Lehetetlen időben kelnek (hajnali 4 óra körül), lehetetlen helyeken (valamelyik hegygerincen), lehetetlen fotókat (ritka optikai jelenségeket) készítenek. Fotóztak már kísértetet, két napot az égen, éjszaka világító sarki felhőket, távoli hegyvonulatokat, Miskolc vagy Konstanca fölött röpködő gépeket, égi és földi tüneményeket, mindezt úgy, hogy ki sem mennek Hargita megyéből. Két hobbifotós, Debreczi Zoltán és Csergő Nándor, a Spektrum fotós egyesület két tagja számolt be élményeiről.

Fotós kirándulásaik alkalmával három udvarhelyi hobbifotós, Debreczi Zoltán, Lőrincz L. Lajos és Német-Deák Endre-Róbert kitalálták, majd nem sokkal később létre is hozták a Spektrum Foto Egyesületet, amelyhez negyedikként Csergő Nándor is csatlakozott. Jelenleg 11 tagot számlálnak, de továbbra is szívesen látnak bárkit köreikben, aki szeret fotográfiával dolgozni.

Az egyesület két tagját, Debreczi Zoltánt és Csergő Nándort faggattuk a szervezetről, terveikről, fotós tevékenységükről, és az ezzel járó élményekről, érdekességekről.

A névválasztást így magyarázzák: „A Spektrum (színkép) sok lehetőséget, széles választékot jelent, hisz mindnyájan mások vagyunk más, más színvilágot képviselünk. Ahogyan a képi megjelenítésben a színharmónia kulcsfontosságú szerepet játszik az összhatásban, ahogyan a fotósorozat olyan fényképeket jelent, amelyek tartalmilag összefüggenek, és kapcsolódnak egymáshoz, hogy átadjanak egy üzenetet, úgy egészítjük ki egymást létrehozva a Spektrumot.”

Külön megjegyzik, hogy fényképezéskor nincsenek megkötések, mindenki a saját beállítottsága szerint azt fotóz, amit éppen akar, belefér a tájfotózás, a csillagfotózás, portré, makró, mikró stb., és tetszés szerint fényképezőgéppel vagy akár telefonnal.

Szeretnének bemutatkozni

Az udvarhelyi egyesület tavaly őszre tervezett egy bemutatkozó tárlatot, ám a járvány miatti szigorítások keresztülhúzták terveiket. Pedig a hosszas válogatás után kiválasztott képek már ki is jöttek a nyomdából.

„Már nagyon szeretnénk bemutatkozni, megmutatni a városnak (Székelyudvarhelynek – szerk. megj.), hogy létezünk, mert szinte senki nem tud rólunk” – vallja Debreczi Zoltán.

Bár akár évi 2-3 tárlatot is tető alá tudnának hozni, egyelőre még a bemutatkozás is várat magára. Mire erre sor kerülhet, valószínűleg a tárlat teljes anyagát le fogják cserélni.

„Egymás munkáin látjuk, hogy napról napra fejlődünk, saját régi fotóinkkal is egyre kevésbé vagyunk elégedettek. Jó hír számunkra, hogy profi fotósoktól kaptunk ígéretet, hogy amennyiben jelentkezünk egy anyaggal, ők szívesen tartanak nekünk képzést” –magyarázza Csergő Nándor.

Az időjáráson múlik minden

Mind Debreczi, mind pedig Csergő kevés alvással is beéri, hajnali 4-kor már talpon vannak. Néha külön, néha együtt mennek fotózni. Hogy melyik Székelyudvarhelyhez közeli dombra vagy hegyre, azt az időjárás dönti el. Csergő Nándor ezt megelőzően átnézi a műholdas felvételeket. Mivel ő siklóernyős-oktató is, az időjárás milyensége számára kulcskérdés, így ő lett a fotós csapat meteorológusa.

„Az évszak, a nap állása mellett az időjárás a legfontosabb tényező a helyszín kiválasztásában. Bármilyen furcsán is hangzik, az itteni fényviszonyokat nagyban befolyásolhatja az, hogy például a Fekete-tenger felett vannak-e felhők vagy sem” – mondja Csergő.

A kijárási tilalom miatt a távolabbi célpontokat egyelőre mellőzik, főleg ha napkeltéről van szó, hiszen hajnali 5 óra előtt nem léphetnek ki a házból. Tavaly nyáron például éjjel 1-kor mentek fel a Hargitára, hogy lefotózzák az üstököst. Amúgy az összes közül a Madarasi-Hargita a leginkább kedvelt fotós helyszínük.

Ritka légköri jelenségek

Előre ismerve az időjárási körülményeket, a megfelelő helyszín kiválasztásával lehet „vadászni” ritka légköri, légköroptikai jelenségekre, de akad, amikor a véletlen alkot valami ritkaságot, mint amilyen a tavalyi tornádó volt Udvarhely mellett. De ilyenek a rejtélyes, éjszaka világító sarki felhők. Csergő Nándor például Székelyudvarhelyről, a Szentimre utca végéből az Antarktisz fölött, 80-100 kilométeres magasságban lévő világító felhőket fotózott le.

„Persze kell tudni, hogy mit látsz. Amikor hajnali 3-kor nagy álmosan kinéztem az ablakon és megláttam a jelenséget, egyből felébredtem. Nem hittem el, amit látok, és hogy ekkora mázlim lehet” – vallja a fotós, aki már a Brocken-hegyi kísértetet is lencsevégre kapta.

A ritka légköroptikai jelenség úgy keletkezik, hogy a megfigyelő a saját árnyékát látja meg abban a felhőben, ami az alatta lévő völgyben vonul el. Az árnyék fejrészét szivárvány veszi körül, a jelenséget a ködfoltra vagy a felhőre vetülő fehér ív kíséri. De sikerült lefotózni a melléknap (napkutya) néven ismert, a halojelenségek körébe tartozó légköri fénytüneményt is, amikor egynél több Napot lehet látni az égbolton.

Mint az udvarhelyi hobbifotósok mondják, megfelelő időjárási körülmények között Udvarhelyről egy Konstanca vagy éppen Miskolc felett szálló repülőgépet is le lehet fotózni. Persze, az ilyen „vadászatot” nagyban segíti, ha a fotós telefonján ott van például a Flightradar repülőgép-követő alkalmazás.

Amíg a Spektrum Foto Egyesület lehetőséget kap a bemutatkozásra, addig Debreczi Zoltán és Csergő Nándor a közösségi médiában teszik közzé nem mindennapi fotóikat, nem mindennapi jelenségekről. Azt mondják, számíthatunk még meglepetésekre, hisz bőven akad még olyan ritka légköri jelenség, amit nem sikerült lefotózni, és nekik is hosszú a bakancslistájuk.