Vírus ellen erős immunrendszerrel – szakértőket kérdeztünk a szervezet „felturbózásáról”
Erős immunrendszerrel a koronavírus is könnyebben leküzdhető: ha a szervezet rendelkezik a szükséges „fegyverekkel”, az ember számára kevésbé lesz megterhelő a járvány és annak következményei. Miért van nagy szerepe ebben a harcban a C- és D-vitaminnak? Melyek a vitaminokban gazdag gyümölcsök, zöldségek és gyógyfüvek? Táplálkozáson kívül még mi turbózhatja fel az immunrendszert? Szilágyi Karola dietetikust és Csíki Emese gyógynövénytermesztőt kérdeztük.
Legyen szó gyógynövényekről és teafogyasztásról, vagy az egészséges táplálkozásról, füveink, gyümölcseink és zöldségeink telis-tele vannak immunerősítőkkel – derült ki a szakértőkkel folytatott beszélgetésünkből. Míg a dietetikus összegyűjtötte az összes egészséges táplálékot, addig a gyógynövénytermesztő a hazai kertekben és mezőkön fellelhető gyógyfüveket nevezte meg.
Rengeteg immunerősítő terem kertjeinkben, mezőinken
Csíki Emesétől megtudtuk, a C-vitamintartalmú gyógynövények ranglistáján első a csipkebogyó és a homoktövis, ezeket követik a fekete ribizli és fekete bodza gyümölcsei, illetve az összes többi gyümölcs. A fenyőrügy szintén tartalmaz C-vitamint, sőt, a csalán is bővelkedik benne.
A csipkebogyó egyébként a vérerekre is jótékony hatással van: mivel a koronavírus eleve rontja a vér minőségét, és a magas vérnyomásúakat a cukorbetegeket kiváltképpen veszélyezteti, csipkebogyóval karbantarthatók a vérerek, hiszen fogyasztásával erősíthető azok rugalmassága. A fekete ribizli idén ugyan már nem lelhető fel a kertekben, a szörpkészítőktől, akik a szabályokat betartva, tartósítás gyanánt nem hőkezelik, hanem hidegen készítik azt, beszerezhető a portéka.
A gyógynövénytermesztő hozzátette, ha gyógyfüvekkel való megerősödés a cél, fontos odafigyelni azok hőkezelésére, mert felforralva elillan a bogyók és füvek vitamintartalma. Ezért leghatékonyabb módja annak, hogy a szervezetet megerősíthesse az itóka az, ha nem forró vízbe teszi a növényeket az ember, hanem inkább a folyamatos áztatást választja: kétszer, háromszor is önthető friss víz a termésekre, legalább egy órát a vízben kell „pihenniük”, és csak azt követően ihatóak.
Egyetlen áztatással nem fog előbukkanni a füvek és bogyók összes hatóanyaga, ezért is tanácsos többször vizet önteni a természetes „gyógyszerekre”. Hogy a C-vitaminbomba valóban hatásos legyen, a teába adagolható citrom, méz, az itókát pedig csupán melegíteni szükséges: ügyelni kell arra, hogy 40-50 foknál magasabb hőmérséklet ne érje, mert azzal a hatóanyagoknak búcsút is inthet az erős szervezetre vágyó.
Bár az emberek nagy része szkeptikus, és azt gondolja, „ennyitől úgy sem erősödik az immunrendszer, hiszen kevés az a vitamin, ami ezáltal a szervezetbe jut”, fontos tudniuk, hogy nem is napi egy pohárka teafogyasztásról szól az immunerősítés. Ahhoz, hogy valóban elérjék a kívánt hatást, naponta többször is inniuk kell a gyógyteákból – hangsúlyozta a gyógynövénytermesztő. Hozzátette, ha a nap gyógyteával indul, majd a nap folyamán többször is jut a szervezetbe a kedvező hatóanyagokból, könnyedén megspórolható egy vírusos vagy bakteriális megbetegedés, és az azzal járó kellemetlenségek.
Beszerzésük egyszerű, ugyanis még mindig piroslik a csipkebogyó a mezőn, és jócskán akadnak a természetben jelenleg is immunerősítő gyógynövények, ám fontos szem előtt tartani, hogy nagy mennyiségre van szüksége az embernek, főleg akkor, ha egy teljes családot szeretne ellátni a természet adta erősítőkkel. Most még nem késő begyűjteni télire a vitaminforrásokat, elegendő csak kilépni a kertekbe, elsétálni a környező mezőkre, rétekre, közben pedig D-vitamint is magába szívhat az ember, ha napos időben indul begyűjtő körútjára – adta tudtunkra Csíki Emese.
