Tények és tévhitek: mikrobiológust kérdeztünk a Pfizer és Moderna vakcinájának mellékhatásairól
A vakcinákat csak akkor engedélyezik, ha biztonságosság szempontjából megfelelnek az elvárásnak, tehát komolyabb mellékhatás csak nagyon ritkán alakulhat ki. Igazolt, oltás által kiváltott haláleset az oltás azonnali visszavonását eredményezné – részletezte dr. Székely Edit mikrobiológus egyetemi oktató, akit a Romániában is igényelhető Pfizer és Moderna vakcinákról kérdeztünk.
Hogyan képzelhetjük el a koronavírust? Mit tesz a szervezetünkkel, miként élősködik sejtjeinken?
A vírusok önálló, sejten kívüli szaporodásra nem képesek, ezért nem tekintjük őket élőlényeknek. Nincs más stratégiájuk, mint amit a saját biológiai szükségletük diktál: új gazdát találni, szaporodni és terjedni.
A koronavírus 100 nanométer nagyságrendű, parányi mikroorganizmus, ami RNS genomot, azaz örökítőanyagot tartalmaz. A felszínén lévő tüskefehérjék miatt napkoronára emlékeztet az elektronmikroszkópos képe. Ezek a fehérjék kapcsolódnak az emberi sejtek felszínén lévő receptorokhoz (ACE molekulákhoz), amiken keresztül a sejtbe hatolnak. Pontosabban azokat a sejteket fertőzhetik meg, amelyeken jelen van ez a receptor: például tüdőben, tápcsatornában, vesében. A fertőzött sejtekben elkezdődik a vírusreplikáció, aminek során több ezer új víruspartikula képződik, ezek a sejt szétesése után további sejteket fertőznek meg.
Kapcsolódó
Erre a támadásra, agresszióra válaszol az immunrendszer: igyekszik kiküszöbölni a fertőzött sejteket, illetve az ellenanyagok révén semlegesíteni a vírusokat. Jó esetben a fertőzésnek semmilyen nyilvánvaló tünete nincs (aszimptomatikus fertőzés), máskor enyhe lefolyású megbetegedés alakulhat ki. Olykor túlfokozott immunválasz eredményeként a citokinvihar válthat ki súlyos szervi károsodásokat. Véralvadási zavarok következhetnek be, amik kis vérrögök képződése miatt további problémákat okozhatnak. A gyógyulás egyeseknél elhúzódó lehet, hosszú ideig fennmaradó fáradékonysággal, koncentrációzavarral, köhögéssel, nehézlégzéssel. Könnyű vagy középsúlyos esetek után kialakuló szívizomgyulladást is jeleztek – mindezek alapján a COVID-19 egy nagyon változatos megnyilvánulású és merőben kiszámíthatatlan betegség.
Mit jelent a nyájimmunitás? Mi szükséges a létrejöttéhez?
Nyájimmunitásról akkor beszélhetünk, amikor a populációban egy olyan arányú védettség alakul ki a fertőzéssel szemben, ami a receptív egyéneknek is védelmet nyújt azáltal, hogy a védettséggel rendelkezők nem járulnak hozzá a terjedési folyamathoz. Minél több receptív egyén van egy populációban, annál inkább tombolhat a járvány. Minél több fertőzéssel szembeni immunitással rendelkező egyén van egy populációban, annál korlátozottabb a vírus mozgástere, nehezebben talál olyan gazdaszervezetre, amelyben zavartalanul többszöröződhet.
A kórokozó terjedési tulajdonságaitól függ az, hogy a populáció hány százalékának kell immunizálódnia a nyájimmunitás kialakulásáért. A nagyon könnyen terjedő vírusok esetében (pl. kanyaró vírusa) a populáció több mint 90 százalékának kell immunitással rendelkeznie. A SARS-CoV2 esetében 60-70 százalékra becsülik ezt az arányt. A járvány alakulása során a vírusok tulajdonságai is változhatnak, így a mutációk következtében hatékonyabban terjedő variánsok jöhetnek létre, mint pl. a Nagy-Britannia-i variáns. Ennek dominánssá válása esetén valószínű, hogy a nyájimmunitás kialakulásához nagyobb arányú immunizált egyén szükséges.
A nyájimmunitás kialakulásában egyaránt számít a fertőzésen átesettek által megszerzett természetes immunitás, és az oltás nyomán kialakuló immunitás. Megvárni, amíg a fertőzésen átesettek révén alakul ki nyájimmunitás, megengedhetetlenül nagy arányú emberi szenvedéssel és életvesztéssel jár, ugyanakkor kiszámíthatatlan időtartamú lehet. Az oltás az, ami lehetővé teheti a nyájimmunitás kontrollált megvalósítását, amennyiben megfelelő mennyiségű oltóanyag válik elérhetővé.
