Az Egyesült Államok kormánya támogatni fogja a „hasonló gondolkodású” hazafias pártokat Európában, megakadályozandó, hogy „a legtöbb NATO-tagország megszűnjön európainak lenni”. Többek közt ez áll Donald Trump frissen nyilvánosságra hozott nemzetbiztonsági stratégiájában, amely „civilizációs eltörléstől” félti Európát.

Európa veszélyes irányba tart, és ha nem változtat politikai és biztonsági irányvonalán, az gyengíti a transzatlanti szövetséget, veszélyeztetve az Egyesült Államok globális pozícióját is. Ez az alapvetése Donald Trump pénteken nyilvánosságra nemzetbiztonsági stratégiájának.

A 33 oldalas dokumentum meglehetősen kemény állításokat tartalmaz Európával kapcsolatban. A kontinensnek külön fejezetet is szentel, de már a prioritások között kijelenti – egyértelműen az öreg kontinensre utalva –, hogy az amerikai kormányzat fellép minden olyan, „az elitek által irányított” antidemokratikus korlátozás ellen, amely az alapvető szabadságjogokat – a szólásszabadságot, a vallásszabadságot vagy a demokratikus részvételt – érinti. Ez nemcsak az ellenfelekre vonatkozik, hanem szövetséges országokra is, amelyek közül a dokumentum külön kiemeli Európát és az angolszász államokat.

Itt a stratégiában visszaköszönnek az Egyesült Államok alelnökének bírálatai, amelyeket februárban fogalmazott meg az európai szövetségeseknek címezve, a szokásos müncheni biztonsági konferencián. J.D. Vance megrótta az európai politikusokat a demokrácia állapotáért, kifogásolta a szólásszabadság „túl gyakori” korlátozását a gyűlöletbeszédre hivatkozva, a német politikusoknak pedig felrótta a szélsőjobboldal köré vont „tűzfalat”, aminek szerinte nincs helye egy demokráciában. Nem rejtette véka alá, hogy az Alternatíva Németországnak (AfD) vitorlájába próbál szelet fújni, amikor éppen küszöbön álltak Németországban az előrehozott választások.

Kapcsolódó

Sokkolta Európát az amerikai alelnök beszéde: „Mi a fene volt ez?”

A döbbenet és a düh jellemezte a reakciókat J.D. Vance amerikai alelnök a müncheni biztonsági konferencián mondott beszéde nyomán. „Ez az egész olyan őrült és aggasztó”, „Megdöbbentem”, „Mi a fene volt ez?” – reagáltak a résztvevők.

USA alelnök biztonságpolitika konferencia München

Washington igyekezete akkor nem járt sikerrel, de ez a jelek szerint csak növelte a Trump-kormányzat elhatározását, hogy „jó útra térítse” Európát. A Fehér Ház által kiadott új nemzetbiztonsági stratégia tételesen megfogalmazza: az Egyesült Államok céljának tekinti Európa jelenlegi kurzusának megváltoztatását. Ennek érdekében pedig az USA-nak prioritásként kell kezelnie „az ellenállás erősítését” Európa jelenlegi irányvonalával szemben, a „hasonló gondolkodású” pártok támogatása révén.

A dokumentum rámutat: nem a gazdasági stagnálás Európa legnagyobb problémája, azt „elhomályosítja a civilizációs eltűnés valódi és sokkal drámaibb perspektívája”. A legnagyobb problémák közé sorolja az Európai Unió és más transznacionális szervezetek tevékenységét, „amelyek aláássák a politikai szabadságot és a szuverenitást”, a migrációs politikákat, a szabad véleménynyilvánítás cenzúrázását és „a demokratikus folyamatok aláásását”, ideértve az ukrajnai háború lezárására irányuló opciók negligálását. „Az európaiak nagy többsége a békét akarja, azonban ez a vágy alig jelenik meg a politikában, leginkább azért, mert ezek a kormányok aláássák a demokratikus folyamatokat” – áll a dokumentumban, amely hozzáteszi, hogy ha a jelenlegi trendek folytatódnak, a kontinens 20 éven belül vagy még hamarabb felismerhetetlenné válik. Hosszabb távon kérdéses, hogy bizonyos szövetséges államok, amelyek demográfiailag nem maradnak „többségében európaiak”, ugyanúgy tekintenek-e majd az Egyesült Államokkal való szövetségre, mint a NATO alapítói. Éppen ezért az amerikai diplomácia célja, hogy „segítse Európát pályája korrigálásában”, és együttműködjön azokkal az országokkal, amelyek vissza akarják nyerni „civilizációs önbizalmukat” és korábbi nagyságukat.

Kapcsolódó

Recseg-ropog a MAGA-koalíció

Úgy tűnik, az elnök lassan megszűnik a mozgalmat egyesítő erőnek lenni.

USA Donald Trump koalíció amerikai elnök

A dokumentum a megjelenése után néhány órával éles visszhangokat váltott ki Európában. A stratégiában névleg is említett Németország külügyminisztere, Johann Wadephul közölte: Németország „nem hiszi, hogy tanácsot kell kérnie bármely országtól vagy párttól”. Újságíróknak nyilatkozva a berlini diplomácia vezetője hozzátette: az Egyesült Államok Németország legfontosabb szövetségese a NATO-ban, de ennek a szövetségnek „nem része” az, hogy „hogyan szervezzük meg a liberális társadalmunkat itt, a Német Szövetségi Köztársaságban”.

Az „Európai Unió elleni frontális támadásként” értékelte és „teljességgel elfogadhatatlannak” nevezte az amerikai stratégiát Brando Benifei, aki az Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolatokért felelős bizottságot vezeti az Európai Parlamentben. Úgy vélte, a dokumentum „dugig van” „szélsőséges és sokkoló kifejezésekkel", amelyek „közvetlen választási beavatkozásra való felhívásnak minősülnek”.

A dokumentum nemcsak új politikai irányt követel Európában, hanem valószínűleg új aggályokat is felvet az ukrajnai háború befejezésére irányuló amerikai törekvésekkel kapcsolatban, mutatott rá a New York Times, olyan részeket idézve a stratégiából, amelyek „látszólag Putyin narratíváját visszhangozzák”. A dokumentum bírálja azokat az európai tisztviselőket, akik „irreális elvárásokat tartanak fenn a háborúval kapcsolatban”, és leszögezi: az Egyesült Államok nem akarja, hogy a NATO örökösen bővülő szövetségként éljen akár a világ képzeletében, akár a valóságban.

Az Európai Unió hivatalosan nem kommentálta Trump új stratégiáját, viszont egy névtelenséget kérő brüsszeli diplomata a Reutersnek nyilatkozva úgy vélte, a dokumentum hangvétele „nem ígéretes”, sőt „még rosszabb, mint Vance februári müncheni beszéde” volt.