. Kiemelte: a cél a felsőfokú oktatással rendelkezők körének növelése a munkaerőpiacon, és ebben lehet számítani az egyetemre.

A rektor továbbá sok sikert kívánt az RMDSZ-nek a munkájához.

Felköszöntötték Takács Csabát

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke felköszöntötte az RMDSZ korábbi, első ügyvezető elnökét, Takács Csabát. Mint mondta, Takács Csaba idén töltötte be 70. életévét.

Kelemen Hunor kiemelte, mindig mindenkit meg tudott győzni arról, hogy mi a fontos, mi a jó, mi a helyes. „Köszönöm szépen az elmúlt évtizedeket. Azt kívánom, hogy jóegészségben és nagy örömmel töltsd a következő éveket” – mondta az RMDSZ elnöke.

Kelemen Hunor politikai beszámolója

A kongresszuson Kelemen Hunor politikai beszámolót tartott. Szerinte az RMDSZ korszakhatáron áll, ezért ma két feladata van. Megemlékezni a szövetség 35 évéről, de nem azért, hogy nosztalgiázzunk, hanem azért, hogy tanuljunk. A másik feladat pedig, hogy a jövőről beszéljenek.

„Az elmúlt 35 évben voltak komoly sikereink, kudarcaink, de minden mélypont után felálltunk és erősebben folytattuk az építkezést. Mindig képesek voltunk megújulni, a múlt tapasztalatait be tudtuk építeni a döntésekbe, bár a jövőt kitalálni nem tudtuk, meghatároztuk a közösség jövőképét” – mondta Kelemen Hunor.

Hozzátette: „Minden nehézség után újra talpra tudtunk állni. Az erdélyi magyarság nemcsak túlélő közösség, hanem újjáépítő közösség is. Türelemre volt szükség és rengeteg bölcsességre. Próbáltak kívülről és belülről szétszakítani, de 35 év után is egységben maradtunk, és amíg egységben vagyunk, addig van erőnk, van jövőnk”.

Kelemen Hunor szerint a szövetség az elmúlt 35 év alatt visszavette annak egy részét, amit a kommunisták elraboltak, visszaszerezte a magyar szót a közterekre, az oktatásba. Mint mondta, probléma, hogy a magyar közösségben nagy az elvándorlás, de sikerült megőrizni az arányokat, a magyarság pedig egy életképes közösség. „Újra bebizonyítottuk, hogy nem sodródunk, hanem irányt mutatunk. A romániai magyar közösség több mint kisebbség, mi államalkotó közösség vagyunk. Hozzájárultunk ehhez az országhoz munkánkkal, tanárainkkal, adóinkkal, sportolóinkkal, gyerekeinkkel. Amikor visszanézünk erre a 35 esztendőre, nem győzelmi jelentést írtunk, nem diadalról szól a történet, hanem a munkáról, kitartásról” – részletezte.

Kiemelte: „Van még valami, amit megtanultunk 35 év alatt, számunkra a jövő nem ígéret, hanem feladat. 35 év után azt mondhatjuk, van mire büszkének lennünk”.

A politikus szerint a parajdi katasztrófa nem csupán a természet műve volt, hanem az emberi hanyagság és közöny következménye is. Mint mondta, nemcsak a sóbánya sérült súlyosan, hanem a helyi közösség megélhetése és az embereknek az államba vetett bizalma is. Hangsúlyozta: a figyelmeztető jelek régóta ismertek voltak, a szakértői jelentések és civil hangok már korábban jelezték a veszélyt, de a bányát működtető országos vállalat érdemi intézkedések nélkül hagyta a problémát elmérgesedni.

Kelemen Hunor szerint a tragédia rávilágított arra is, hogy baj esetén képesek vagyunk-e egymás felé fordulni és segíteni. Mint fogalmazott, a válasz egyértelműen igen: a katasztrófa után önkéntesek, civil szervezetek, művészek, kormányok és maga az RMDSZ is segített, mindenki a saját lehetőségei szerint. Bár a bányát nem sikerült megmenteni, a szolidaritás ereje bizonyította, hogy a közösség összetartó.

A szövetségi elnök ugyanakkor bírálta a felelősségre vonás hiányát, mondván: négy hónappal az eset után még senkit sem találtak felelősnek. Felidézte, hogy a vízügyi országos igazgatót leváltották, de az Országos Sóvállalat vezetője továbbra is a helyén maradt, annak ellenére, hogy a vállalat az elmúlt évtizedek legnagyobb veszteségét szenvedte el. Hangsúlyozta: a magyar közösség nem fog belenyugodni abba, hogy következmények nélküli országban éljen, mert – mint mondta – ők a felelősség kultúrájában hisznek, ahol nem a természetre mutogatnak, hanem szembenéznek a valósággal.

