Néhány órára megnyitották a Batthyáneumot – bejutottunk!
Egy csillagászati kiállítás apropóján az intézmény nyílt napot szervezett szerdán, és mindössze hat óra hosszára ugyan, de megnyitották a szigorúan őrzött épületet, amelynek két helyiségébe nyerhettek bepillantást az érdeklődők. Ott voltunk, bementünk és körbenéztünk, továbbá megtapasztalhattuk azt is, az idegenvezetés során miképpen hallgatják el a legendás Batthyáneumról a legfontosabb tudnivalókat.
Kapcsolódó
Mint ismeretes, Erdély egyik legjelentősebb könyvtárába, a gyulafehérvári Batthyáneumba csak különleges kutatói, Bukarestben jóváhagyott engedéllyel lehet bejutni, így az esemény igazi szenzációt jelentett, két óra múltán már nagyjából ötvenfősre gyarapodott az épület előtt várakozók száma. A nagy érdeklődés miatt nem tíz-, hanem húszfős csoportokat is beengedtek, előzőleg azonban mindenkinek megvizsgálták a zöldigazolványát.
Az eseményen jelen volt a Nemzeti Könyvtár igazgatója, Adrian Cioroianu, akinek jelenlétében nyitották meg reggel tíz órakor, szűk körben, az Egy európai projekt – Batthyányi Ignác püspök csillagászati kutatásai című kiállítást az épület földszinti termében. Ottjártunkkor egy fiatal hölgy fogadta a látogatókat, aki azonban nem válaszolt a kérdésekre, így a látogatóknak meg kellett elégedniük a kiállított tárgyak mellett található, kizárólag román nyelvű, pár soros címkékkel.
Az asztronómiai kiállítás anyagát néhány darab, javarészt 17. és 18. századi kézirat, csillagászati eszköz és földgömb alkotta, köztük Batthyányi Ignánc csillagászati naplója. A legfelső emeleten található csillagda zárva maradt a látogatók előtt, az intézmény igazgatója szerint azért, mert restaurálásra van szüksége.
Az igazi kuriózumot természetesen a nagy könyvtárterem, az Aula Magna jelentette, ahol egy alkalmazott tartott pár perces tájékoztatót minden csoport számára. Tömör, sebtiben elhadart ismertetője a terem szerkezetére, berendezésére, stílusára és könyvállományára tért ki, ezért új információt csak azok számára szolgált, akik semmit sem tudtak a legendás könyvtárról. Annak katalógusairól, gyűjteményi kötetszámról, könyvtári egységek darabszámáról, továbbá a szintén a Batthyáneum intézményhez tartozó érem-és ásványgyűjteményről, az Erdélyben (Kolozsvár és Nagyszeben után) harmadikként létrehozott csillagvizsgálóról említést sem tett a tárlatvezetés során. Tájékoztatója végén a legtöbb kérdést elutasította vagy arra hivatkozott, hogy már utalt a válaszra.
Részleteket és aktualitásokat csak a könyvtár legértékesebb darabjáról, a Codex aureus-ról mondott: mindenkit megnyugtatott, hogy az – az álhírekkel ellentétben – jelenleg is a könyvtárban van, ellenben a törvény tiltja közszemlére helyezését, mivel a legféltettebb kincsek között tartják számon. És ilyen alapon, sajnos, a gyűjtemény legértékesebb része zárva maradt a látogatók előtt, akiknek meg kellett elégedniük azzal a gondolattal, hogy azon kiváltságosok közé tartoznak immár, akik legalább betehették a lábukat a hétpecsétes lakattal őrzött intézménybe.
Talán ha nem egy, hanem legalább két személyre bízták volna az ismertetést, akik időnként felválthatták volna egymást, akkor nem tűnt volna lóversenynek a látogatás, és az érdeklődők kicsit megízlelhették volna a könyvtár hangulatát, tekintetük megpihenhetett volna a gyönyörű könyveken és berendezésen.
CSAK SAJÁT
.jpg)
