„Szúrós, biztosan ártalmas” – vélekednek sokan a csalánról, amikor egy séta alkalmával megérinti a bőrüket. Pedig ez a koratavaszi zöldnövény, ami úton-útfélen fellelhető, a lehető legegészségesebb: ha kell, főzelékként táplál, máskor orvosságként számos betegségből kigyógyítja az embert, vitaminként az immunrendszert turbózza, és az sem ritka, hogy a fejbőrt ápolja, és a hajat erősíti. Csiki Emese biogazdászt, gyógynövénytermesztőt a tavaszi zöldekről kérdeztük: minisorozatunk első részében a csalán jótékony hatásait, tucatnyi felhasználási módját jártuk körül.

Az ember szervezete, akárcsak más élőlényeké, legyengül a tél folyamán, hiszen a hideg időszakban gyakorlatilag feléli tartalékait. Télvíz idején, mivel egyre fogyatkozik a fény energiája, ezzel együtt a testből fokozatosan kiürülnek a vitaminok és a szerves anyagok, illetve azok felszívódása is csökken. Bár kevés friss zöldség és gyümölcs fogyasztható télen, mégsem marad teljesen vitamin nélkül a szervezet, mert a hús, a tej és a tojás biztosítja ezeket.  Nem véletlen, hogy az „erdélyi gasztronómiai szokásunk”, a disznóvágás karácsony előtt zajlik, és az állat minden része feldolgozásra kerül, tél folyamán pedig jórészt elfogyasztják azt a családok.

A tavasz beköszöntével a húsalapú vitaminokról és ásványi anyagokról fokozatosan szükséges áttérni a növényalapúakra – ezt a folyamatot a rituálészerű böjt biztosítja: emésztőszerveink megtisztulva hatékonyabban térnek át a növényi alapú étrendre – részletezte Csiki Emese gyógynövénytermesztő. Elmondása szerint a koratavasz máris olyan zöldeket hoz, amelyek bőségesen ellátják ásványi anyagokkal a szervezetet: a napsütötte oldalakon, védettebb helyeken tüstént méregzöld leveleit bontja a nagycsalán, amely az egészség megőrzésében játszik fontos szerepet, illetve az is mellette szól, hogy ingyen, munka nélkül bárki számára termést hoz. Emellett pillanatok alatt bújik, és azonnal terebélyesedik a gyermekláncfű is, ahogyan a madársaláta, amelynek elkészítési módja hasonló a spenótéhoz.

A szakember szerint mulatságos, de egyben elgondolkodtató tény is, hogy a madársalátával, sőt még a gyermekláncfű levelével is, nem a természetben találkozik az ember, hanem a bevásárlóközpontok polcain. Ezek a növények általában távoli vidékekről, talán egy erősen vegyszerezett gazdaságból kerülnek az asztalokra, mégis ki-ki örömmel vásárolja őket, ahelyett, hogy akár a kertből, akár egy hétvégi családi kirándulás során inkább a természetből gyűjtené be mindet – természetesen tiszta és érintetlen helyekről.

A csalán gyógyír

A legtöbb anyagcserével, vérkeringéssel és a test vízháztartásával kapcsolatos betegséget egy alapos csalánteás tisztítókúra teljesen meggyógyítja. Leírhatatlan mennyiségű méregananyagot vesz magához az ember táplálkozása során, amelyek rendszerint az emésztőrendszerben, a vérben és a vízháztartásban gyűlnek fel – ezek akár teljes mértékben megbéníthatják, alkalomadtán lelassíthatják a szervek működését.

A nagycsalán első, áprilisi levelei a legértékesebbek, azonban a magasabbra nőtt növény sem elhanyagolható, az „idősebb” csalán felső, 20 centiméteren lévő levélpárjai őszig gyűjtögethetők.  Bizalommal szedhető kosárba, hiszen nincs a természetben mérgező hasonmása, ezért aztán nem lehet semmi mással összetéveszteni. Az sem gond, ha „szúr” vagy „csíp”, mert a kellemetlen érzet ellenére egészséges, finom: felhasználható a levele, a gyökere és a magja egyaránt. Nem csoda, hogy a szervezet egyik „jótevőjeként” tartják számon, ugyanis A-provitaminban, B-, C-, K- és U-vitaminban bővelkedik, illetve vércukorszint-csökkentő glikokinint, karotinoidokat, flavonidokat, aminokat, értékes ásványi sókat és cserzőanyagokat tartalmaz – világosított fel a szakember.

