Számtalan különleges és megható élettörténetet osztottak meg velünk olvasóink 2021-ben

Önmegvalósítások, szomorú életesemények, tanulságok, motiváló történetek, természetközeli életmód, gazdálkodás és állatok is helyet kaptak 2021-ben a Maszol Életmód rovatában, amely olvasóink megosztásaitól és őszinteségétől vált színessé, sokrétűvé. Hogy a számtalan téma emészthető legyen, különféle sorozatokba rendeztük anyagainkat: Vagány nők mutatkoztak be, a Van kiút leleplezte társadalmunk egy égető és máig jelenlévő szégyenfoltját, a párkapcsolati bántalmazást; de gyógynövények, a biztonságos közlekedés, a gyermekek jogai, Covid-történetek és a sérültek mindennapjai is terítékre kerültek, közben pedig igyekeztünk a világnapokhoz is igazodni. Ezeket ajánljuk újraolvasásra.

2021 márciusában a nők napjának apropóján indítottuk el Vagány nők című sorozatunkat, amelyben kamionsofőr, patológus, fogorvos-tetováló-dj-kutató, közlekedési rendőr, konténerházépítő üzletasszony és mérnök mutatkozott be. Célunk volt megmutatni, hogy vannak erdélyi nők, akik mernek elrugaszkodni a társadalmilag meghatározott szerepeiktől, és „férfiasnak” tartott szakmákban is kiválóan helytállnak.

