Best of Erdély – tudósítóink legérdekesebb munkái 2021-ben
Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy az erdélyi magyar médiában a Maszolnak van területileg a legkiterjedtebb tudósítói hálózata. Nem titkolt célunk, hogy közéleti hírportálként az erdélyi mindennapokból minél nagyobb szeletet nyújtsunk át olvasóinknak, a legtöbb magyarlakta régióból naprakész, saját hírekkel szolgáljunk. Idén Nagyenyedről, Szatmárnémetiből és Marosvásárhelyről is új kollégát köszönthettünk a köreinkben, míg a csíkszeredai, székelyudvarhelyi, sepsiszentgyörgyi, kézdivásárhelyi, nagyváradi és zilahi tudósítónk munkájának hála Önök egész évben értesülhettek a helyi aktuális eseményekről, értékes embereket, különleges történteket, helyeket ismerhettek meg.
Basa Emese nagyenyedi kollégánknak köszönhetően a Maszolon most már rendszeresen jelennek meg hírek, tudósítások és nagyobb hangvételű anyagok a dél-erdélyi szórványmagyarságról. Mi számoltunk be részletesen arról, hogy megújul Nagyenyed történelmi központja. De a Maszol volt az egyetlen magyar nyelvű sajtóorgánum is, amely bejutott a híres és csak ritkán látogatható gyulafehérvári Batthyáneum könyvtárba.
Kapcsolódó
A Maszolon idén megjelent interjúk közül az egyik legfigyelemreméltóbb és legértékesebb kétségtelenül Magyar Zoltán néprajzkutatóval készült. Basa Emese a nemzetközi szinten a legnagyobb hiedelemmonda-regiszterről, a Kairosz Kiadó gondozásában megjelent négykötetes, közel kétezer oldalas munkáról beszélgetett a szerzővel. Az Erdélyi magyar hiedelemmonda-katalógus azt a páratlanul gazdag népi képzeletvilágot mutatja be, amelyből „néhány év múlva már csak törmelékes emlékezetmorzsákra lelhetnek” a folkloristák, de szerepelnek benne az olyan modern, urbánus mondák is, mint például az ufótörténetek.
Főállású marosvásárhelyi tudósítóval is büszkélkedhetünk, Benedek Huszár Botond idén november óta erősíti a Maszol csapatát. Neki köszönhetően számoltunk be részletesen arról, hogy Maros megyében a legmagasabb a kiskorú anyák aránya. A jelenségről és annak megoldási lehetőségeiről szakpolitikust kérdezett.
Kapcsolódó
Talán nem rugaszkodunk el a valóságtól, ha azt mondjuk, hogy idén év végén egész Erdély a marosvásárhelyi Ferenczi Kamillának szurkolt a magyarországi X-Faktor tehetségkutatóban. Tudósítónknak köszönhetően a Maszolon több interjút is olvashattak az aranytorkú énekesnővel, aki végül a harmadik helyen végzett.
Portálunknak hosszú idő után ismét van szatmárnémeti tudósítója. Czinzel László munkatársunknak köszönhetően olvasóink együtt ünnepelhették a szatmáriakkal a település szabad királyi várossá való avatásának 300. évfordulóját.
Kapcsolódó
Idén az egyik legolvasottabb szatmári hírünk az volt, amelyben beszámoltunk, hogy élete nagy fogását emelte ki a Túrból Hanus Arthur. Nem akármekkora hal akadt a horgára idén novemberben: egy 70 kiló körüli, 220 centiméter hosszúságú harcsa.
Csíkszeredai szerkesztőségünk tagja, Farkas Endre számolt be arról, hogy január 6-án egy rosszul szigetelt kályha miatt pusztító tűzvész tört ki a csíksomlyói romatelepen. Az eset nyomán több mint 260 ember maradt fedél nélkül. Munkatársunk élő közvetítése által ezrek láthatták, hogyan mentették a menthetőt a tűzoltók és a telep lakói.
Hagyományos formában tartották meg a híres csíksomlyói pünkösdi fogadalmi búcsút. Benke Pál azon kevesek egyike, aki a régi zarándokok példáját követve gyalogosan érkezett az ünnepre.
Madár Zsolt erdőmérnök, amatőr helytörténész hosszú évek óta szenvedélyesen kutatja az első- és második világháború erdélyi, székelyföldi hadtörténetének emlékeit. Az Úz-völgye múltjának kutatása iránt elkötelezett fiatalemberrel bejártuk az egykori Árpád-vonal úzvölgyi maradványait, miközben a Rosenberg család kalandos történetét is megismerhettük.
