banner_sMBIsrBw_GOOGLE_970x250_2.gif
banner_5A50eRU8_GOOGLE_300x250.gif

Minőségi áruval törne be a piacra a háromszéki húsmarhatartók szövetkezete

Öt háromszéki húsmarhatartó fogott össze és alakította meg a Bo-Cov Meat Szövetkezetet annak érdekében, hogy hizlalt állataikat ne azoknak a köztes felvásárlóknak legyenek kénytelenek értékesíteni, akik majd lehúzzák a hasznot róla. Céljuk, hogy jobb árban hasznosítsanak, ennek érdekében vágóhidat, húsfeldolgozót és egy kis marhahúsboltot is létrehoztak, így saját maguk dolgozzák fel és értékesítik a termékeket.

Motica Róbert elnök, Héjja Dezső alelnök, Bartha Botond titkár, Suciu Iosif Marian és Mihály János közösen alapították meg a Bo-Cov Meat Cooperativa Agricola mezőgazdasági szövetkezetet. Több mint egy év kemény munka és tapasztalatszerzés után, odafigyeléssel és bizonyos szabályok lefektetésével társultak a vállalkozásban.

Két fajta tenyésztésére összpontosítanak

„Húshasznú szarvasmarhatartással foglalkozunk néhány éve, egyikünknek sem ez az egyedüli megélhetése, de észrevettük, hogy a romániai húsmarhapiacot egy-két cég monopolhelyzetből uralja. A gazdák gyakorlatilag úgy árulnak, ahogy a felvásárló fütyül. Általában a gazdáknak marad a munka és a felvásárlóknak a haszon. Véleményem szerint ennek a haszonnak valahol meg kellene feleződnie” – mondta a Maszolnak Motica Róbert.

A szövetkezet működése azon alapszik, hogy a tagoktól felvásárolják a hizlalt élő állatot, majd hús formájában értékesítik. Létrehoztak egy kis teljesítményű vágóhidat és egy húsfeldolgozót, illetve egy üzletet, ahol értékesítik a marhahúst.

Motica Róbert szarvasmarháivalA szövetkezet nemcsak marhahúst kínál, hanem kész termékeket is, mint például hamburgerpogácsát, kolbászt, miccset és szalámit. Termékeik teljesen természetesek és minden adalékanyagtól mentesek. Számukra a legfontosabb, hogy a szövetkezet arculata kialakuljon, a vásárlók tudatába a minőség fogalma vésődjön be a termékekről. 

„Mindenkinek megvan a maga szerepe a láncszerű munkában. Közülünk senki nem foglalkozott eddig húsfeldolgozással, együtt tanultunk a hibáinkból és a sikereinkből” – fűzte hozza Motica.

A szövetkezet tagjai két fajta marhával dolgoznak, a skót Aberdeen Angusszal és a francia Charolais-val. Mindkét fajta húshasznú szarvasmarha, vagyis a húsukért és nem a tejhozamért tenyésztettek ki őket. A tagok jó minőségű saját legelőkkel rendelkeznek, a marhák húsa pedig prémium kategóriájú, egészítette ki az elnök. 

Mindkét fajta egyedei közül az anyaállatok a borjaikat nevelik, nyári idényben a legelőn nevelkednek az állatok. Különbség van viszont a húshozamukban, a Charolais nagyobb testű állat, a borjaknál könnyedén elérhető a napi két kilogrammos súlygyarapodás. Az Aberdeen Angus igénytelenebb fajta, a gyarapodása nem tud versenyezni a Charolais fajtával, a hizlalt bikáknál naponta 1,2 -1,3 kg-os súlygyarapodást érhetnek le. A két fajta közötti különbséget kiegyensúlyozhatja, hogy a legelőn nevelt Angus húsa elméletileg jobb minőségű, legalábbis manapság keresettebb, igazi divat lett a Black Angus kifejezés a modern gasztronómiában – tudtuk meg.

Negatívan érintette őket a koronavírus-járvány

„A szövetkezetet úgy indítottuk, hogy eldöntöttük, több húsmarhát tartó gazdát beveszünk a tagségba. Bizonyos szabályok betartása mellett sokkal jobb árat tudtunk volna kínálni az élő állataikért, mint a jelenlegi piac. Minden év végén a borjak eladása után a gazdának biztonságban kellene éreznie magát. Sőt mondhatnám, hogy normális esetben a borjazások lezártával a gazdának tudnia kellene, hogy év végén mennyi pénzt kap az állataiért, ellenben nálunk még nem így működik” – mondta az elnök.

A Charolais marháknak nagyobb a húshozama

A koronavírus-járvány okozta nehézségek miatt nem tudták folytatni az elkezdett projektjüket, és nem csatlakozhattak újabb gazdák. Pillanatnyilag csak a saját állataikat tudják értékesíteni, elég nehéz körülmények között. „Még mindig nem állt helyre a piac, és várjuk azt a bizonyos áttörést” – mondta a szövetkezeti elnök.

Jelenleg 13 lejben vásárolják fel az állatokat körülbelül 500 kilogrammosan. A szabadpiaci felvásárlási ár a 250-350 kilogrammos állatokért 10 és 12 lej között mozog. Egy félmázsás állatért általában 8 lejt ígérnek kilogrammonként. Lényeges a különbség a szövetkezeti árhoz képest. Ahhoz, hogy minél több helyi gazdától tudjanak marhákat felvásárolni, növelniük kell a forgalmunkat. Az elnök rámutatott: évente körülbelül 500 állatot tudnának feldolgozni.

„Az elejétől átokként sújtott ránk a világjárvány. A kezdetek óta probléma volt a vendéglők és hotelek működésével, ebben a periódusban mindenki odafigyelt a bevételére és a kiadására. A mi húsunk prémium kategóriájú marhahús, csak növendék állatból származik, ezért valamivel drágább, mint a kiselejtezett állatokból származó hús, amit a romániai piacon lehet általában kapni. Jelenleg az árunk 60 százalékát a sepsiszentgyörgyi központi piacon található húsboltunkban értékesítjük, míg a többi 40 százalékot vendéglők és hotelek vásárolják fel” – hangsúlyozta Motica Róbert.

Aberdeen Angusok delelnek a lemhényi legelőn

Az elnök elmondta, hogy mostanáig mindent önerőből vittek véghez, nem pályáztak. „Szinte szégyen is kimondanom, hogy nincs pályázatunk még a szövetkezetre, hiszen főállásban pályázatírással foglalkozom, de valahogy a körülmények úgy hozták, hogy ez idáig nem volt alkalmas számunkra egy nagyobb értékű pályázat benyújtása. A rövidtávú terveink között mindenképpen szerepel ez is. Szeretnénk franchise stílusban még több boltot ellátni jó minőségű marhahússal és késztermékkel. Brassóban sikerült ilyen formában nyitnunk egy partnernek egy boltot. Nagyon az elején vagyunk még, továbbra is várjuk a jövőbeli partnereket és vásárlókat” – emelte ki Motica.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?