A vagány nőkkel szinte egyidőben érzékenyítés céljából indítottuk Van kiút című sorozatunkat, amelyben áldozatok őszinte vallomásaival jártuk körül a párkapcsolati bántalmazás rengeteg formáját. A Női Vállalkozók Erdélyben Facebook-csoport tagjait arra kértük, jelentkezzenek privát üzenetben, ha tapasztaltak bántalmazást a kapcsolataikban. Meglepetésünkre hatalmas komment- és üzenetlavinát indítottunk: az erdélyi vállalkozónők sorra írták le véleményüket, többen jelezték, hogy maguk is áldozatok.  Elsőként Mészáros Andrea párterapeutával oszlattuk szét a tévhiteket, a szakmai véleményt az áldozatok szívszorító élettapasztalatai követték.
A komoly témák kategóriában a klímaváltozás és a szeszélyes időjárás is nagy figyelmet kapott, hiszen egyik nap mínusz fokokat, csontig hatoló fagyot, másnap kellemes tavaszi időjárást tapasztaltunk az elmúlt időszakban.  Bartók Blankával, a BBTE Magyar Földrajzi Intézetének egyetemi docensével a januárban zajló „téli tavaszról” és a márciusi ingatag télről beszélgettünk.
Ehhez kapcsolódott a gólyákról szóló cikkünk. Mint írtuk, fagyos időjárás fogadta 2021-ben a visszatérő vándormadarainkat, és kíváncsiak voltunk, veszélybe sodorja-e egészségüket a klímaváltozás.
Az égető problémákat alkalomadtán kedves anyagokkal ellensúlyoztuk. Olvasóinkat többek között Csiby-Gindele Botondék városi kecskefarmjára kalauzoltuk.
Az autizmus világnapján arra voltunk kíváncsiak, milyen az élet egy autizmussal élő gyermekkel, így telefonon kerestük fel a József Attila-díjas írót, Csender Leventét, aki A különleges Medittitimó kalandjai címmel autizmusról szóló érzékenyítő mesekönyvet írt.
Mivel a járványhelyzet hatására egyre aktuálisabbá vált az immunerősítés, Csiki Emese biogazdászt a tavaszi zöldekről kérdeztük: megismertük a csalán, a medvehagyma és a gyermekláncfű jótékony hatását. 
Miután olvasóink megismerhették a bárki számára elérhető gyógynövényeinket, felkerestük Macalik Ernő „gyógynövénypatikáját”, amit különféle településekről, sőt még külföldről is látogatnak a betegek, hogy a „füvesember” vagy „kuruzsló” teáival, fűszerkeverékeivel segítsen rajtuk. 
Anyák napja apropóján a csíkszentdomokosi Kristály Katalint arról kérdeztük, hogyan sikerült tízgyermekes nagycsaládját összetartani, milyen kihívásoknak kellett eleget tennie „hivatásos édesanyaként”. 
Gyermeknap apropóján arról kérdeztük Berg Judit József Attila-díjas, négygyermekes írót, hogyan tekint aprócska olvasóira, mi az, amit elengedhetetlennek tart a nevelés folyamán. Azt is megtudtuk, nagy nehézségek árán miként talált vissza a legkisebbek csodavilágához.
Szaniszló Attilával, a székelykeresztúri származású zenei tehetséggel és édesanyjával, Kiss Ikával is beszélgettünk.
Eközben azt is megvizsgáltuk, mi játszódik le egy medvetámadást túlélő ember lelkében. Arról kérdeztük, hogy milyen érzések rejlenek az „újabb medvetámadás történt” típusú hírek mögött? Hogyan lehet megemészteni a halállal való szembenézést? 
És az év folyamán igyekeztünk bemutatni „a medve szemszögét” is. Estébe nyúlóan időztünk a Görgényi-havasok félszobányi medvelesében, hogy megbizonyosodjunk róla, rejlik valami fenséges a nagyvad létezésében. A katartikus élménnyel Dezső László „második otthonában”, a Köves-patakon fekvő tisztáson gyarapodtunk.
Fiatal feltalálókkal és tehetségekkel is beszélgettünk. Megismertük a Kovászna megyei Ravasz Andrást, aki még csak tizenegyedik osztállyal végzett, de a vakok és látássérültek számára olyan innovatív eszközt készített, amely bármely könyv elolvasását lehetővé teheti. 
Bemutattuk a szovátai Domokos Kázmér Szakközépiskola diákját, Siklódi Zalánt, aki az idei érettségin jegyei alapján a Maros megyei magyar tanulók legjobbjaként végzett. 
Bemutattuk a csíkszeredai Pro Animalia kutyamenhely működését is.
Emellett rávilágítottunk arra, hogy milyen körülményes a mozdonyvezető munkája. Mindezt a biztonságos közlekedésről szóló sorozatunkban taglaltuk, amelyben többféle sofőr szempontját is vázoltuk.
Bemutattuk a Sztárban sztár leszek! két székelyföldi versenyzőjét.
És ellátogattunk Német Lacika pásztor esztenájára, ahol megtudtuk, a fiatalember több mint 500 juhot terelget Lemhény határában, farkasokkal és medvékkel is szembeszáll az állatok épségéért. Ugyan „a civilizációtól távol él”, nem szakadt el a társadalomtól: TikTokon mutatja be életmódja szépségeit, követőit többek közt a fejés, a kalibás életmód, a vadállatokkal való harcok berkeibe kalauzolja.
Az idősek világnapján a 75 éves Eötvös Mária balett-táncossal, táncossal, énekessel beszélgettünk, aki párjával, Koszorus Kálmán elismert prímással színpadra és mások szórakoztatására termett, ezért aztán máig meg nem állnak: hiába nyugdíjasok már évtizedek óta, aktívak még a szakmájukban, muzsikálnak és énekelnek, ha szükség van rájuk.
Puha Dorel gyógymasszőr és zenész a fehér bot, azaz vakok és gyengénlátók világnapja kapcsán osztotta meg velünk, hogy gyenge látással született, amit szemüveggel korrigáltak, az igyekezet ellenére kamaszkorában egy baleset következtében mégis megvakult.
A falusi nők világnapján Csíky Csengele nyilatkozott nekünk, aki amellett, hogy a Magyar Szülők Szövetségének elnöke, aktív gazdálkodói életmódot folytat. 
A kenyér világnapján megnéztük, hol készül az év kenyere, a székelyföldi Bocskor Pékség büszkesége.
Bemutattuk Csikó Csabit, aki dolgos székely család sarja, egyszerű, falusi legényéből a Székely Vágta első és a Nemzeti Vágta harmadik helyezettjévé küzdötte fel magát, pedig kezdetben egy „nevenincs” falusi munkalóval gyakorlatozott.
Kenyai önkéntességéről kérdeztük Fechită Lujzát, a Hungary Helps önkéntesét, akivel a misszió világnapja kapcsán beszélgettünk.
Elindítottuk Covid-sztorik sorozatunkat, amelyben olyan személyekkel beszélgettünk, akik nagy nehézségek árán győzték le a fertőzést, vagy szeretteiket veszítették el a vírus miatt.
Rusz-Ajtony Eszter, a csíkszeredai Határátlépők Egyesület képviselőjével arra figyelmeztettük olvasóinkat, hogy egy kupac avar 6 órás égetésével annyi szállópor keletkezik, mint 250 autóbusz 24 órás közlekedésével, a belélegzett szén-monoxid mérgező, nem beszélve arról, hogy ha a szomszédban fél napja égetnek, akkor számolhat az ember asztmával, allergiával, légzési nehézségekkel és az immunrendszer gyengülésével is.
A szívben született gyermekek hazatalálnak – vontuk le a következtetést Kádár Annamária mesepszichológussal, akivel az örökbefogadás világnapján családjának különleges történetéről beszélgettünk.
Megosztottuk azt is, hogy a csíkpálfalvi portán székely a nyúl, a kutya, a baromfi és a juh. Pödört bajsza ugyan egyiküknek sincs, „nemzetiségük” abból ered, hogy székely ember tenyészti mindet, a mendeli genetikát használva osztja-szorozza a géneket, míg létrejönnek a gondolataiban kirajzolódott fajták.
Szeptemberig volt elegendő az az étolajmennyiség, amit a Maszol olvasói tavaly decemberben adományoztak a magyarfülpösi Szivárvány Ház lakóinak. Így portálunk kezdeményezésére a Marosvásárhelyi Rádió, az Erdélyi Magyar Televízió és a Fun FM rádió közösen idén is meghirdette az adománygyűjtést: élelmiszert, tisztálkodó-, tisztító- és fertőtlenítőszereket vittünk a szórványkollégium lakóinak.
„Talán egyszer fordult elő, hogy megharagudtam az Istenre: gyermek voltam még, és azt kérdeztem nagymamámtól, ha valóban szeret minket, miért teremtett engem ilyennek?” – osztotta meg velünk Sebestyén Atilla-Zsolt élettörténetét, akivel újonnan induló Ép lélek című sorozatunkban arról beszélgettünk, milyen lehetőségei vannak napjainkban egy sérült embernek. 

Kimaradt?