best of évértékelő társadalom közélet

Maszol: 2022-ben a társadalmi problémák még inkább a felszínre törtek

Molnár Boglárka
Molnár Boglárka

Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy 2022 a bizonytalanság és a káosz éve volt. Az idei évet még a világjárvány miatt bevezetett korlátozásokkal kezdtük el, mára már visszakaptuk szabadságunkat. Mégis feltevődik a kérdés, hogy ez a szabadság valóban szabadságot jelent-e. Hiszen a folyamatos aggodalom – amit a szomszédunkban dúló háború következményei okoztak – beárnyékolta mindennapjainkat: spórolunk, próbáljuk okosan elkölteni a „megdrágult világban” az amúgy is elértéktelenedett pénzünket. A társadalmi problémák is felerősödtek ebben az évben, a nehéz helyzetben lévők pedig még nehezebben boldogultak. Mutatjuk, milyen közéleti események, történések határozták meg a 2022-es évet.

Jóformán véget sem ért a negyedik, de máris elkezdődött az ötödik járványhullám idén januárban. Március nyolcadikára azonban sokan emlékezhetnek, fontos dátum, hiszen megszűntek a járványügyi korlátozások. Nem hosszabbították meg a 2020-ban bevezetett veszélyhelyzetet, a járvány ötödik hulláma a végéhez közeledett. Bár azóta átestünk a hatodik hullámon is, úgy tűnik igaza lett a szakembereknek: megtanultunk együtt élni a koronavírussal.

Február elején jelentette be a volt oktatási miniszter, Sorin Cîmpeanu, hogy a 2022–2023-as iskolai évben ismét módosítják a tanítási év szerkezetét, áprilisban meg is jelent a Hivatalos Közlönyben a miniszteri rendelet. Idén szeptemberben már az új rendszer alapján kezdték a diákok az évet: öt modulra osztották a tanévet, eltörölték a félévi dolgozatokat, csak a tanév végén számolják ki a diákok tanulmányi átlagát, nem csaphatják ki a tanulókat az iskolából, emellett az érettségin is változtatnának: Eszerint egy tesztben több tantárgyból is felmérnék a diákok tudását.

Március elején jelentették be, hogy a nehéz anyagi körülmények között élő diákok 500 lej értékű tanszervásárlási segélyt kapnak. Az utalványokat elektronikusan bocsátják ki, így azok bankkártyákhoz hasonlók, amelyekkel a kedvezményezettek iskolai felszereléseket és ruhákat vásárolhatnak. Emellett a drágulásokat ellensúlyozó intézkedésként a kisjövedelműek alapélelmiszerekre és meleg ételre költhető támogatásban részesülnek. A kéthavonta nyújtandó, egyenként 250 lej értékű támogatásra a nélkülözésben élő és a veszélyeztetett társadalmi kategóriának számító, alacsony jövedelmű személyek jogosultak.

Márciusban a kolozsvári vasútállomáson ukrajnai menekülteket fogadó és ellátó központot alakítottak ki. Tragédiák és életbe vetett hit, a menekülés fenyegető réme és az újra találkozás reménye volt tetten érhető a kincses városba érkező, ott étkező, gyermekeiket ellátó édesanyák történetében. A Román Vasúttársaság, a Kolozs megyei kormánybiztosi hivatal és számos civil szervezet összefogásaként nemcsak fogadták, ételt és alkalmi szállást biztosítottak a több száz vagy akár ezer kilométert is megtett menekültek számára, hanem igényeik és szükségleteik szerint továbbirányították őket.

A kormány  30 millió darab jódtablettát rendelt a iași-i Antibiotice gyógyszergyártól. Márciusra már gyakori témává vált egy esetleges nukleáris incidens Ukrajnában, amely hatására az emberek pánikszerűen felvásárolták a jódtablettákat a gyógyszertárakból, és elkezdték szedni a készítményeket. A jódtabletták eljuttatása a lakossághoz kezdetben kérdésesnek tűnt, több verzió is született a kézbesítési folyamatról. A kezdeti pánik azonban alábbhagyott, nagyon kevesen váltják ki a készítményt a gyógyszertárakban.

Lesz-e egymillió magyar Romániában? Május 27-én ért véget a népszámlálás online, önkitöltéses szakasza, május 31-én, kedden pedig kezdődött a személyes kérdezés időszaka. A magyarok az előzetes várakozásokat felülmúlva teljesítettek az online szakaszban. A személyes lekérdezéses szakasz július 31-én ért véget, összességében elmondható, hogy a magyar lakosság személyes ügyként tekintett a népszámlálásra. A személyes lekérdezéses szakasz több szinten vívott küzdelem volt a bukaresti szervezetlenséggel, emellett technikai hibák is nehezítették az összeírást.

Az elmúlt két év járványügyi korlátozásait követően idén újra nagy számban érkezhettek Csíksomlyóra zarándokok a pünkösdi fogadalmi búcsú ünnepére. Zarándokvonattal, autóval, biciklivel, gyalogszerrel vagy lóháton tettek meg többszáz kilométert, hogy az út végére, ami inkább kiindulópont, semmint végállomás, teljes búcsút nyerhessenek.

Alig lélegeztünk fel a koronavírus-járványból, újabb vírus kezdett el terjedni világszerte. Azonban a szakemberek folyamatosan nyugtatni próbáltak: semmi ok a pánikra, nem lesz világjárvány a majomhimlőből. Eddig 47 fertőzéses esetet jelentettek Romániában. A WHO adatai szerint világszerte mintegy 80 ezer fertőzöttről és 55 halálesetről tudni.