Romániában a Pfizer és Moderna vakcinák állnak az oltásra vállalkozók rendelkezésére. Mit tudhatunk erről a két vakcináról? Mit tartalmaznak, hogyan szállnak szembe a koronavírussal?
Amennyiben a vírus tüskefehérjéit ellenanyagok fedik, ezek nem kapcsolódhatnak a sejtfelszíni receptoraikhoz, nem fertőzhetik meg a sejtet, így a vírusreplikáció is akadályozott. Az oltás célja, hogy a szervezetet megtanítsa ezeknek az ellenanyagoknak az előállítására: mintát nyújt, aminek alapján legyártódnak az ellenanyagok, így a vírussal való valódi találkozáskor az immunrendszer felismeri a tüskefehérjéket. Ezúttal már a fegyvertár tele van, és hatékonyan lehet ellenük küzdeni, az ellenanyagok rövid időn belül elérhetővé válnak a betegség kialakulásának megakadályozására.
A Moderna és a Pfizer oltóanyagai hírvivő RNS-t tartalmaznak, ami a tüskefehérje szintézisére szükséges információt hordozza. Ezt lipid nanoburokban (zsírcseppben) juttatják a szervezetbe, ami egyrészt védi az RNS-t a lebomlástól, másrészt bejuttatja a sejtekbe. A riboszómákban az RNS-ben szállított információk alapján elkészül a tüskefehérje és ez a sejtfelszínre kerül. Ott ismerik fel az immunválaszban szerepet játszó sejtek, és beindul az immunválasz, aminek eredménye a tüskefehérje ellenes ellenanyagok termelődése és a celluláris immunválasz.
Jóllehet nukleinsav szolgáltatja a fehérjeszintézishez az információt, ez a folyamat a sejtmagon kívül zajlik, tehát az RNS nem kerülhet kölcsönhatásba az emberi DNS-el, a genommal, vagyis annak működését nem befolyásolhatja.
Míg bizonyos régiókban alacsonyabb az oltási kedv, más településeken kimagasló az oltásra jelentkezők száma. Mivel magyarázná ezt?
Minden új oltással szemben vannak fenntartások kezdetben. Fontos az aggodalmakra válaszolni és tárgyilagosan tájékoztatni. Az oltás önkéntes alapon történik, de alapvető, hogy mindenki informáltan tudjon dönteni, és ne alaptalan félelmek miatt fossza meg magát a védettség lehetőségétől. Szakmailag ellenőrzött, hiteles forrásokból informálódjunk.
Az oltási kedvet több tényező befolyásolja, számít, hogy milyen információk állnak a társadalom rendelkezésére, és azok egybecsengőek vagy ellentmondásosak. Illetve az is elsődleges, hogy milyen példákat látnak az emberek maguk körül, milyen felvilágosítást kapnak a családorvosaiktól, szakorvosaiktól. Ebben a médiának is nagy szerepe van: sokat nyom a latban, hogy miként közli az információkat, milyen érzelmi töltetet ad egy-egy beszámolónak.
A hezitálók jelentős része bevállalja az oltást, amennyiben megfelelő minőségű tájékoztatásban részesül és fogékony az információkra. Kiemelném, hogy az oltási kedven túl jelenleg az oltóanyag elérhetősége és a szervezési problémák a meghatározói az oltási program sikerességének.
CSAK SAJÁT
A Pfizer és a Moderna új generációs jellege mit takar?
Az oltások több mint két évszázados múltra tekintenek vissza. Ezalatt az idő alatt sok új megoldás is született. Kezdetben a teljes kórokozót tartalmazták az oltások, gyengített vagy elpusztított formában. A későbbi oltások csak a kórokozó bizonyos, immunválasz szempontjából fontos darabkáit használták fel (alegység vakcinák). A nukleinsav tartalmú vakcinák a legújabb generációs oltások, amelyek csak az immunválaszt kiváltó fehérje előállítására szolgáló információt hordozzák. A mRNS vakcinák nagy előnye, hogy gyorsan előállíthatók, a gyártás szempontjából nem problematikusak, és az esetleges kórokozóváltozás esetén rövid idő alatt módosítani lehet.
Miért szükséges két adagban beadni őket?
Az alapimmunizálás két dózisból áll, a második dózis felerősíti az immunválaszt és biztosítja a hosszabb távú immunitást. Jelenleg még nem tudjuk, mennyi ideig tart pontosan a védettség, de vannak már arra utaló jelek, hogy legalább egy évig kitart.
