A legtöbb javaslatukat leszavazták, fejlesztés helyett pereskedik a városháza, a hosszú távú oktatási stratégia csak ígéret maradt, a jó szakemberek otthagyták a hivatalt. Nem volt indokolt az adóemelés, a sok pénz ott a hivatalban, de nem tudják elkölteni, az uniós projekteknél pedig nagy a lemaradás, és kérdéses a megvalósításuk. Mindez a székelyudvarhelyi önkormányzat RMDSZ-es frakciójának évértékelőjén hangzott el.

„A megbízhatóság titka a pontos elszámolásban keresendő” – mondta Dávid Endre önkormányzati képviselő, amikor csütörtök délelőtt a székelyudvarhelyi önkormányzat hat tagú RMDSZ-es frakciója a négyéves önkormányzati ciklus első évét értékelte. Elhangzott, hogy az egy évvel ezelőtti ígéretüknek megfelelően igyekeztek konstruktív ellenzékként működni, ugyanakkor szükségét érezték, hogy amennyiben a helyzet úgy kívánta, szóvá tegyék aggályaikat is.

Berde Zoltán frakcióvezető az elmúlt egy évben tett javaslataikból sorolt fel néhányat, melyeket többnyire elutasított az önkormányzati testület többségi frakciója. Ezek között szerepel a lakónegyedek átfogó szinten történő felújítása, de szorgalmazták, hogy a készülő gazdasági stratégiának hangsúlyos része legyen egy turisztikai stratégia is. Kezdeményezték egy ipari park létrehozását, és szóba került a napelemes közvilágítás megvalósítása, illetve egy tehermentesítő útszakasz kiépítése a Bethlen-negyed és a Szászok tábora között. Berde megemlítette a Fészekrakó programot is, amelynek célja ingyen telket biztosítani a fiatal családoknak, lakásépítés céljával.

„Ez a javaslatunk pozitív megítélést kapott a POL-os frakciótól, hiszen az ők programjukban is szerepel, de egy költségvetési módosítás során elvették az erre szánt pénzt, így ez a program idén már nem tud eljutni arra a szintre, hogy megtehessük az első lépéseket” – mondta a frakcióvezető.

Javaslataik között szerepelt még a Szejke Sporklub direkt módon történő támogatása, 500 ezer lejjel másodosztályos vagy 1 millió lejjel élvonalbeli szereplés esetén, illetve javasolták még, hogy más városokhoz hasonlóan péntekenként Székelyudvarhelyen is legyen ingyenes a közszállítás. Kifogásolták a helyi adók és illetékek emelését, de a szolgáltatási, víz- és szemétdíj emelésével sem tudtak egyetérteni, mindaddig, amíg e téren nincsenek meg a minőségi fejlesztések.

Fejlesztés helyett pereskedés

Darabont Gergő, a testület jogi szakbizottságnak tagja az ügyvédfogadás ellen szólalt fel, mint mondta a peres ügyek sok esetben csak akadályozzák a beruházások megvalósítását, példaként megemlítve Szejkefürdő közművesítését. Elmondta, hogy a városháza 2017-től 2020 novemberéig 76 ezer lejt költött ügyvédekre, az elmúlt egy évben pedig 12 alkalommal fogadtak ügyvédet, további 84 ezer lejt költve külső jogi szolgáltatásokra.

„És ebben nincsenek benne azok az összegek, amelyek az elvesztett perek után költségtöbbletként számolhatunk el, és az esetek többségében ezeket a pereket elveszítettük” – közölte Darabont.

Jakab Zoltán tanácsos a város hosszú távú oktatási stratégiájának hiányát kifogásolta. „Ígéret volt arra, hogy idén júniusig elkészülnek vele, ami nem történt meg, ráadásul augusztusban a többségi frakcióból pont az a két tanácsos kollégám mondott le, akiknek a legnagyobb szerepe lett volna ennek a stratégiának a kidolgozásában” – fogalmazott Jakab. Pozitívumként a sikeres Lábbusz-programot említette, de úgy vélte vannak még más programok is, amelyeket át lehetne venni más városoktól.

„A mozdonyvezető hibájából áll a vonat”

Szakács Tibor, a gazdasági szakbizottság tagja elmondta, hogy a jelenlegi adatok megcáfolták a többségi frakciónak azt az előrevetítését, amelyre a helyi adó és illetékek emelését alapozták. Egy évvel ezelőtt a Szabad Emberek Pártjának tanácsosai egy 7,5 millió lejes többletköltség előteremtését hangsúlyozták, mint mondták, az udvarhelyi textiliparban eszközölt leépítések miatt 1,5 millió lejes kieséssel számolnak a személyi jövedelemadókból származó bevételi fejezetnél, továbbá 6 millió lejes pluszbevételt tartottak szükségesnek az uniós projektek önrészének a biztosítására. „13 vonatra jegyet szerzett a város, nem kellene lekésni ezeket” – indokolta az akkori adóemelést a POL.

Ezzel kapcsolatosan Szakács Tibor elmondta, hogy míg 2020 első 9 hónapjában a hivatal 36.148 lej bevételt valósítottak meg a személyi jövedelemadóból, a helyi adókból és illetékekből, idén ugyanebben a periódusban 42.449 lej volt a bevétel. „Akkor azt mondták, hogy az adóemelés 2,9 millió lejes többletet hoz, pedig ez már most 6 milliónál tart, és még hátra van egy negyedév” – jegyezte meg Szakács, kifogásolva, hogy nem látják ezt a többletet a város fejlesztésében, nem látják, hogy bármilyen infrastrukturális beruházás történt volna ebből a pénzből.

„Elhangzott, hogy 150 millió lej értékben van elnyert pályázatunk, hogy megvannak a vonatjegyek, csak fel kell szállni a vonatra. A pénz ott van a városházánál és képtelenek elkölteni, a vonat pedig áll. Nem feltétlenül a személyzettel van baj, inkább a mozdonyvezetővel. Nincsenek leosztva a feladatok, összevisszaság van a városházán, nem véletlen, hogy több igazgató is otthagyta a hivatalt” – magyarázta Szakács Tibor.

Megkérdőjelezik a sikerességet

Benedek Árpád Csaba tanácsos, aki szintén a gazdasági szakbizottság tagja, elmondta, hogy a város 13 nagyobb projektet nyert, melyeknek 150 millió lej, és bár akad pár olyan beruházás, amelynek jól halad a kivitelezése, a többi esetében nagyon nagy a lemaradás. Megjegyezte, meglepetéssel tapasztalták, hogy az idei első három negyedévre betervezett 15 millió lejből 3 millió lejt sem költöttek el, miközben folyamatosan vették el a beruházásoktól a pénzt. Benedek elmondta, hogy eddig összesen 7,5 millió lejt költöttek el, ami a teljes összeg 5 százaléka, és már csak két év maradt, hogy elköltsék a pénz 95 százalékát.

„Az a legnagyobb baj, hogy a város egyszerűen nem tudja ezeket a pénzeket megvalósításokká konvertálni. Nagy kérdőjeleink vannak, hogy 2023. végéig képes lesz-e a város megvalósítani ezeket a beruházásokat” – összegzett Benedek Árpád Csaba.