Akár egy kamra, ami temérdek eleséggel van tele, de nem zsúfoltan, hanem úgy, hogy az a szemnek, szájnak, orrnak és a léleknek is kedves. Ez a Doboz, ami a fiatalok számára a trendet, az idősek számára pedig a nosztalgiát testesíti meg. Noha hivatalosan boltként működik – ahol a termékeknek még van illata, színe és textúrája –, közösségi térként is jó szolgálatot tesz. Benne a vásárlás egy nyugodt folyamat, nem zavarja a nejlonzacskó zörgése vagy műanyag kiegészítő: a boltban minden természetes, még a találkozás és a kiszolgálás is. Mi legalábbis ezt tapasztaltuk, amikor egyik délelőtt felkerekedtünk, és leteszteltük, hogy mivel jár Csíkszereda első csomagolásmentes boltjában vásárolni. Számunkra felüdülés volt, még a kosarat is vidámabban cipeli az ember, ha azt hozzáértő kezek fonták vesszőből. És bő a választék: kimérik nekünk a teljeskiőrlésű és hagyományos lisztek, tésztafélék tucatját, olajokat, magvakat, alapélelmiszereket, de válogathatunk számtalan kozmetikum, higiéniai és takarításra szánt termék, édesség, teafű, fűszer, aszalt gyümölcs, kerámia és befőttesüveg közül is. Amelyek többségét helyi termelők és kézművesek készítik. (Fotók: Fodor Zsuzsánna)

Molnár Ildikó tulajdonosnak, a csíkszeredai műanyagmentes vásárlás megálmodójának hitvallása, hogy csak olyan terméket árulhat az eladó, amit jómaga is próbált legalább egyszer és elégedett volt vele. Így a Doboz polcain lévő alapélelmiszerek és tisztítószerek saját háztartásának is kulcselemei. Mint mondja, a toborzás és beszerzés folyamán akadt olyan termék, ami nem ment át a személyes szűrőjén, így nem került a boltba belőle. A zero waste, azaz hulladékmentes élet alappillére ugyanis a tudatosság és a hitelesség: ha a bolt vezetőjeként nem lenne elégedett a környezettudatos kínálattal, nem tudna autentikusan beszélni a termékekről, és véleményével segíteni az érdeklődőket.

Üzlete másfél hónapja fogadja látogatóit, és eddig nagy sikernek örvend: sokan csak a múltidézés miatt térnek be, másokat a trend vagy a tudatosság ösztönöz vásárlásra. Ugyan változatos a kliensek stílusa és vágya, egyvalami közös bennük: mindannyian egyszerűségéért választják a Dobozt, amelynek koncepciója Molnár Ildikóék otthonában „fogant meg”, mondhatni negyedik gyermekként.

Három kisfiú édesanyjaként az átlagos, illetve egészséges háztartás és főzés között lavírozott, majd apró lépésekkel tért át a környezetkímélő módszerre: „rájöttem, hogy ha az alapélelmiszerekből jól bevásárlunk, és a zöldfűszereket magunknak termesztjük meg, illetve helyi termelőktől szerzek be hústerméket, más szükséges alapanyagokat, akkor mindig van otthon valami egészséges, amiből ételt főzhetek” – lelkendezik, míg körülvezet bennünket „éléskamrájában”, a boltban. Hozzáteszi, feladatának érezte a műanyagot kizárni az életéből, de nem azért, mert „zöldharcos” lenne, és abban bízna, hogy tettével megmenthető a Föld, hanem azért, mert zavarta, hogy miközben szemetet termelnek, ugyanazzal az energiával és hasonló költségekkel úgy is élhetnének, hogy azzal a környezetnek mit sem ártanak.

„A fürdőszoba telis-tele volt műanyag flakonnal. Lassan elkezdtem szappant használni, sampontömböket, később magamnak készítettem tisztítószert, és apránként a család is kipróbálta. Eleinte nem lelkesedtek túlságosan a környezettudatos életmódért, de csakhamar beláttuk, leegyszerűsítve is működőképes az élet”. És valóban az – bólogatunk egyetértőn –, ezt már nagyszüleink életvitele is igazolta: ők azok, akik anélkül, hogy tudták volna, hogy környezetkímélőn élnek, egyszerű életmódjukkal tengernyi műanyagszeméttől kímélték meg a Földet.