Hogyan reagálhat az oltóanyagokra a szervezet? Milyen mellékhatásokról beszélhetünk?
A mRNS oltásokkal kapcsolatosan leírt mellékhatások döntő többsége enyhe, és csupán egy-két napig tart. A kialakuló immunválasznak tulajdoníthatók, és ezek intenzitása egyénenként változó. Ezek közé tartozhat a fáradékonyság, hőemelkedés, alkalomadtán láz, hidegrázás, izom- és ízületi fájdalom, fejfájás, nyirokcsomó megnagyobbodás.
Esetenként allergiás reakció alakulhat ki. Súlyos allergiás reakció (anafilaxiás sokk) fordulhat elő olyan személyeknél, akik kórelőzményében szerepelt hasonló reakció különböző allergénekkel (méh-, darázsméreg, étel stb.) szemben. Nem jelent egyértelmű ellenjavallatot az oltásra, viszont jelezni kell az oltás előtt. Ezidáig az oltás utáni anafilaxiás reakciók az influenza oltásnál észleltekhez viszonyítva ritkábbak voltak. Ezek a reakciók perceken, legkésőbb órákon belül jelentkeznek, ezalatt figyelemmel kell követni a beoltott személyt, mert az anafilaxiás sokk megfelelő beavatkozással teljes mértékben orvosolható.
Kis számban ugyan, de leírtak arcidegbénulást az oltás utáni időszakban. Kellemetlen, de lényegében ártalmatlan elváltozás, ami teljes mértékben gyógyul. Az oltóanyag rendkívül egyszerű összetételű, a zsírcsepp elbomlik, az RNS átíródását követően szintén lebomlik, a többi anyag (sók, cukor) teljesen ártalmatlanok, tehát gyakorlatilag nincs, ami későbbi mellékhatást kiváltson.
Lehetnek ezek halálos végkimenetelűek? Ha igen, mi befolyásolja, hogy kinél hogyan reagál a szervezet?
A Norvégiában oltások után jegyzett halálesetek idős, súlyos alapbetegségekkel rendelkező egyéneknél következtek be. Ok-okozati összefüggést nem bizonyítottak. Több mint 10 millió dózis után nincs igazolt oltással összefüggő haláleset.
Mindazok a betegségek, amelyek meghatározott gyakorisággal előfordulnak a populációban, ezután is bekövetkeznek. Tömeges oltás esetén természetszerűen oltottak között is előfordulnak majd: szívinfarktus, agyvérzés, daganatos betegségek, autoimmun betegségek, pont úgy, mint az oltatlanok esetében. Esetleges gyanú abban az esetben merülhetne fel az oltás ezek kiváltásában játszott szerepéről, ha előfordulásuk nagyobb lenne oltottaknál, mint oltatlanoknál, és ez esetben ok-okozati vizsgálatot indítanak. Jelenleg nincs olyan feltételezett mechanizmus, ami ezeket valószínűsíthetné.
Valóban gyötrőbbek a mellékhatások a második dózist követően?
Hangsúlyoznám, hogy a második oltás nem emlékeztető oltás, hanem az alapimmunizálás része. Emlékeztető oltást, ha szükséges lesz, később fognak adni, attól függően, meddig tart az immunizálás után a védettség. Az eddigi tapasztalatok alapján, a második dózis után gyakoribbak és hevesebbek az oltási reakciók. Egyéni reaktivitástól függ.
Kapcsolódó
Meddig marad immunis a beteg az oltás után? Újra megfertőződhet? Hordozhatja, továbbadhatja a vírust?
Nem lehet tudni még, meddig tart az oltás utáni immunitás. Biztató jelek vannak arra nézve, hogy legalább egy évig, de akár tovább is védhet. Ennek megállapítására hosszabb ideig kell követni a beoltottakat, és az evidenciák függvényében javasolhatják majd az esetleges emlékeztető oltásokat.
Nem tudjuk még határozottan állítani, hogy az oltás megakadályozza a tünetmentes fertőződést is. Ezt reméljük, de ehhez is további adatokra van szükség.
A tünetmentes fertőződést és következményes vírusürítést oltottaknál azzal lehetne magyarázni, hogy a keringésben lévő ellenanyagok nem azonnal vannak jelen a fertőzés helyszínén, azaz a felső légutak nyálkahártyáján. Ezért a fertőződés első szakaszai bekövetkezhetnek, vírusreplikáció kialakulhat, ennek következtében ürülhetnek is vírusok. Tovább nem alakul a fertőzés, betegség tünetei nem jelentkeznek, mert addig az immunválasz annyira be tud kapcsolódni, hogy ezt megakadályozza.