Kapcsolódó
Idén fájdalmas veszteség, de egyúttal nyereség is érte az erdélyi magyar sajtót. Fried Noémi Lujza nagyváradi tudósítónk révén testközelből követtük végig, miként számolták fel a Bihar Megyei Tanács alárendeltségébe tartozó Várad kulturális havilap szerkesztőségét, de örömmel számoltunk be arról is, hogy elindult az Újvárad folyóirat.
Kapcsolódó
Az olvasók a Maszolon értesülhettek arról is, hogy Petőfi Sándor és Szendrey Júlia szerelmének útját követhetik végig fiatalabbak és idősebbek egyaránt, ha megvalósul Böjte Csaba ferences szerzetes régi álma. Csaba testvér készségesen mesélt tervéről a nekünk.
Kovács Zsolt sepsiszentgyörgyi kollégánknak köszönhetően mi is ott voltunk, amikor családtagjaik, barátaik, ismerőseik és számos újságíró fogadta július 20-án Kézdivásárhely főterén az 1112 napnyi fogság után szabadult Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt. A terrorváddal elítélt székely férfiak hangsúlyozták: ártatlanságuk tudatában felemelt fejjel mentek börtönbe és úgy is jöttek ki.
Nagy sikernek örvendett idén a sepsiszentgyörgyi gyalogos iskolába járást támogató egyszerű, de nagyszerű Lábbusz program, olyannyira, hogy más települések is felfigyeltek az akcióra: több erdélyi város érdeklődött a háromszéki megyeszékhely önkormányzatától a kezdeményezésről, és jelezte, hogy ők is gyakorlatba ültetnék a programot, ez Székelyudvarhelyen meg is történt.
Kulcsár Mária zilahi tudósítónknak köszönhetően a szilágysági történések is rendszeresen előtérbe kerülnek a Maszolon. A régió településeit bemutató sorozatot indítottunk útjára. Az egyik legolvasottabb szilágysági riportunk a Mocsolyán élő „becsületes, tisztességes, istenfélő, kedves és főleg barátságos” Ida néniről szólt, akinek mindig van egy jó szava mindenkihez. Az idén ősszel köszöntötték a 100. életévét betöltő Tolnai Idát, a falu Ida mamáját, akire méltán büszkék a helybéliek, mert ily hosszú életkort még senki nem ért el a településen.
Kapcsolódó
Több szilágysági régészeti feltárásról is beszámoltunk. Értékes leletre bukkantak a régészek a szilágyperecseni egykori római katolikus templom maradványai között: egy feltehetően magas rangú, talán a nemesi Báthory család egyik tagjának sírját tárták fel. A csontmaradványok pontos elemzése megtörtént, a végleges eredményeket pedig a közeljövőben ismertetik.
Székelyudvarhelyi tudósítónk, Szász Csaba egész évben naprakészen tartott bennünket az újonnan megalakuló Erdélyi Vakiskola ügyében, amelynek épületét az ősszel vette át az iskolát működtető alapítvány. Faluriportot is olvashattunk tudósítónk tollából az eldugott, de idilli faluról, Bágyról.
Kapcsolódó
Lehetetlen időben kelnek (hajnali 4 óra körül), lehetetlen helyeken (valamelyik hegygerincen), lehetetlen fotókat (ritka optikai jelenségeket) készítenek. Fotóztak már kísértetet, két napot az égen, éjszaka világító sarki felhőket, távoli hegyvonulatokat, Miskolc vagy Konstanca fölött röpködő gépeket, égi és földi tüneményeket, mindezt úgy, hogy ki sem mennek Hargita megyéből. Két hobbifotós, Debreczi Zoltán és Csergő Nándor, a Spektrum fotós egyesület két tagja számolt be élményeiről.
Idén februárban írta meg kézdivásárhelyi tudósítónk, Vargha J. Brigitta, hogy Románia jelenleg krumpliimportra szorul, de elkészült az ország burgonyastratégiája, amely egy sor olyan intézkedést és irányelvet tartalmaz, amely európai szinten versenyképessé teheti a romániai krumplitermesztést. A rendkívül nagy olvasottságot hozó írásunkban dr. Becsek László agrármérnök, az országos szövetség alelnöka, a kézdivásárhelyi Biofarm tulajdonosa tájékoztatott minket.
Bemuattuk továbbá azt az öt háromszéki húsmarhatartót, akik összefogtak és szövetkezetet alakítottak annak érdekében, hogy hizlalt állataikat ne azoknak a köztes felvásárlóknak legyenek kénytelenek értékesíteni, akik majd lehúzzák a hasznot róla. Céljuk, hogy jobb árban hasznosítsanak, ennek érdekében vágóhidat, húsfeldolgozót és egy kis marhahúsboltot is létrehoztak, így saját maguk dolgozzák fel és értékesítik a termékeket.
CSAK SAJÁT
.jpg)
.jpg)