A politikus beszédében a tágabb politikai és gazdasági kontextust is elemezte. Úgy vélte, Románia jelenlegi bizonytalansága a befejezetlen rendszerváltásig nyúlik vissza, és a tavalyi elnökválasztás körüli felfordulás is ezt a mélyebb problémát tükrözi. Hangsúlyozta: a hírszerzés évtizedeken át a magyar közösség megfigyelésére koncentrált, miközben a valódi veszélyforrások felett elsiklott, és bebizonyosodott, hogy „nem tőlünk kell félteni ezt az országot”.

A gazdasági helyzetről szólva Kelemen Hunor rámutatott, hogy Románia súlyos költségvetési hiánnyal küzd, ami mindenki életére hatással van. Úgy vélte, a mostani válság egyszerre jellemzi a bizonytalanság, a bizalmatlanság és a felelősség, de szerinte lehetőséget is jelenthet a szükséges reformok megvalósítására. Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ vállalta a kormányzati részvételt, mert „jobb bent lenni és befolyásolni a döntéseket, mint kívülről nézni, ahogy mások döntenek rólunk”.

Kelemen Hunor arról is beszélt, hogy a szövetség feladata megvédeni a magyar közösséget a megszorítások aránytalan terheitől. Kiemelte: az RMDSZ számára létfontosságú, hogy a magyar önkormányzatok és iskolák biztonságban maradjanak, és hogy a reformok csak akkor tekinthetők valódi reformnak, ha a végén igazságosabb társadalmat eredményeznek.

A politikus hozzátette, a költségvetési egyensúly helyreállításához nem elég az adóemelés, gazdasági növekedésre, beruházásokra és termelékenységre van szükség. Szerinte a méltányos teherviselés elve az egyetlen út, amelyen igazságos társadalmat lehet építeni, és ebbe beletartozik a különleges nyugdíjak megszüntetése is.

Beszédének végén Kelemen Hunor a jövőről szólva azt hangsúlyozta: az RMDSZ célja olyan Erdély és Románia építése, ahol jó magyarnak lenni, jó családot alapítani, tanulni és dolgozni. Fontosnak nevezte a fiatalok megtartását, az oktatás megerősítését, a versenyképes gazdaság és a családokat támogató intézkedések bővítését. Hozzátette: a magyar közösség méltóságát is védeni kell.

Kelemen szerint az RMDSZ-nek megújulásra van szüksége. A szövetség elnöke zárásként úgy fogalmazott: „a mi dolgunk, hogy erőt adjunk a mindennapokhoz, mert mi nem sodródunk – mi irányt mutatunk.”

Antal Árpád bemutatta a stratégiai dokumentumot

Az RMDSZ kongresszusán Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere bemutatta a szövetség stratégiai dokumentumát, amely szerinte jövőképet és irányt mutat a következő évek munkájához. A dokumentum célja, hogy kijelölje, mire kell koncentrálnia az RMDSZ-nek.

Antal Árpád hangsúlyozta: a magyar közösség kétharmada magyar többségű településen él, ezért számos helyen „szinte minden rajtunk múlik”. Mint mondta, „nem engedjük úgy átszervezni ezt az országot, hogy a magyaroknak rossz legyen” – fogalmazott.

Elismerte, hogy a községi vezetők méltatlanul alulfizetettek, és gyakran ők viselik a felelősséget minden hibáért, mégis azt kérte, hogy a helyi vezetők vállaljanak többet, mint ami kötelező. „Segítenünk kell a közösségnek” – tette hozzá.

A stratégiában szerepel egyebek mellett a Gondos óra rendszer kiterjesztése Erdélyben, amely az idősek támogatását célozza. Szerinte szükség van az idősebb generáció bölcsességére is. Emellett bejelentette egy új digitális kezdeményezés, az „Erdély GPT” létrehozását, amely az ügyintézés megkönnyítésében segítené a lakosságot.

A polgármester kiemelte, hogy az RMDSZ-nek „befogadó szervezetként” új és élő kapcsolatokat kell kialakítania, valamint új módszereket, technológiákat kell bevezetnie. Fontosnak nevezte a lakossági fórumokat, szakmai találkozókat és ifjúsági kongresszusokat, amelyek megerősítik a közösségi párbeszédet.

„Egy nyugdíjas polgármester kolléga mondta, hogy ennek a munkának sosincs vége. Ez a folyamatosság fárasztó, de nemcsak teher, hanem esély is: így építjük Erdélyt. Mi pontosan tudjuk, mit akarunk” – idézte fel Antal Árpád.

Hangsúlyozta: az erdélyi közösség képes ellenállni a kihívásoknak. A szövetség célja, hogy Erdély legyen a legszabadabb, legtoleránsabb és legbiztonságosabb régió. „Azt akarjuk, hogy jó legyen magyarnak lenni Erdélyben. Ha rákérdeznek, mit tettünk Erdélyért, elmondhassuk: nemcsak megóvtuk, hanem jobb hellyé tettük” – mondta Antal Árpád.

