Otthonra talált az erdélyi vakiskola

Székelyudvarhelyen hivatalosan átadták használatba csütörtökön azt az épületegyüttest, amelyben – a tervek szerint már a következő tanévtől – megkezdi működését az Erdélyi Magyar Látássérültekért Egyesület önálló, magyar tannyelvű, bentlakással ellátott speciális oktatási intézménye, vak, alig és gyengén látó gyerekek számára.

„Egy elhanyagolt ügynek a felkarolt, kézzelfogható eredményét mutathatjuk fel ezen a napon” – mondta Ballai Zoltán, az Erdélyi Református Egyházkerület gazdasági tanácsosa a székelyudvarhelyi Bartimeus Központ avató ünnepségén. A Bibliából ismert vak Bartimeusról elnevezett központot alkotó épületegyüttest magyar állami támogatással vásárolta meg az Erdélyi Református Egyházkerület, és adta át használatba az Erdélyi Magyar Látássérültekért Egyesületnek (EMLE).

Fotók: Csedő Attila

„Az erdélyi magyar református egyház történelme során mindig a szívén viselte az oktatást, az elmúlt 10 esztendőben különösen sokat tettünk azért, hogy minden magyar ember részesülhessen anyanyelvű oktatásban. Bár ezt az ország alkotmánya biztosítja, számunkra az is fontos volt, hogy milyen helyszínen és milyen körülmények között bonyolódik le az oktatás” – fogalmazott Kató Béla református püspök. Az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke elmondta, hogy nagy igyekezetükben nem került a látókörükbe a látássérültek oktatásának a problematikája, mindaddig, amíg két évvel ezelőtt Butu Arnold Csaba és Máthé Zsolt, az Erdélyi Magyar Látássérültekért Egyesület elnöke és alelnöke meg nem kereste és fel nem vázolta a látássérültek oktatásának gondjait, kérve a református egyház támogatását.

„Nem mehettünk el egy ilyen kérés, egy ilyen jelzés mellett, ezért az Erdélyi Református Egyházkerület felvállalta, hogy segít ennek a célnak a megvalósulásában” – hangsúlyozta a püspök. Az egyházkerület pályázat útján 500 millió forintos (1,4 millió eurós – szerz. megj.) magyar állami támogatással két épületegyüttest vásárolt meg az udvarhelyi Ikos-Conf készruhagyártól, november 18-án pedig a központ alapító okiratával együtt átadták az EMLÉ-nek.

Minden magyar számít

Butu Arnold Csaba EMLE-elnök elmondta, nem a többségi, látó társadalom hibája, hogy az elmúlt 101 évben az erdélyi magyar látássérült gyerekek nem olyan oktatásban részesültek, amilyen megillette volna őket. Ez a látássérültek hibája, akiknél nem volt meg az összefogás és a közös akarat egy ilyen intézmény létrehozására.

Meghatározó mérföldkőnek nevezte az eseményt Gálfi Árpád, Székelyudvarhely polgármestere, megígérve, hogy a városvezetőség minden támogatást megad, hogy az intézmény megfelelően működhessen a jövőben.

„Ilyenkor töltjük fel tartalommal azokat a szólamokat, amelyeket a plakátokon látunk, hogy minden magyar számít” – fogalmazott Bíró Barna Botond, a Hargita Megye Tanácsának alelnöke. Megjegyezte, van egy keserédes íze annak, hogy épp a nemlátók egyesülete nyitotta fel sokunknak a szemét, hogy vannak olyan magyar fiatalok, akiknek szükségük van arra, hogy külön odafigyeljünk rájuk. A megyei alelnök egyúttal köszönetet mondott Kelemen Hunor szövetségi elnöknek is, aki a magyar kormánnyal egyeztetve segítette projekt megvalósulását.

A magyar kormányt Percze László konzul képviselte, aki beszédében kiemelte, hogy Magyarország kormánya a jövőben is támogatni fog minden ilyen kezdeményezést, ahogy tette eddig is. „Láthatjuk az elmúlt tíz év kormányzati politikájának az eredményeit, láthatjuk, hogy a nemzetpolitika az oktatás, a gazdaság és most már a szociális jellegű támogatások terén is kiteljesedett” – fogalmazott a konzul.

Tőkés Zsolt, a székelyudvarhelyi Baczkamadarasi Kis Gergely Református Gimnázium igazgatója megjegyezte, hogy egy iskola, legyen az speciális, a tanügyi rendszer részeként kell működjön, ezért valószínű, hogy szükség lesz egy létező intézmény patronálására. „Intézményvezetőként megígérhetem, hogy ebben, de akár megfelelő hozzáállású tanároknak a megkeresésében társak lehetünk” – mondta Tőkés Zsolt.

Kapcsolódók

banner_bcxvIA0Y_2.jpg

Kimaradt?