Elkészítette és átadta Kézdivásárhelyen a mezőgazdasági miniszternek a Burgonyatermesztők Országos Szövetsége a A burgonya országos stratégiai terve című dokumentumot. A stratégia egy sor olyan intézkedést és irányelvet tartalmaz, amely európai szinten versenyképessé teheti a romániai krumplitermesztést. Hogy pontosan mit is foglal magában a dokumentum, arról Dr. Becsek László agrármérnököt, az országos szövetség alelnökét, a kézdivásárhelyi Biofarm tulajdonosát kérdeztük.

A burgonyatermelési irányelveket a 2023–2029-es periódusra most határozzák meg, így rendkívül fontos, hogy a hazai mezőgazdaság szempontjából megfelelő intézkedések szülessenek – véli a szakember.

„Az általunk előkészített stratégiák és kérések alapján különítenek el a költségvetésben összegeket az ágazatra. Tehát, ha nincs jól megszabott stratégiánk, tervünk, akkor nincs, ahogyan anyagiakat különítsenek el a célra” – mondta el a Maszolnak Becsek László, aki a miniszterrel való találkozást egyértelműen építő jellegűnek találta.

A Burgonyatermesztők Országos Szövetségének alelnökétől megtudtuk, hogy Romániában az elmúlt harminc évben nem készítettek országos burgonyastratégiát, ezért is mostohagyermeke a hazai mezőgazdaságnak: hol a zöldségekhez, hol a gyümölcsökhöz sorolják be, holott az uniós törvénykezésben külön szegmensként szerepel. Szükség volt erre a stratégiára annál is inkább, hogy a termelési ágazat külön szerepeljen a romániai mezőgazdaságban – fűzte hozzá.

Importra szorul Románia. Románia évente mintegy 64 millió eurót költ importburgonyára, noha meg tudná termelni az országban is - nyilatkozta egy online vitán Adrian Oros mezőgazdasági miniszter. A tárcavezető rámutatott, a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) adatai szerint 28 ezer hektáron terem krumpli Romániában, és - a Kovászna megyei krumplitermesztők szerint - az itthon megtermelt mennyiség a belső fogyasztás legtöbb 40 százalékát fedezi, a fennmaradó 60 százalékot importálja az ország. "Mi gyakorlatilag elköltünk 64 millió eurót, hogy külföldön megvásároljuk azt a krumplit, amelyet itthon is megtermelhetnénk. Az egy főre jutó éves burgonyafogyasztás csaknem 100 kilogrammra tehető" – mondta a tárcavezető

Becsek László szerint a miniszternek átnyújtott stratégia három olyan fontos problémára javasol megoldást, konkrét adatokkal és számokkal, amelyeken segíteni kell a következő ciklusban. E problémák megoldása nélkül ugyanis az ország nem tud visszaállni a saját étkezési burgonyaszükségletének megtermelésére, és nem érheti el azt, hogy ne importból legyen kénytelen fedezni a hiányt.

„Jó pár évvel ezelőtt még az volt a szokás, hogy az emberek vettek 100-200 kilogramm burgonyát, betették a kamrába vagy a pincébe, és abból gazdálkodtak. Ma már az a jellemző, hogy kétkilós kiszerelésekben szerezzük be. Ebből az következik, hogy a termelő a betakarítási idő alatt nem tudja a termékének nagy részét eladni, és a raktározási lehetőségek hiányában kénytelen csökkenteni a megtermelt mennyiséget. Tehát főként a tárolási kapacitás hiánya miatt zuhant ekkorát az évek során a termelés” – mutatott rá problémára Becsek László.

A nagygazda számításai szerint a finanszírozási időszak első évében 1021 raktárt kellene építeni országszerte, de ezt követően már évről évre egyre kevesebbet. Meglátása szerint összesen 2000 raktárhelyiség oldaná meg a következő hét évben a tárolási problémát. Az építkezések összértéke 763 836 926 millió euró lenne, és ennek körülbelül 15-20 százalékát a termelőknek kellene állniuk. Hozzátette, nagyon fontos, hogy erre megfelelő sémát dolgozzanak ki, a raktárak és azok felszerelése meg kell feleljen a minőségi kritériumoknak.

A mezőgazdasági szakember megjegyezte, hogy évi 11 százalékos termelési növekedéssel el lehet érni azt, hogy az ország ne szoruljon importra. „Amikor már a szükségletet felismertük, jöhetnek a megoldások. A vetőmag jó minősége elengedhetetlen, viszont ezeknek az ára igencsak magas, nem sokan engedhetik meg a beszerzését. Ezért javasoltam azt, hogy a burgonya esetében készüljön külön stratégia és külön országos költségvetést rendeljenek hozzá, amelyhez uniós forrásokból is lehet további összeget elkülöníteni” – tette hozzá.

Mint mondta, a vetőmagok minőségének javítása és a tárolási kapacitás növelése mellett a szakszerű öntözés elérése a stratégia harmadik legfontosabb eleme.

Kovászna megyében négy olyan mezőgazdasági terület van, ahol régi öntöző berendezések találhatóak. E téren gazdákon a sor, hogy legyenek résen és újítsanak, kezdeményezzenek. Ahol nincsenek régi létesítmények, ott lenne szükség például gyűjtőtóra, de ebben az esetben is a gazdászoktól kell érkezzenek az ötletek, amelyeket a Burgonyatermesztők Országos Szövetsége előterjeszt támogatásra – mutatott rá Becsek László.

A fent említett tényezők összessége olyan serkentő, bizalmi faktor lesz, amelyek által garantáltan boldogulnak a gazdászok az eladásban. Ez elég lenne ahhoz, hogy biztosítsák az étkezési burgonyát az egész országnak – jó minőségben és egész évben.

Becsek László továbbá elmondta, hogy a pénteki eseményen a kidolgozott stratégián kívül egy további fontos dologra hívta fel a mezőgazdasági miniszter figyelmét: a talaj humusztartalmának aggasztó csökkenéséről beszélt, és arról, hogy milyen megoldással lehetne javítani ezen.

Hangsúlyozta: olyan minőségű talajt kellene visszaépíteni, amelyben vegyszermentesen és főként műtrágyamentesen lehet termelni. Becsek László erre kísérletet is tett egy laboratórium segítségét kérve, azért is terjesztette ezt elő, mert fontosnak tartja, hogy a talaj egységesen működjön, és visszaálljon annak „immunrendszere”.

A Burgonyatermesztők Országos Szövetsége 2018-ban alakult, jelenleg 650 tagot számlál, akiknek összesen 700 000 hektár, Románia termőföldjeinek 10 százaléka van a tulajdonában. A szövetség projekteket készít elő, és segít azok megvalósításában, külsős szakemberek segítségét kérve, tekintély és hitelesség övezi munkájukat. Terveik szerint regionális irodákat hoznak létre ebben az évben, hogy még specifikusabban lássanak bele a régiók problémáiba.