Tánczos: az egység az erőnk

Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerint erdélyi magyar jövőt csak közösen lehet építeni, ezt csak itthon és közösségben lehet elérni. Nyitni kell a fiatalok felé, az innováció felé. Ez kihívás, de nem lehet visszautasítani. „Az egység ez erőnk, a közösség a jövőnk” – mondta.

Cseke Attila: Nem leépíteni, hanem építeni kell

Az RMDSZ kongresszusán Cseke Attila fejlesztési miniszter arról beszélt, hogy az előző kormányzati ciklusban a szövetség volt az egyetlen politikai erő, amely következetesen az erdélyi magyar közösség érdekeiért dolgozott. „Beruházási programokat hoztunk létre, hogy segítsük a fiatal családokat, utakat és csatornahálózatokat építettünk. A partnereinket viszont nem a közösség, hanem a politikai haszonszerzés hajtotta” – fogalmazott Cseke.

A miniszter szerint az RMDSZ erősebben tért vissza a kormányba, de a szembesülés a valósággal kijózanító volt: komoly problémákkal találták szembe magukat, ezért a nagy terveket át kellett gondolniuk. „Tűzoltással töltöttük a napjainkat” – mondta, hozzátéve, hogy ennek ellenére sikerült megőrizni a fejlesztések folytonosságát.

Cseke hangsúlyozta: az erdélyi magyaroknak jövőképre és kiszámíthatóságra van szükség, és az RMDSZ ma is „a józan ész hangja” a kormányban. „Mi vagyunk az egyetlen erő, amely megvédi a kis közösségek fejlesztését” – jelentette ki.

A gazdasági megszorításokra reagálva kijelentette: a költségcsökkentés szükséges, de nem engedik, hogy Bukarest a magyar városoktól vegye el azt, amit mások pazarlásra költöttek. Szerinte, ami ma nem folytatható, azt nem leállítani kell, hanem elnapolni. „Én nem leszek sem a leépítések, sem a leállítások minisztere. Tűzoltás mellett építkeztünk is” – fogalmazott Cseke.

Csoma Botond: Nem félünk

Csoma Botond, a szövetség képviselőházi frakcióvezetője hangsúlyozta: az elmúlt 35 évben a magyar közösség egységéből nem engedtek. „A cél, hogy a magyar iskolák, egyházak, közösségek és önkormányzatok ereje megmaradjon” – mondta Csoma, hozzátéve, hogy ezek a tartópillérek adják a biztonságot a magyar embereknek Erdélyben. Ezek teszik lehetővé, hogy magyarul tanulhassunk, magyarul intézhessük ügyeinket, és otthon érezhessük magunkat.

A politikus beszédében figyelmeztetett azokra a politikai erőkre, amelyek megpróbálnak feszültséget kelteni. Az AUR-nak azt üzente: „nem félünk tőletek. Szembenézünk veletek, és megvédjük a közösséget” – mondta Csoma Botond.

Szilágyi Dóra: Meg kell akadályozni, hogy a fiatalok elhagyják a szülőföldjüket

A Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke, Szilágyi Dóra az RMDSZ kongresszusán arról beszélt, hogy a fiatalok tömeges elvándorlása az egyik legsúlyosabb kihívás, amellyel a közösségnek szembe kell néznie. Mint mondta, sok fiatal nem mer itthon, Erdélyben családot alapítani, és ezen változtatni kell.

„Tudomást kell vennünk azokról a fiatalokról, akik elvándoroltak, és azokról is, akik nem mernek a szülőföldjükön jövőt tervezni. Ezt meg kell akadályozni egy jó ifjúságpolitikával” – hangsúlyozta Szilágyi Dóra. A MIÉRT elnöke szerint el kell jutni a fiatalokhoz, meg kell őket szólítani, bevonni, és erősíteni bennük az identitástudatot. Ennek érdekében a szuperválasztási évben országos karavánt szerveztek, amely során középiskolásokat látogattak meg, hogy személyesen beszéljenek velük a közéletről és a felelősségvállalásról.

„Van élet a választások után is, mi nemcsak kampányidőszakban keressük a fiatal közösséget. A MIÉRT ott van, ahol a fiatalok mozognak” – mondta Szilágyi Dóra.

Borbély László: Az RMDSZ egy katalizátor

Politikai karrierje egyidős az RMDSZ-szel, a mai napig Bukarestben dolgozik – jelenleg államtanácsosi minőségben – Borbély László.

A politikus – 1990-ben a Maros megyei RMDSZ elnöke és azóta parlamenti képviselőként, miniszterként, jelenleg államtanácsosként tevékenykedő politikus a Maszolnak elmondta, „üzeneti értéke van a pénteki kongresszusnak”.

Cikkünk frissül.