A német belföldi hírszerzés eljárást indított saját korábbi vezetője, Hans-Georg Maaßen ellen jobboldali szélsőség gyanújával. Maaßen konzervatív Értékuniója is képviseltette magát a hírhedt potsdami konferencián, amely miatt közel egy hónapja Németország-szerte tömegtüntetéseket tartanak. A konzervatív CDU frakciója ettől a hónaptól önálló párttá alakul.

Nyilvánvalóan fél tőlem a kormányzat – ezzel a kommentárral osztotta meg az X közösségi platformon Hans-Georg Maaßen, a német belföldi hírszerzés korábbi vezetője azt a levelet, amelyben a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (Bundesamt für Verfassungschutz, BfV) ügyvédje kérésére megerősíti, hogy megfigyelik jobboldali szélsőségesség gyanújával. Maaßen szerint a húszoldalas levél – amelyet teljes terjedelemben elérhetővé tett saját weboldalán – nem tartalmaz „lényegi bizonyítékot arra, hogy a vizsgálat indokolt”, és azzal vádolta Nancy Faeser szociáldemokrata belügyminisztert, hogy felhasználja a titkosszolgálatokat a politikai ellenfelek elleni harcban. „Ez támadás a szabad, demokratikus jogrend ellen” – írta.

A BfV levele részletesen felsorolja, milyen információkat tárol a hivatal saját korábbi vezetőjéről. Újságcikkek, kommentárok, sőt a közösségi médiában közzétett tartalmak lájkolása alapján egy olyan Maaßen rajzolódik ki, aki szélsőjobboldali és bevándorlásellenes nézeteket vall, összeesküvés-elméletekben hisz, illetve szimpatizál a szélsőséges Reichsbürger (Birodalom Polgárai) mozgalommal, amelynek több tagja ellen vádat emeltek tavaly decemberben egy kudarcba fulladt puccskísérletet követően. Megemlítik többek között, hogy egyedüli német felszólalóként részt vett az amerikai Konzervatív Politikai Akció (CPAC) tavaly májusi, budapesti konferenciáján.

Hans-Georg Maaßen 2018-ig irányította az alkotmányvédelmi hivatalt. Annak ellenére, hogy ebben a minőségében elvileg a szélsőségesség elleni harcot vezette, már akkoriban felmerült a gyanú, hogy valójában maga is szimpatizál a radikális jobboldallal.

A német közszolgálati Deutsche Welle által a 2021-es választások előtt közölt portré megemlíti, hogy Maaßen elsőként 2002-ben hívta fel magára a figyelmet egy vitatott és rendkívül cinikus állásfoglalással. A belügyminisztérium tisztviselőjeként amellett kardoskodott, hogy a Brémában született, de csak török állampolgársággal rendelkező Murat Kurnaz nem térhet vissza hazájába, mert érvényét vesztette a tartózkodási engedélye azalatt az öt év alatt, amíg az amerikai hadsereg jogtalanul fogva tartotta Guantanamón. Herta Däubler-Gmelin egykori igazságügyiminiszter az érvet „hamisnak, felháborítónak és embertelennek” nevezte. (Az ügy pikáns fordulataként később kiderült, hogy a KSK német elit egység két tisztje is részt vett Kurnaz kínzásokkal tarkított kihallgatásában az afganisztáni Kandaharban.)

A BfV vezetőjeként – 2012-2018 között – Maaßen következetesen alulértékelte a szélsőjobb fenyegetését. Hat év után éppenséggel azért kellett távoznia a hivatal éléről, mert megkérdőjelezte a szélsőjobb fellegváraként is emlegetett Chemnitz városában készült videók hitelességét, amelyek azt mutatták be, hogy idegengyűlölő csoportok valóságos hajtóvadászatot folytattak a bevándorló kinézetű „élősködő söpredék” ellen egy 2018. augusztusi szabadtéri fesztiválon.