Tárolásuk szintén akadálytalan, csupán megszárítani szükséges a begyűjtött gyógynövényeket, ehhez pedig alkalmas egy melegebb, sötétebb helyiség is, azonban a sütőben való szárítás nem ajánlott, mert a hőmérsékletre hangsúlyosan vigyázni kell: a 40 fokot nem haladhatja meg. A szárított növények nem romlanak meg, ha olyan tárolóba kerülnek, ami biztosít egy kis légmozgást számukra, tehát a nejlon zacskóban való elhelyezés nem jó megoldás.
Katonákat képeznek ki a véráramban a gyógyfüvek
A világ legjobb immunerősítője egyébként már az erdélyi kertekben is tucatjával fellelhető: a bíbor kasvirág, amely Dél-Amerikából származik, hosszú ideje telepítődött be kertjeinkbe, ám sokan még nem ismerik „szupererejét”, így leginkább dísznövényként tekintenek rá. Jó tudni, hogy a bíbor kasvirág a fehérvérsejtek szaporodását segíti elő, ezek pedig elsődlegesen azzal foglalkoznak, hogy „támadás” esetén felkutatják, azonosítják és legyőzik a szervezetben elszaporodó vírusokat.
A kasvirág „katonákat” termel, újra és újra pótolja a fehér vérsejteket, hogy a szervezet győztesként kerülhessen ki a betegség elleni harcból. Ezt a gyógynövényt nem érdemes folyamatosan iszogatni, mert a szervezetnek nincs arra szüksége, hogy állandóan nagyszámú fehérvérsejteket termeljen, azonban amint legyengülést érez az ember, és vírus- vagy bakteriális támadásra gyanakszik, rögtön fogyaszthatja a bíbor kasvirágot. Étrend-kiegészítőként is forgalmazzák a bioboltok, a gyökeréből pedig házilag készíthető alkoholos koncentrátum.
Akkor sem kell elkeseredni, ha a kertben nem található bíbor kasvirág, ugyanis hazai növényeink között is akad három kiemelkedő, ami tökéletesen irtja a baktériumokat: a mezei és kerti kakukkfű, a szurokfű és a vadmenta (fürtös menta) kiváló kombináció, ha immunerősítés a cél. Fertőtlenítő hatású, baktériumölő tevékenységet folytatnak: már a bélflórát is tisztítják, hogy a jó baktériumok szembeszállhassanak a szervezetbe kerülő kártékony baktériumokkal.
Fertőtlenítő hatásuk azonban nemcsak a gyomorban mutatkozik meg, hanem a szervezet egészében is szerepet játszik: nagyon jól szolgálnak köhögéscsillapítóként, köptetőként, és a torkot tisztítják. Keverhetőek, fogyaszthatóak egyszerre, mert a gyógynövények kiegészítik és segítik egymást. Ideális ezt a hármat már nyáron beszerezni, ahogyan a bodzát, a bodzavirágot és a hársfavirágot is.
Ezek beiktathatók a napi teafogyasztási rutinba, mert az immunrendszert szintén remekül erősítik, a bodza pedig izzasztó hatású is, így a méreganyagoktól való megszabadulást ugyancsak elősegíti. Erős torokgyulladás, nátha vagy influenza esetén pedig zsályateát kell fogyasztani, mert az a világ legjobb gyulladáscsökkentője – tanácsolta Csíki Emese gyógynövénytermesztő.
Immunerősítés a dietetikus javaslataival
A C-vitamin vagy más néven aszkorbinsav, vízben oldódó tápanyag, amely elengedhetetlen az immunrendszer megfelelő működéséhez: természetes antioxidáns, tehát semlegesíti a káros szabad gyököket, amelyek a sejtek öregedését idézik elő, javítja a vas felszívódását, és nem utolsó sorban csökkenti a daganatos képződések kialakulásának veszélyét. A D-vitamin zsírban oldodó vitamin, amelynek legfontosabb szerepe a csontok épségének megőrzése és a kálcium- foszforszint normál szinten tartása.
Emellett erősíti az immunrendszert, és bizonyítottan szerepe van a vastagbélrák és mellrák kialakulásának megelőzésében – ismertette Szilágyi Karola dietetikus a vitaminok pozitívumait. Kiemelte, mindkét vitamin nagyon erős immunrendszer erősítő szereppel bír. Kutatások bizonyították, hogy megfelelő D-vitaminszinttel alacsonyabb a koronavírus-fertőzés esélye: megfertőződés esetén a szervezetben gyulladás alakul ki, ennek csökkentésében segít a D-vitamin.