Az idősebbek még szappant használtak a fürdéshez, szódabikarbónát, ecetet a takarításhoz, a nők a menstruációjuk idején nem betéteket, hanem rongyokat alkalmaztak – ehhez hasonló a mosható betét, ami szintén megtalálható a csomágolásmentes bolt kínálatában –, és a megvásárolt termékeket papírzacskóban, kosárban vagy anyagból készült szatyrokban vitték haza, mert nem volt műanyag alternatívájuk. Molnár Ildikónak célja ezt az egyszerű és letisztult életmódot visszacsempészni a köztudatba.

Ebben egyébként jó úton halad, saját példája másokat is meggyőz: családja már csak havonta egyszer teszi ki elvitelre kis mennyiségű vegyes szemetét, minden egyebet újrahasznosítanak vagy komposztálnak. „Ezek mind jó megtapasztalások voltak arra, hogy elhiggyem, lehet változtatni” – mondja, majd hozzáteszi, a gyermeknevelési időszak során fogalmazódott meg benne, hogy életmódjából akár vállalkozást is indíthatna. „Május körül konkretizálódott bennem a gondolat, az egész nyaram azzal telt, hogy beszállítókat kerestem fel, illetve érdeklődtem az ismerősöktől, hogy mely helyi termékek kerülhetnének a polcainkra.

Amit csak lehetett, kipróbáltam. Összeállítottam egy listát, ez azóta is folyamatosan bővül, ha a vásárlók jelzik, hogy igény lenne egyéb termékekre is” – osztja meg velünk Molnár Ildikó, aki végzettsége szerint közgazdász, de dolgozott már bankban és gyógyszeriparban is.

„Az eladás több szegmensét is megismertem, de mindig az volt az érzésem, hogy olyasvalamit árulok, amit sosem vennék meg. Ezzel nehéz megbékélni” – ezért is örül, hogy végre olyan dolgokat ad el, amelyekkel elégedett, amiket szeret, amikben hisz.

Az embereket egyre inkább foglalkoztatja a műanyagmentes vásárlás, de sok a jogi útvesztő

A Doboz akár a helyi termelők gyűjtő- és találkozóhelye is lehetne, hiszen a bolt polcain roskadozó termékek többsége székelyföldi, erdélyi és romániai származású. Molnár Ildikó tulajdonos igyekszik összefogni és láttatni a helyi termelőket: a liszteket román alföldi és székelyföldi malmok őrölik, a teafüvek székelyföldi gyűjtésűek, ahogyan a magvak nagy része is. Az olajokat Marosvásárhely és Székelyudvarhely környékéről szerzi be, a kozmetikumokat pedig Csíkszereda környékéről. Amit nem talál a közelben, azt Magyarországról hozza, de jól megválogatja, hogy mit kínál: a rizst és rizslisztet például határon túlról szerzi be, mert ott talált jó minőségűt belőle.

Megtudjuk, ha a nyitás utáni hajrá csitulni kezd, hozzálát a törvények „kibogozásához”, ugyanis sokkal több követelménynek kell megfelelnie Romániában egy csomagolásmentes boltnak, mint az általános üzleteknek, és jogi szempontból nehézkes az engedélyeztetés, mert a törvény nem tartalmaz konkrétumokat. Bár jelenleg hivatalosan működnek, nem szeretne későn értesülni a fennakadásokról, így célja átvizsgálni az uniós rendelkezéseket is. Mert míg Magyarországon vagy másutt külföldön működőképes a zero waste eladás, addig Romániában kétértelmű javaslatokat kapnak a vállalkozók, akik belevágnának.

Boltja a járvány után indult el, a drágulások, az elidegenedés és a háború időszakában. Annyira munkált benne a vágy egy környezettudatos bolt iránt, hogy minden lehetséges veszélyen felülkerekedett, és a vészjóslások ellenére is belevágott. „Ez az irány még fejlődésben van, és a legtöbb csomagolásmentes boltot nem vállalkozók indítják, hanem egyszerű emberek belső indíttatásból. Azonban mindkét téren szükség van tapasztalatra ahhoz, hogy a zero waste üzlet működőképes legyen. Kell hozzá lelkesedés és vállalkozói tudás is” – osztja meg velünk meggyőződését.

Mint mondja, a közösségtől is függ, hogy az emberek mennyire fogékonyak a környezettudatos életmódra, és azt látja, Csíkszeredában sikere van a zero wastenek, mert sokan a helyi termékeket, a hagyományos ízeket kedvelik, ezek pedig mind jelen vannak a Dobozban, illetve a maga nemében már a bolt is hagyományosnak mondható, hiszen a 30-50 évvel ezelőtti vásárlást idézi. Bár hordoz magában nosztalgiát, nem csupán az idősebbeket csalogatja: a fiatalok is szép számmal vásárolnak, mert nekik az a valóságuk, hogy a környezettudatosság fontos, csak ez teremthet jövőt. Ugyanakkor az anyukáknak is kedvencük, mert sokan szeretnék gyermekeiket tudatosabb, egészségesebb életmódra nevelni.