A politikába átnyergelt Maaßen az évek során egyre gyakrabban szólalt fel a bevándorlók jelentette veszély ellen, a témában megfogalmazott nyers kommentárjai a szélsőjobb egyik legnépszerűbb ikonjává tették – jegyzi meg a BBC. A BfV levele hivatkozik például a Weltwoche című svájci újságban, tavaly novemberben közölt cikkére – Kemoterápia Németországnak (Chemotherapie für Deutschland) címmel, amelyben a rákhoz hasonlítja a migránsokat.

Január második felében úgy döntött, kivezeti a Kereszténydemokrata Unióból (CDU) az Értékszövetség (Werte Union, WU) nevű frakcióját. Angela Merkel korábbi kancellár pártja amúgy is a kirúgását tervezte az egyre radikálisabb kijelentései miatt, de helyzete tarthatatlanná vált, miután fény derült arra, hogy a WU két tagja, Michaela Schneider és Simone Baum is részt vett a tavaly novemberi, időközben hírhedtté vált potsdami találkozón. Ezen neonácikkal és az Alternatíva Németországnak (Alternative für Deutschland, AfD) képviselőivel körvonalazták a Németországban élő több millió bevándorló kitoloncolásának tervét. Az Értékszövetség párttá alakulásáról döntő január 20-i találkozó után közzétett fotón Maaßen éppen Schneider és Baum társaságában látható.

Maaßen „üres pletykának” minősítette a több millió ember kiutasításáról szőtt terveket, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az Értékszövetség elutasítja a jobboldali szélsőségeket. Ez nem gátolja meg abban, hogy együttműködjön az AfD-vel a közelgő kulcsfontosságú regionális választások után. Ezzel megtörhet egy régóta fennálló tabu, amely tiltotta az együttműködést a radikális jobboldallal. Az Értékszövetség az első politikai alakulat, amely hajlandónak mutatkozik „lebontani” a szélsőjobboldali párt köré emelt „tűzfalat”. Nem véletlen, hogy a Potsdam-botrány kipattanása óta tartó országszerte zajló tömegtüntetések egyik szlogenje éppen a „Mi vagyunk a tűzfal”.

A Maaßen elleni vizsgálat valójában meg meglepő, hiszen a biztonsági és védelmi erőket régóta vádolják szélsőjobbos szimpátiával Németországban. Egyes információk szerint Maaßent azért nevezték ki a BfV élére 2012-ben, hogy eltussolja az előző év végén leleplezett Nemzetiszocialista Underground (Nationalsozialistischer Untergrund, NSU) körüli botrányt. (A tíz évig működő neonáci szervezetet legalább kilenc bevándorló és egy rendőr haláláért tartják felelősnek.) Horst Seehofer egykori belügyminiszter, a CDU-val szövetséges Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke a Chemnitz-botrányt követően is támogatta Maaßent, a BfV éléről történő kényszerű távozása után megtartotta a tárcánál és előléptette. Pár hónappal később „korkedvezményes nyugdíjba” helyezték, miután több vitatott kijelentést tett a CDU-CSU koalíciós partnereivel, a szociáldemokratákkal kapcsolatban, és nyilvánosan bírálta a kormány „naiv és balos” bevándorlási és biztonságpolitikáját.

A kereszténydemokrata táboron belül azonban nem romlott a presztízse. A 2021-es választásokon az egyik türingiai kerületben őt indította a CDU, miután a tagság 86 százaléka támogatta a jelöltségét. (A választáson végül másodiként futott be a szocialista Frank Ullrich mögött, így nem szerzett mandátumot.)

Maaßen a BfV vezetőjeként állítólag több alkalommal találkozott az akkori elnök Frauke Petrivel, majd az utódjával, Alexander Gaulanddal is, akiket tanácsokkal látott el arra vonatkozóan, hogy miként kerüljék el az ügynökség ellenőrzését. Azzal is vádolták, hogy bizalmas dokumentumokat osztott meg az AfD-vel, mielőtt azokat a nyilvánosság elé tárta.

A 2013-ban alakult, nyíltan iszlám- és bevándorlás ellenes AfD mára a második legnagyobb párttá nőtte ki magát. A közvélemény-kutatók következetesen 20-22 százalék körülire mérik a támogatottságát, azonban ennél jóval népszerűbb Kelet-Németországban, ahol idén önkormányzati és tartományi választások is lesznek.