Hozzáfűzte, a csalán gyógyhatásai között említhető, hogy a növény vitaminpótló, bélgyulladást gyógyít, feloldja a salakanyagokat, fokozza az anyagcserét. Emellett vízhajtó, segíti a vese működését, és a teljes nyirokrendszert tisztítja, nem beszélve arról, hogy vérzéscsillapító, vértisztító és szíverősítő, reuma- és köszvény gyógyító. Szintén pozitívuma, hogy gyógyítja a különféle bőrbetegségeket, legyen szó bőrkiütésekről vagy ekcémáról, valamint a hajhullást, a fejbőr korpásodását is gátolja. Cukorbetegeknek is javasolt, fokozza a tejelválasztást, köptető hatású és nyákoldó, valamint antibakteriális hatással is rendelkezik. Gyökere csökkenti a vér koleszterinszintjét és segít prosztata túltengés esetén is. A csalán antibiotikus és gyulladáscsökkentő tulajdonsága miatt szájöblítésre, gargalizálásra is kiváló, valamint a belőle készült meleg ülőfürdő segít aranyér, bakteriális hüvelygyulladás esetén.

Levele, magja és szára is hasznos: így használja fel a csalánt

A levele vitaminpótlásra is felhasználható: ha B-, C- és U-vitamintartalma miatt akarná fogyasztani az ember, 40 fok alatti vízben érdemes áztatnia a leveleit, ha azonban A- és K-vitaminjai miatt venné magához, akkor a levél nyers levét kifacsarva ihatja (ez a leghatásosabb módszer), vagy salátaként kevés olajjal fogyaszthatja, mert az A- és K-vitaminok csak zsírban oldódnak.  A tavaszi és tél eleji böjtök idején, vagy betegség esetén napi 1 evőkanál csalánprést 3-4 héten át szintén érdemes fogyasztani – adta tudtunkra Csiki Emese.

Tapasztalatai szerint gyökerét 10 percen át szükséges főzni, ezt követően leszűrve, teaként fogyasztható, esetleg külsőleg borogatásként – ez utóbbi megfelelő a fejbőrnek. A csalán gyökeréből hajszesz is készíthető, ennek előnye, hogy sokáig eláll. Készítési módja egyszerű, egy befőttesüvegbe annyi tisztára mosott, apró darabokra vágott csalángyökeret érdemes tenni, amennyi éppen belefér, majd kékszesszel szükséges felönteni. Mivel a forgalomban lévő gyógyászati szeszek különböző fokokkal rendelkeznek, érdemes a kékszeszt desztillált vagy forrásvízzel vegyíteni, hogy 40 foknál ne legyen erősebb. Kötelező az üvegre ráírni, hogy mit tartalmaz, mikor készült, és a legfontosabb, hogy gyermekek elől elzárva tartandó. Negyven napig kell így megőrizni, naponta felrázni, majd leszűrni – erre alkalmas lehet egy kávéfilter is –, és szintén felcímkézett üvegben tárolni. Hajmosás után a fejbőrt egy maroknyi szesszel kell bedörzsölni, ami bőrizgató biogén aminokat tartalmaz, ezek fokozzák a fejbőr vérellátását, így csökken a haj korpásodása, érősödnek a hajhagymák, és megszűnik a hajhullás.

A nagycsalán magjai nyersen, pirítva és fűszerként egyaránt felhasználhatók. Teája szintén könnyedén elkészíthető: nyers levélből a legízesebb és leghatékonyabb. Egy maroknyi levelet hideg vízzel előbb le kell lemosni, majd meleg vízben 10 percen át áztatni, ezt követően leszűrve fogyasztani.

Csiki Emese azt javasolja, a levelekből ki-ki szárítson meg magának egy adagot, mert ennek köszönhetően télen is fogyaszthat csalánteát az ember. A vastag szárakat el kell távolítani, az a legjobb, ha csak a levelek kerülnek kiszárításra, mert akkor pár nap alatt kész is a teafű, ami akár évekig is megőrizhető. Naptól védett, árnyékos, szeles és meleg helyre szükséges tenni: ha a levél zörög, nyomásra egyenletesen minden része összetörik, akkor máris elcsomagolható a hideg időszakra. Befőttesüvegekben a leghatékonyabb megőrizni, mert így nem szívja meg magát nedvességgel a teafű, illetve az illatát is megőrzi, ha pedig nem éri napfény, még a színe is megmarad. Télen a kézzel összemorzsolt csalánlevélből körülbelül 2-3 grammnyi, azaz egy kávéskanálnyi elegendő 3 dl vízhez. Tíz perc alatt kiáznak a hatóanyagok, és már iható is a jótékony csalántea, ami édesítés nélkül még hatékonyabb, mint mézzel vagy cukorral.