A Moderna klinikai vizsgálataiban az aszimptomatikus fertőzés lehetőségét is vizsgálták és úgy találták, hogy azt is megelőzi. A Pfizer oltóanyagával kapcsolatosan még nem rendelkezünk hasonló adatokkal.
Van különbség aközött, ha védőoltás által szerzünk védettséget, vagy úgy, hogy átesünk a fertőzésen?
Természetes úton átállt fertőzés után is kialakul védettség, ami jelenlegi tudásunk szerint körülbelül 6-8 hónapig tarthat. Az oltás után ennél hosszabb idejű védettségre számítunk.
Miért szükséges oltás után is viselni a védőmaszkot?
Egyrészt, addig, amíg nincsenek szolid bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy az oltás a tünetmentes vírusürítést is megelőzi, szükség van továbbra is a maszkra a terjedés megelőzéséért. Másrészt, az oltás üteme nagyon lassú, még nagyon alacsony átoltottság van, ezért továbbra is sok fogékony egyed van a populációban, akiket csak az eddigi védekezési módszerekkel tudunk biztonságban tartani a fertőzéssel szemben: maszk viselésével és távolságtartással.
.jpg)
Ránézésre nem tudjuk megkülönböztetni az oltott egyént az oltatlantól. Ha az oltottak letennék a maszkot, milyen hatással lenne ez a szabályok további betartására az oltatlanok körében? Hogyan lehetne ezt követni, fenntartani? A maszkviselésre vonatkozó előírásokat biztonságosan csak akkor vonhatják vissza, ha az átoltottság növekedésével egyidőben stabilan lecsökken az esetek száma.
Rengeteg a tévhit és a félelem az oltásokkal kapcsolatosan, ezek közül néhányat emelnék ki: hosszú távú következményei lehetnek (meddőség stb.), oltást követő egy évben nem ajánlott a gyermekvállalás, a gyártók miatt nem megbízható, módosítja a géneket, a gyermekkori oltásokat több évig fejlesztették, ilyen gyors előállítást követően nem lehet megbízható. Miként válaszolna ezekre az aggályokra?
Ahhoz, hogy hosszú távú következménytől tartsunk, kellene lennie legalább egy feltételezhető hatásmechanizmusnak.. Késői mellékhatást gyakorlatilag nincs, ami kiváltson, hiszen az oltóanyag alkotórészei elbomlanak. Kóros immunválasz alakulhatna ki, ha a tüskefehérjével szemben létrejövő ellenanyagok a szervezet saját fehérjéit támadnák meg. Ezek a típusú mellékhatások (autoimmun betegségek) legtöbb 4-6 héten belül megnyilvánulnának. Eddig még nem jeleztek ilyen reakciókat.
A meddőségről szóló tévhitek hátterében az állt, hogy a tüskefehérje és a placenta egy fontos fehérjéje között hasonló szekvenciákat találtak. Ez viszont annál kisebb mértékű hasonlóságnak bizonyult ahhoz, hogy releváns legyen. Arra, hogy oltást követő egy évben nem ajánlott a gyermekvállalás, voltak itt-ott utalások, tudományos alapja azonban nincs.
Az orvosi alkalmazásra jóváhagyott gyógyszereket, oltásokat szigorú ellenőrzéseknek vetik alá az összetétel, hatóanyagmennyiség, káros elemek jelenléte tekintetében. A biztonságosságot és hatékonyságot az oltások engedélyeztetése után is követik. Az esetleges mellékhatásokat jelenteni lehet az országos gyógyszerügynökség honlapján található nyomtatvány kitöltésével.
Hozzátenném, az oltás a géneket nem módosítja, ugyanis ez biológiai képtelenség. A technológia fejlődik, szerencsére olyan stádiumba jutott a mRNS alapú technológia, hogy lehetővő tette az alkalmazását. Ha tíz évvel ezelőtt történt volna a járvány, nem lett volna egy év alatt oltás. Ha a bürokráciát ki lehet iktatni, a kutatást pedig kellően és időben finanszírozzák, akkor ez lehet az eredménye: gyors és hatékony válasz.
Az oltás előállításában minden lépést bejártak egy gyorsított menetben. A klinikai vizsgálatokat nagyobb számú önkéntes bevonásával végezték, mint eddigi bármelyik oltás esetében – krízishelyzetben van a világ, ennek megfelelően nagy erőket mozgattak meg.
Az adatokat folyamatosan vizsgálták, több csapatban párhuzamosan a szakértők, ezek egybevágó véleménye volt szükséges az engedélyezésre, úgy a biztonságosság, mint a hatékonyság tekintetében.
.jpg)
