Vasárnap véget ért a népszámlálás személyes lekérdezéses szakasza is. Horváth Anna, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, az országos népszámlálási munkacsoport vezetője szerint összességében jól teljesített a magyar lakosság, sokan személyes ügyként tekintettek a népszámlálásra.

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) közleménye szerint a cenzus négy és fél hónapjában 18,15 millió személyi kérdőívet regisztráltak. Ez a 2021 decemberére vonatkozóan becsült, 19,02 milliós lakosság 95,4 százalékának felel meg.

Horváth Anna a Maszol megkeresésére elmondta, összességében jól teljesített a magyar lakosság a népszámláláson, mégis az önkitöltéses szakaszban megszerzett előny – főként a személyes lekérdezéses fázis hosszabbításának utolsó két hetében – eltűnt. Ennek ellenére reméli, hogy a magyarok legalább ugyanolyan arányban vettek részt a cenzuson, mint a többségi lakosság.

A részvételi számok azt mutatják, hogy a magyarok jelentős része megértette a népszámlálás fontosságát, sokan pedig személyes ügyként tekintettek rá – magyarázta.

Az elmúlt négy és fél hónap „hatalmas, több szinten vívott küzdelem volt a bukaresti szervezetlenséggel, technikai hibákkal. Ezen problémák kiküszöbölése rugalmasságot, kitartó és elkötelezett munkát igényelt az országos és a megyei koordinációs csapatokról, továbbá a számlálóbiztosok, önkéntesek, polgármesterek, egyházi és intézményi partnerek részéről” – hangsúlyozta Horváth Anna.

A jelentős magyarsággal rendelkező megyék közül Szilágy megyében több személyi kérdőívet regisztráltak, mint a becsült lakosságszám, az összeírás hatékonysága így 100,8 százalékos volt. Szintén jól szerepelt Kovászna megye, itt a feltételezett népesség 99,5 százalékát írták össze. A többi megyében ez a mutató alacsonyabb, ami azt is jelentheti, hogy alulszámlálás történt, vagy a lakosság csökkenése erőteljesebb volt, mint ahogy azt becsülték. Szatmár megyében a feltételezett népesség 97,5, Biharban 97,4, Hargitában 96,3, Aradban 96,2, Marosban 94,0, Kolozs és Brassó megyében pedig a 93,2 százalékát regisztrálták. Országos szinten Temes megyében volt a legkevésbé sikeres az összeírás, itt a becsült népesség 83,5 százaléka került rögzítésre. Bukarestben ugyanez a mutató 85,2 százalékos.

Az RMDSZ ügyvezető alelnöke kiemelte, a partnerintézmények és -szervezetek helyi munkája nélkül a második szakaszban kevesebb személyt sikerült volna megszámolni. Ugyanígy köszönet illeti a több száz magyar számlálóbiztost, akik terepen dolgoztak a nyár folyamán, illetve a 3500 önkéntes „népszámost” és települési felelőst, akik helyi szinten segédkeztek a tájékoztatásban és az összeírás online szakaszában is.

Hozzátette, a népszámlálás előzetes eredményei leghamarabb decemberben várhatók, végleges adatokat pedig jövő év végén kapunk. A romániai magyarok számára és arányára vonatkozó végleges eredmények jelentik a következő tíz esztendő hivatkozási alapjait a kisebbségi jogok érvényesítésében és politikai döntéshozatalokban egyaránt.

Az önkitöltéses módszer jól működhet

Az önkitöltéses rendszer jól működhetett volna, ha a platform és az informatikai rendszer is megfelelően funkcionál. „A jelentős magyar többséggel rendelkező települések kiemelkedő eredménye jól bizonyítja azt, hogy megfelelő felkészültséggel, kommunikációs kampánnyal és hálózati szerveződéssel ez bizony egy nagyon hatékony módszer lehet.”

A második, személyes lekérdezéses szakasz – bár jóval hosszabb ideig tartott, mint 2011-ben – nehézkesen, döcögősen indult, „nagy volt a fejetlenség. A terepen dolgozó számlálóbiztosok tapasztalata azt mutatja, hogy az ebben a szakaszban történtek rengeteg kérdést felvetnek a népszámlálás eredményességét, sőt megbízhatóságát illetően is” – emelte ki Horváth Anna.

Az országos népszámlálási munkacsoport vezetője úgy véli, több olyan tényező is volt, ami az emberekben bizalmatlanságot keltett. „Az emberek egy részének eleve nincs túl nagy bizalma a személyes adatok hatóságok általi kezelésében. Ezt a bizalmatlanságot erősítette az online adatfeldolgozás átláthatatlansága, a rosszul működő platform, a szervezetlenség. Persze a lényeget, vagyis a népszámlálás tétjét tévesztették szem elől azok, akik a bizalmatlanság miatt nem vettek részt a népszámláláson” – magyarázta.

Hozzáfűzte: azt is elfelejtették, hogy a most összeírt adatok többségét gondolkodás nélkül megadták már például online vásárlások alkalmával, esetleg hatósági kérésekben. „A mi bizalmatlanságunk alapvetően nem az adatok más célokra való felhasználására vonatkoznak, hanem az összesítési eljárásokra. Az utolsó hét országos részvételi számainak nem feltétlenül életszerű növekedése csak fokozta a bizalmatlanságunkat” – fogalmazott.