Olaf Scholz kancellár Szociáldemokrata Pártja győzött a hétvégi tartományi választásokon Brandenburgban, viszont a kép árnyaltabb ennél. Például a baloldali pártra leadott szavazatok 75 százalékát nem a meggyőződés diktálta az exit poll felmérések szerint, hanem a széljobboldali Alternatíva Németországnak iránti félelem.

Nagy várakozás előzte meg a kelet-németországi Brandenburgban tartott vasárnapi választást, miután három hete másik két egykori NDK-s államban a szélsőjobb előretörését hozták a tartományi választások. El is kezdődtek a spekulációk a berlini hárompárti (szociáldemokrata, zöld, szabaddemokrata) „közlekedésilámpa-koalíció” (németül Ampelkoalition) összeomlásáról.

Ezúttal a Szociáldemokrata Párt (SPD) győzelméről szólnak a hírek, de a kép árnyaltabb ennél. Az SPD a maga 30,9 százalékával hajszállal előzte meg csupán a szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) pártot, amely 29,2 százalékkal a második helyen végzett. Sahra Wagenknecht új baloldali mozgalma, az alig néhány hónapja alapított Sahra Wagenknecht Szövetség (Bündnis Sahra Wagenknecht, BSW) a voksok 13,5 százalékával a harmadik helyen végzett, míg a jobbközép Kereszténydemokrata Unió (CDU) a tartományi törvényhozás legkisebb frakcióját adhatja 12,1 százalékkal. Ez a CDU eddigi legrosszabb eredménye Brandenburgban.

A berlini koalíció két kisebb pártja, a Zöldek és a Szabaddemokraták (FDP) ezúttal is az ötszázalékos bejutási küszöb alatt végeztek, akárcsak Szászországban három hete. (Az FDP amúgy Türingiában sem szerzett mandátumot.) Ugyancsak parlamenti képviselet nélkül marad a Baloldal (Linke).

„Én vagy az AfD!”

A szociáldemokraták brandenburgi győzelme, még ha nem beszélhetünk is elsöprő sikerről, megfigyelők szerint a túlélést jelenti Olaf Scholz kancellárnak, akinek hárompárti koalíciója az összes idei választáson gyengén szerepelt. Scholz annyira népszerűtlen, hogy az SPD tartományi szervezete – amely a német újraegyesítés óta dominálja Brandenburgot – jónak látta letiltani a kancellárt a vasárnapi voksolást megelőző kampányban. Ezt annak ellenére, hogy a tartomány fővárosában, Potsdamban található Olaf Scholz otthona és választókerülete.

Így sikerült behoznia az SPD-nek „a történelem legnagyobb lemaradását” Dietmar Woidke tartományi miniszterelnök szerint. A szociáldemokrata politikus arra utalt, hogy nem egészen két hete az SPD még az AfD mögött kullogott a felmérésekben 21,5 százalékkal, miközben a szélsőjobboldali pártot 28 százalék körülire mérték a közvélemény-kutatók, vagyis nagyon közel a vasárnapi eredményéhez.

A csaknem tíz százalékpontos szakadékot úgy sikerült áthidalnia az SPD-nek, hogy az ellenzéki Kereszténydemokrata Uniótól (CDU) és saját koalíciós partnereitől is vitt el szavazókat. A pártváltókat azonban nem feltétlenül Woidke választási ajánlata győzte meg, hanem sokkal inkább az AfD győzelme iránti félelem motiválta.

„Vagy én, vagy az AfD!” – így foglalható össze Woidke kampányának lényege. A stratégia bevált, ezt mutatják legalábbis az urnáktól kijövet készült exit poll felmérések. Azok közül, akik az SPD-re voksoltak, 75 százaléka nyilatkozta azt, hogy nem meggyőződésből szavazott a baloldali pártra, hanem mert tartott a szélsőjobb hatalomra kerülésétől.

Második szavazat

Az egyéni jelöltekre leadott szavazatokat illetően az AfD győzött. A tartomány 44 egyéni választókerülete közül 25-ben a szélsőjobboldali párt jelöltje végzett az első helyen, míg a szocialisták 19 kerületben győztek, és jutottak közvetlenül mandátumhoz. A mérleg a választási rendszer sajátosságainak – a pártlistára leadott úgynevezett második szavazatnak (Zweitstimmen) – köszönhetően egyenlítődött ki, illetve billent el enyhén a szociáldemokraták javára. A listás szavazatok alapján az AfD 5, az SPD 13 (!) mandátumot szerzett. Magyarán sok esetben ugyanaz a választó egyfelől az AfD egyéni jelöltjére, másfelől egy másik párt, jellemzően az SPD listájára szavazott.

A tartomány 413 önkormányzata és független városa közül 329-ben az AfD végzett az első helyen, miközben az SPD mindössze 84-ben.

Maga Dietmar Woidke rendkívül szoros versenyben, mindössze hét szavazattal alulmaradt a szélsőjobboldali Steffen Kubitzkival szemben Spree-Neiße I. választókerületében, így nem szerzett egyéni mandátumot.

Blokkoló kisebbség

Akárcsak a három héttel ezelőtti két választást megelőzően, ezúttal is a kampányban a migráció és a biztonság kérdése állt a középpontban, a tartomány szociáldemokrata miniszterelnöke pedig mindkét kérdésben a szövetségi SPD-nél keményebb hangot ütött meg. Ezzel megkönnyítette a döntést azok számára, akik az AfD egyéni jelöltjeit választották, de a tartomány vezetését mégsem bíznák a szélsőjobboldali pártra.

Az SPD-nek sikerült megtartania Brandenburgot, de az AfD-nek – amely csaknem hét százalékponttal erősödve a 2019-es választásokhoz képest – 30 mandátuma lesz a 88-ból, vagyis blokkoló kisebbséggel rendelkezik majd a potsdami törvényhozásban. Ez azt jelenti, hogy megakadályozhat minden olyan döntést, amelyhez kétharmados többségre van szükség, például alkotmánybírák kinevezését vagy a tartomány alaptörvényének a módosítását.

Kapcsolódó

Bár egyelőre nem kormányozhat, folytatódik az AfD normalizálódása

A türingiai és szászországi választások eredményei szerint az Alternatíva Németországnak (Alternative für Deutschland, AfD) a legnépszerűbb párt a fiatalok körében. Elemzők szerint a jelenség mögött az alakulat „normalizálódása” áll – nagyon sok, önmagát centristának tartó fiatal is az AfD-re szavazott.  

Németország AfD választások szélsőjobb

A tartomány kormányzását illetően alaposan beszűkültek a lehetőségek. Miután az SPD hagyományos szövetségesei, a Zöldek elbukták a bejutási küszöböt, a CDU szavazatai pedig nem elegendőek a parlamenti többség létrehozásához, az egyetlen opció a BSW lenne. Sahra Wagenknecht szövetsége azonban szintén nem kompatibilis a szociáldemokratákkal, legalábbis szövetségi szinten nem. Nyíltan állást foglalt ugyanis az amerikai közepes hatótávolságú rakéták németországi állomásoztatása ellen, és ellenzi az ukrajnai fegyverszállításokat.