Elmondása szerint, a C-vitamin fő forrásai közé tartozik a homoktövis, a csipkebogyó, a fekete ribizli, a paprika, a petrezselyem, a citrusfélék, a kiwi, a spenótés a retek. Figyelembe kell vennünk azt, hogy ez a vitamin hő és fényérzékeny, tehát a főzés és helytelen tárolás során nagy része elillanhat. Azokban a hónapokban, amelyekben kevesebb zöldséget és gyümölcsöt fogyaszt az ember, háziorvos ajánlására érdemes pótolnia étrendkiegészítők formájában.
Az emberi szervezet elsődleges D-vitamin forrása a napfény, ezért is ajánlott naponta legalább egy fél órát a szabadban tölteni. Mivel az őszi és téli hónapokban kevesebb a napsütés, és táplálkozással nem feltétlenül sikerül bevinni a szervezet számára elegendő D-vitamint, ezért októbertől márciusig ajánlott táplálékkiegészítőt szedni, természetesen a háziorvos beleeggyezésével, ugyanis túladagolható ez a vitamin – hangsúlyozta a dietetikus, kiemelve, hogy a D-vitamin fő forrása a lazac, hering, szardínia, D-vitaminnal dúsított gabonapelyhek, tojás, halmáj olajak, gomba.
Az immunrendszer erősítésében a C- és D-vitaminok mellett más vitaminok is szerepet játszanak. Ilyen például az A-vitamin, amely megtalálható a májban, makrélában, heringben, marhahúsban, édesburgonyában, sütőtökben, spenótban, sárgarépában, zöld salátában, kelbimbóban, brokkoliban, paprikában és a zöldborsóban egyaránt. Emellett a B6-vitamin, vagy más néven piridoxin is kulcsfontosságú, ha a szervezet megerősítése a cél. Ennek fő forrása a spenót, a banán, az ananász, az avokádó, a tonhal, a tőkehal, a lazac, a marhahús, illetve a csirkehús.
Elengedhetetlen a B12-vitamin, ami a tojásban, májban, bárány-, juh- és marhahúsban, tej és tejtermékekben lelhető fel, valamint a folsav is, amit a hüvelyesek, a spenót, a brokkoli, a spárga, az avokádó és a földimogyoró tartalmaz. Vasforrásra is szüksége van a szervezetnek, ezért jó májat, tökmagot, búzakorpát, szezámmagot, hüvelyeseket, tojássárgáját, lenmagot, leveles zöldeket, szóját, paradicsomot és áfonyát fogyasztani.
Elengedhetetlen a szelén, ami brazil dióból, halakból, marhahúsból, pulykahúsból, csirkehúsból, tojásból, brokkoliból, káposztából, banánból, grapefruitból, szőlőből és kiwiből vihető a szervezetbe, és ugyancsak erősíti az immunrendszert a cink is, amelynek forrásai közé sorolandó a tengeri herkentyű, a marhahús, a csirkehús, a magvak, a diófélék és a hüvelyesek.
Az immunrendszer erősítésének az alapja a helyes táplálkozás. A bélflóra nemcsak a táplálék lebontásában játszik szerepet, hanem megvédi a szervezetet a különböző vírusoktól és a nem kívánt baktériumoktól. A jól működő bélrendszer érdekében a táplálkozásunknak pre- és probiotikumokban bővelkedőnek kell lennie, tehát fontos rostban gazdag zöldségeket, gyümölcsöket, élőflórás joghurtokat fogyasztani – hangsúlyozta Szilágyi Karola.
Elmondása szerint, az immunrendszert a rendszeres testmozgás, a séta, a sport is erősíti, ahogyan az is, ha az ember igyekszik elkerülni a stresszhelyzeteket, a túlórákat. Helyette inkább ki-ki arra törekedjen, hogy szeretteivel minél több időt töltsön, és jómaga belső egyensúlyának fenntartására is kellő időt fordítson. Első lépésként tanácsos nagyobb hangsúlyt fektetni a pihenésre és azokra a dolgokra, amelyek egyénenként boldoggá teszik az embert, hiszen egy erős, kiegyensúlyozott, kipihent szervezetet sokkal nehezebben támad meg és dönt le bármilyen vírus.
(Nyitókép forrása: pexels.com)