Júliusban módosították a gyermekjogvédelmi törvényt, amely jelentős változásokat tartalmaz, például az örökbefogadást is megkönnyíti. Ugyanezen módosításban szerepel az is,  hogy ezentúl csak szülői beleegyezéssel tanítható nyolcadik osztálytól az egészségügyi nevelés elnevezésű tantárgy az iskolákban. A módosításról erősen megoszlottak a vélemények, többek szerint hátrányos következményeket von maga után az intézkedés. Kifogásolták azt is, hogy az iskolai szexuális felvilágosításról szóló módosítás inkább oktatási, mintsem gyermekjogvédelmi jellegű. Emellett azáltal, hogy szülői beleegyezés szükséges a részvételhez, sok gyermek eleshet majd attól, hogy szakszerű és fontos információkhoz jusson, ha szüleik nem nem nyújtják be a kérvényt a tanintézetben.

Fellélegezhettek az egyetemisták is, akik a járvány miatt kimaradtak az egyetemi életből, nem tapasztalhatták meg a kolozsvári diákéletet. Két év kihagyás után az idei tanévben személyesen találkozhattak a tanárok és diákok, ugyanis minden szakon jelenléti oktatással indult a szemeszter. A felsőoktatásban minden visszatért a megszokott kerékvágásba, ugyanakkor lehetőség van arra is, hogy bizonyos esetekben online tartsanak meg néhány elméleti tárgyat.

Nagy lépés történt az onkológiai kezelésben, ugyanis októberben jóváhagyta a képviselőház az országos rákellenes tervet. A rákellenes terv azonban számos kérdést felvet a daganatos betegségekkel foglalkozó szakemberekben, és kérdés, hogy ez valóban segít-e az érintetteknek és a hozzátartozóknak. Probléma, hogy a jóváhagyott dokumentumban kevésbé átlátható, hogy melyek a kulcsfontosságú cselekvési területek, ugyanakkor az sem tiszta, hogy anyagi szempontból életképes-e a terv.

Egyre aggasztóbb a fokozódó gyógyszerhiány. Novemberben a gyógyszertárakban már alig lehetett találni antibiotikumokat és lázcsillapítókat, főleg a gyermekeknek szánt készítményekből van hiány még mindig. Az oltások terén sem állunk jól, a csecsemőknek, újszülötteknek szánt oltóanyagok sincsenek készleten. Nem tudni, hogy mikor oldódik meg a probléma.

Eldöntötték, összesen 12,5 százalékponttal növekszik a nyugdíjpont Romániában január elsejétől. A nyugdíjpont értéke 1784 lej lesz, a növekedés a befizetés alapú nyugdíjak esetében érvényes. Emellett Az 1500 lej alatti nyugdíjasok 1000 lej, az 1501–2000 lej közötti nyugdíjjal rendelkezők 800 lej, a 2001 és 3000 lej közötti jövedelemmel rendelkező nyugdíjasok pedig 600 lej plusztámogatást kapnak. Segítséget nyújtanak továbbá az energiaszámlák kifizetésére a 60 év fölötti, 2000 lej alatti jövedelemmel rendelkező nyugdíjasoknak. Nem sokkal ugyan, de nő a gyerekpénz is: 30, illetve 12 lejjel.

Nagyon drága lett az élet az utóbbi időszakban. Ezért több cikkben is spórolási tippeket adtunk: utánajártunk annak, hogy mennyivel kerül többe az élet most, mint tavaly, de arra is kíváncsiak voltunk, hogyan spórolhatunk a hulladékmentes életmóddal, hiszen kevés tudatossággal sokat tehetünk a környezetünk jövőjéért is, de pénzt is takaríthatunk meg. Korábban pedig arról írtunk, hogyan csökkenthetnénk az áram- és gázfogyasztásunkat, mert még be sem állt a tél, már most érzi pénztárcánk a villamos energia és a földgáz árának emelkedését. A gépkocsitulajdonosoknak is spórolási tippeket adtunk, hiszen az autónk nem válogat, hogy mikor érdemes elromlania.

Ebben az évben a gyermekek lelki világára is próbáltunk figyelni. Az az elmúlt másfél év, a koronavírus-járvány időszaka rossz hatással volt a gyerekek pszichés állapotára világszerte. Az utóbbi évtizedekben egyre gyakoribbak a mentális panaszok, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a 2000 utáni időszakban a lelki betegségek kezelése jelenti az egészségügy legsúlyosabb problémáját. A gyermeköngyilkosságok hátteréről írtunk, figyelmeztető jelekről, segítségnyújtásról. Ugyanakkor aggasztó az, hogy már 10 éves gyermekeket is kezelnek a sürgősségi osztályon drogfogyasztás miatt. Két olyan fiatal történetét mutattuk be, akik középiskolai éveik alatt fogyasztottak tudatmódosító szereket, a nevüket nem vállaló személyek őszintén vallottak tapasztalataikról, továbbá szakértő magyarázta el, mit tehet a szülő, ha rájön, hogy gyermeke kábítószert fogyaszt.

(Nyitókép: Unsplash.com)

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT
Molnár Boglárka
Molnár Boglárka összes cikk

Kapcsolódók

Kimaradt?