Az RMDSZ korszakhatáron áll, ezért ma két feladata van.: megemlékezni a szövetség 35 évéről, tanulva belőle, és egyeztetni a jövőről, szögezte le Kelemen Hunor, az RMDSZ kongresszuson tartott politikai beszámolójában.

„Az elmúlt 35 évben voltak komoly sikereink, kudarcaink, de minden mélypont után felálltunk és erősebben folytattuk az építkezést. Mindig képesek voltunk megújulni, a múlt tapasztalatait be tudtuk építeni a döntésekbe, bár a jövőt kitalálni nem tudtuk, meghatároztuk a közösség jövőképét” – mondta Kelemen Hunor.

Hozzátette: „Minden nehézség után újra talpra tudtunk állni. Az erdélyi magyarság nemcsak túlélő közösség, hanem újjáépítő közösség is. Türelemre volt szükség és rengeteg bölcsességre. Próbáltak kívülről és belülről szétszakítani, de 35 év után is egységben maradtunk, és amíg egységben vagyunk, addig van erőnk, van jövőnk”.

Kelemen Hunor szerint a szövetség az elmúlt 35 év alatt visszavette annak egy részét, amit a kommunisták elraboltak, visszaszerezte a magyar szót a közterekre, az oktatásba. Mint mondta, probléma, hogy a magyar közösségben nagy az elvándorlás, de sikerült megőrizni az arányokat, a magyarság pedig egy életképes közösség.

„Újra bebizonyítottuk, hogy nem sodródunk, hanem irányt mutatunk. A romániai magyar közösség több mint kisebbség, mi államalkotó közösség vagyunk. Hozzájárultunk ehhez az országhoz munkánkkal, tanárainkkal, adóinkkal, sportolóinkkal, gyerekeinkkel. Amikor visszanézünk erre a 35 esztendőre, nem győzelmi jelentést írtunk, nem diadalról szól a történet, hanem a munkáról, kitartásról” – részletezte.

Kapcsolódó

Orbán Viktor: Az RMDSZ Bukarestben a stabilitás és a józan ész, Budapesten a megbízható partner

Magyarország érdekelt Románia fejlődésében és Ilie Bolojan miniszterelnök és kormányának sikerében is, szögezte le az RMDSZ pénteki kongresszusán Orbán Viktor.

RMDSZ-kongresszus Kelemen Hunor Orbán Viktor Kolozs megye

Kiemelte: „Van még valami, amit megtanultunk 35 év alatt, számunkra a jövő nem ígéret, hanem feladat. 35 év után azt mondhatjuk, van mire büszkének lennünk”.

A politikus szerint a parajdi katasztrófa nem csupán a természet műve volt, hanem az emberi hanyagság és közöny következménye is. Mint mondta, nemcsak a sóbánya sérült súlyosan, hanem a helyi közösség megélhetése és az embereknek az államba vetett bizalma is. Hangsúlyozta: a figyelmeztető jelek régóta ismertek voltak, a szakértői jelentések és civil hangok már korábban jelezték a veszélyt, de a bányát működtető országos vállalat érdemi intézkedések nélkül hagyta a problémát elmérgesedni.

Kelemen Hunor szerint a tragédia rávilágított arra is, hogy baj esetén képesek vagyunk-e egymás felé fordulni és segíteni. Mint fogalmazott, a válasz egyértelműen igen: a katasztrófa után önkéntesek, civil szervezetek, művészek, kormányok és maga az RMDSZ is segített, mindenki a saját lehetőségei szerint. Bár a bányát nem sikerült megmenteni, a szolidaritás ereje bizonyította, hogy a közösség összetartó.

Kapcsolódó

Bolojan az RMDSZ-kongresszuson: a szövetség bebizonyította, hogy felelős partner

Az RMDSZ már sokszor bebizonyította, hogy felelős partner a kormányzásban és a helyi közigazgatásban, és erre lesz szükség a továbbiakban is.

RMDSZ-kongresszus Ilie Bolojan Kelemen Hunor RMDSZ

A szövetségi elnök ugyanakkor bírálta a felelősségre vonás hiányát, mondván: négy hónappal az eset után még senkit sem találtak felelősnek. Felidézte, hogy a vízügyi országos igazgatót leváltották, de az Országos Sóvállalat vezetője továbbra is a helyén maradt, annak ellenére, hogy a vállalat az elmúlt évtizedek legnagyobb veszteségét szenvedte el. Hangsúlyozta: a magyar közösség nem fog belenyugodni abba, hogy következmények nélküli országban éljen, mert – mint mondta – ők a felelősség kultúrájában hisznek, ahol nem a természetre mutogatnak, hanem szembenéznek a valósággal.

A politikus beszédében a tágabb politikai és gazdasági kontextust is elemezte. Úgy vélte, Románia jelenlegi bizonytalansága a befejezetlen rendszerváltásig nyúlik vissza, és a tavalyi elnökválasztás körüli felfordulás is ezt a mélyebb problémát tükrözi. Hangsúlyozta: a hírszerzés évtizedeken át a magyar közösség megfigyelésére koncentrált, miközben a valódi veszélyforrások felett elsiklott, és bebizonyosodott, hogy „nem tőlünk kell félteni ezt az országot”.

A gazdasági helyzetről szólva Kelemen Hunor rámutatott, hogy Románia súlyos költségvetési hiánnyal küzd, ami mindenki életére hatással van. Úgy vélte, a mostani válság egyszerre jellemzi a bizonytalanság, a bizalmatlanság és a felelősség, de szerinte lehetőséget is jelenthet a szükséges reformok megvalósítására. Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ vállalta a kormányzati részvételt, mert „jobb bent lenni és befolyásolni a döntéseket, mint kívülről nézni, ahogy mások döntenek rólunk”.

Kelemen Hunor arról is beszélt, hogy a szövetség feladata megvédeni a magyar közösséget a megszorítások aránytalan terheitől. Kiemelte: az RMDSZ számára létfontosságú, hogy a magyar önkormányzatok és iskolák biztonságban maradjanak, és hogy a reformok csak akkor tekinthetők valódi reformnak, ha a végén igazságosabb társadalmat eredményeznek.

A politikus hozzátette, a költségvetési egyensúly helyreállításához nem elég az adóemelés, gazdasági növekedésre, beruházásokra és termelékenységre van szükség. Szerinte a méltányos teherviselés elve az egyetlen út, amelyen igazságos társadalmat lehet építeni, és ebbe beletartozik a különleges nyugdíjak megszüntetése is.

Beszédének végén Kelemen Hunor a jövőről szólva azt hangsúlyozta: az RMDSZ célja olyan Erdély és Románia építése, ahol jó magyarnak lenni, jó családot alapítani, tanulni és dolgozni. Fontosnak nevezte a fiatalok megtartását, az oktatás megerősítését, a versenyképes gazdaság és a családokat támogató intézkedések bővítését. Hozzátette: a magyar közösség méltóságát is védeni kell.

Kelemen szerint az RMDSZ-nek megújulásra van szüksége. A szövetség elnöke zárásként úgy fogalmazott: „a mi dolgunk, hogy erőt adjunk a mindennapokhoz, mert mi nem sodródunk – mi irányt mutatunk.”