Csalánteát, betegségek megelőzésére hetente egyszer érdemes fogyasztani a szakember szerint, aki viszont már beteg és gyors gyógyulást kíván elérni, naponta akár három csésze teát is megihat.  Sőt, huzamosabb ideig is fogyasztható a főzet, de a gyógynövénytermesztő a ciklikusság híveként azt javasolja, három hét után érdemes egy hétig szünetet tartani.

Megtudtuk, elterjedőben van egy újdonság is, méghozzá a csalánpor készítése, amely zöld ivólevekhez, salátaöntetekhez adagolható, valamint különböző levesek ízesítésére is alkalmas. De akár hajápoló szappan, sampon vagy bőrápoló krém is készülhet belőle, házilag is könnyűszerrel kivitelezhető: kávédarálóban porrá őrölhetők a száraz levelek.

Csalánfőzelék

A csalánfőzelék a spenóthoz hasonlóan készül, azonban törekedni kell arra, hogy minél kevesebb ideig párolódjon, mert értékes vitaminforrása a hő hatására elillan. Inkább a szárrészek alapos eltávolítására kell helyezni a hangsúlyt, hogy aztán a levél percek alatt megpuhuljon – részletezte a gyógynövénytermesztő, kiemelve, hogy dietetikusok csupán heti egyszeri alkalommal javasolják a fogyasztását.

A csalánkedvelőknek azonban nincs okuk aggodalomra, ugyanis a főzelék mellett a növénynek egyre több nyers felhasználási módja is ismert. A zsenge levelek apróra vágva például sajt-, vaj- és túrókrémek ízesítői lehetnek – talán kevesen tudják, de a megpárolt csalánleveleket régebben a szűrést követően sóval tartósították, és sajtkészítéskor oltóanyagként használták.

Csalán a népgyógyászatban

Ismert, de kihalófélben lévő szokás Erdélyben, hogy az ízületi fájdalmakkal küszködő ember bőrét csalánnal verik. Ez a nem igazán fájdalommentes eljárás roppant hatásos és gyors felépülést eredményez: ilyenkor a bőr vérellátottsága megnövekszik, és a reumatikus gyulladások gyorsan gyógyulnak. Az állattartó gazdák pedig zsenge, vitamindús, antibakteriális hatású csalánlevelekkel serkentik a fiatal állatok, például csirkék, malacok gyarapodását és egészségét.

Kapcsolódó

Vírus ellen erős immunrendszerrel – szakértőket kérdeztünk a szervezet „felturbózásáról”

Miért van nagy szerepe a koronavírus elleni harcban a C- és D-vitaminoknak? Melyek a vitaminokban gazdag gyümölcsök, zöldségek és gyógyfüvek? Táplálkozáson kívül még mi turbózhatja fel az immunrendszert? – tettük fel kérdéseinket Szilágyi Karola dietetikusnak és Csíki Emese gyógynövénytermesztőnek. 

vitamin koronavírus gyógynövények egészséges életmód táplálkozás dietetikus

Azonban nemcsak a letűnt korokban tulajdonítottak nagy szerepet a növénynek, ugyanis baktériumölő tulajdonsága miatt a biogazdaságokban ma is elterjedt, hogy erjesztett csalánlével permetezik a zöldségek leveleit, így számos fertőző betegségtől megvédik azokat. Levéltetvek ellen is javasolják, illetve biotrágya is készíthető a csalán erjesztett leveléből, ami a termőföldet értékes ásványi anyagokkal és nitrogénnel táplálja. A mezőgazdászok bizonyára tudják, hogy a csalán jelzi a nitrogén előfordulását a talajban – magyarázta a szakember.

Kiemelte, elvesző félben lévő tudás az is, hogy miként készítettek egykor a csalán magasra nőtt szárából kenderhez hasonló fonalat. Csak a bájos Grimm-mese, A hat hattyú című történet eleveníti fel azt a népi tudás, amely alapján a csalánból akár ruhát is tudtak szőni az emberek.