Noha Donald Trump környezete és személyesen J.D. Vance alelnök megpróbált szelet fújni az Alternatíva Németországnak (AfD) vitorlájába, minden jel arra utal, hogy a vasárnapi előrehozott választások nyomán a szélsőjobboldali párt a hatalom közelébe sem kerül. A legtöbb prognózis szerint a kancellár személye adott, és már csak az a kérdés, hogy a jobbközép Friedrich Merz jövendő kormánya milyen törvényhozási többségre támaszkodhat.

Hacsak valami rendkívüli nem történik, a vasárnapi németországi választások nyomán a jobbközép Friedrich Merz veheti át a stafétát Olaf Scholz szociáldemokrata kancellártól. A Forsa pénteken nyilvánosságra hozott felmérése megerősítette a korábbi trendeket. A választók relatív többsége, 29 százaléka a Kereszténydemokrata Unióra (CDU) és bajor testvérpártjára, a Keresztényszociális Unióra (CSU) szavaz, így ez a szövetség adhatja az új kancellárt.

A leköszönő Olaf Scholz Szociáldemokrata Pártja (SPD) a voksok 15 százalékára számíthat, a szintén kormányzó Zöldeket 13 százalékra mérték. Főként az új amerikai adminisztráció képviselőinek nyilatkozatai miatt nagy érdeklődés övezi az AfD-t, amely azonban előreláthatóan még csak a hatalom közelébe sem kerül – ezúttal sem. A felmérésekben a szélsőjobboldali pártot 20-21 százalékra mérik.

Úgy tűnik, hogy az AfD népszerűségét nem mozdította ki ebből a sávból sem a világ leggazdagabb emberének támogatása, sem az új washingtoni adminisztráció egyéb magasrangú képviselőinek igyekezete.

Kevesebb mint két héttel a parlamenti választás előtt, a müncheni biztonsági konferenciára érkező amerikai alelnök a vendéglátó ország kormányfője helyett tüntető módon az AfD kancellárjelöltjével, Alice Weidellel találkozott. A konferencián tartott előadásában J.D. Vance megrótta az európai politikusokat a demokrácia állapotáért, a német politikusoknak pedig felrótta a szélsőjobboldal köré vont „tűzfalat”, aminek szerinte nincs helye egy demokráciában.

Olaf Scholz az X-en „határozottan visszautasította” Vance vádjait, és emlékeztette az amerikai alelnököt, hogy a németországi demokratikus pártok között a nemzetiszocializmus tapasztalatai alapján alakult ki konszenzus arról, hogy együttműködésükkel nem segítik hatalomra a szélsőjobboldali pártokat, azaz „tűzfalat” vonnak köréjük.

A valószínű kancellár, Friedrich Merz pénteken úgy fogalmazta meg a müncheni fórum körüli vita tanulságát, hogy „miközben Németország jövője Nyugaton van, nem egyértelmű, hogy a Nyugat még magában foglalja-e az Egyesült Államokat”. A támogatóknak címzett levelében a konzervatív politikus azt írta a Reuters szerint: „ahhoz, hogy Európa a jövőben is sikeres legyen, Németországnak készen kell állnia arra, hogy vezető felelősséget vállaljon”.

A vasárnapi voksoláson a négy nagyobb párt mellett három kisebb alakulat ugorhatja meg a parlamenti bejutáshoz szükséges ötszázalékos küszöböt. A kispártok eredménye pedig döntően befolyásolhatja, hogy milyen többséggel kormányozhat Merz, illetve mennyire lesz stabil a koalíció.

Emlékezetes, hogy a 2021. szeptemberi választásokat több mint két hónapi egyeztetés követte, az így létrejött hárompárti koalíció mégsem húzta ki az idén ősszel esedékes „rendes” választásokig. Jelenleg három alakulat „billeg” a bejutási küszöböt jelentő öt százalék körül: az üzletpárti Szabaddemokraták (FDP), amely miatt pár hónapja felbomlott a szociáldemokrata vezetésű koalíció, a hagyományos Baloldal (Die Linke), illetve az utóbbiból tavaly kivált Sarah Wagenknecht Szövetség (BSW), amely kampányát az Ukrajnának nyújtott támogatás leállítására összpontosította.

A legfrisseb felmérések szerint a Baloldal támogatottsága nyolc százalék körülire nőtt. Elemzők ezt azzal magyarázzák, hogy a választók egy része nagy kiábrándultsággal fogadta a CDU együttműködését az AfD-vel a migrációs reform kapcsán. A január végi affér a választások előtt egy héttel tartott kancellárjelölti vitán is szóba került.

Ekkor Merz kizárta az együttműködés lehetőségét az AfD-vel, és lehetséges koalíciós partnerként az SPD-t vagy a Zöldeket nevezte meg a szövetségi választások után.