Ezért van sikerük a tisztítószereknek például, amelyeket Ploiești mellett készít egy családanya, aki valamikor tisztítószer-gyárban dolgozott: növényi és lebomló alapanyagokból hozza létre mindet, nem használ fölösleges színezékeket, és illóolajokkal illatosítja a fürdőszobai tisztítót, a mosó- és mosogatószert. A tisztítószereket muszáj műanyag tárolóba mérniük – „ezek esetében az a fontos, hogy a régről megmaradt tisztítószeres flakonokat használjuk, ne vegyünk minden alkalommal egy újabb műanyagtárolóba csomagolt vegyszert”, magyarázza a tulajdonos, aki az elárusító szerepben is otthonosan mozog.

A boltban a kísérletezést kedvelők is termékekhez juthatnak, ha maguknak akarják elkészíteni a takarításra szánt szereiket: vásárolhatnak szódabikarbónát, perkarbonát, mosószódát, citromsót és illóolajokat. Textil zsebkendőt, szalvétát, konyharuhát és viasszal bevont, formálható edénytetőt, szendvicstartót és kenyérzsákot, arclemosó korongokat is árulnak, illetve mosható betétet, ami – ha van otthon belőle 10-15 darab – teljesen kiváltja a műanyagból készült egészségügyi betéteket. Sokan bizarrnak találják, pedig környezet-, bőr- és hosszú távon pénztárcakímélő megoldások ezek, csupán az a titkuk, hogy használat után rögtön mosni, szappanozni és áztatni kell őket, majd a mosógépbe helyezni mindet.

Kefék is sorakoznak a polcokon, természetes sörtékből készültek, komposztálhatók. A tustömbök a tusfürdőket helyettesítik, a sampontömbök a samponokat. Még műanyagmentes, vegán dezodorokat és fogkrémeket is találni. De arckrémek, arclemosók, szérumok, kézkrémek, arctisztítók, parfümölajak, férfiak számára szakáll olaj és after shave is megtalálható, ezeket egy csíkszeredai lány készíti.

A luffaszivacs egy tök termése, amely mosogatószivacs helyett használható. Komposztálható, a víz hatására szivacs állagúvá válik, de nem büdösödik be. Fürdéshez is alkalmas, ugyanannyi ideig használható, mint egy műanyag szivacs.

Míg alaposan megvizsgálunk minden egyes portékát, és néhány apróságot kosarunkba teszünk, Molnár Ildikó felvilágosít, a Doboz nem akar megállni a zero waste eladásnál, közösségteremtő célokra is törekszik, ezért nemsokára workshopokon vehetnek részt az érdeklődők, akik többek között tisztítószer-készítést sajátíthatnak el. Mert „nagy dolgokat nem tudunk tenni, de apró lépéseket igen. Nem vagyok zöldkampányoló. De az az elvem, hogy ha leegyszerűsíted az életed, és természetközelivé válsz, máris tettél a Földedért” – fogalmaz a tulajdonos, aki jelenleg két, szintén környezettudatos kolléganőjével dolgozik a boltban, férje pedig „az árnyékból segíti” haladását.

A fiai természetközeli életmódban nevelkednek. Nem akarja szűkíteni a látókörüket, de otthonukban már alapismeret, hogy szelektíven gyűjtik a szemetet. „Mostanság az alig kétéves kistesójukat tanítják a szelektálásra. Kenyeret sütünk, kovászt éltetünk, joghurtot készítünk. Látják kiteregetve a mosható betéteket vagy arctisztító korongokat, tudják, hogy a szappan, a tustömb és sampontömb is tisztít és illatos, és jobb választás, mint a műanyagba csomagolt szer. A tízóraijukat textil kendőben viszik az iskolába, illetve sokat barkácsolnak, fúrnak-faragnak otthon. De nem zárjuk ki az életünkből teljesen a világot” – részletezi hangsúlyozva, hogy gyermekeiknek mindig elmagyarázzák, miért tartják hasznosabbnak a környezetkímélő módszereket a praktikusság látszatával kecsegtető, gyors és szennyező alternatíváknál.