Egy hete nevezte ki Florin Cîţu kormányfő mezőgazdasági és vidékfejlesztési államtitkárrá Barabási Antal Szabolcsot. Az első napok tapasztalatairól, a romániai mezőgazdaság 2021-es kilátásairól kérdeztük a korábban az üzleti szférában tevékenykedő szakembert.

Hogyan kezdte munkáját a minisztériumban? Mivel teltek az új megbízatásának első napjai?

Mondhatom, hogy egyenesen a mélyvízbe ugrottam az első napokban. Ahogy Bukarestbe érkeztem, éppen csak be tudtam mutatkozni a csapatnak, már érkeztek is a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének a képviselői egyeztetésre. Másnap a juhászok egyesületének vezetőivel volt megbeszélésünk régiónként, ezt követően a szarvasmarha-tenyésztők szervezeteinek képviselőit fogadtuk. Szó volt az állami támogatásokról, az új tervekről, a felmerülő belső problémákról, a fajtanemesítés kérdéseiről. Szóba került a 2021–2022 közötti, úgynevezett átmeneti időszakban lehívható európai uniós támogatások kérdése is, hiszen közeledik a határidő, amikor a keretösszegek ágazatonkénti elosztásáról nyilatkozni kell az Európai Unió felé.

Milyen területért felel a mezőgazdasági minisztériumban?

Az állattenyésztésért felelek teljes körűen. Ezt hamarosan papírra is vetjük, egyelőre szóban egyeztünk meg ezzel kapcsolatosan a miniszterelnök úrral. Úgy érzem, hogy ez megfelelő is lesz számomra.

Melyek azok a szakmai tapasztalatok, amelyeket kamatoztatni tud a munkája során?

Az elmúlt 18 évben kizárólag a magánszférában dolgoztam. A munkám során állattenyésztő farmokat terveztünk és pályázatokat készítettünk a tervek megvalósítására, valamint a tervek megvalósítását is elvégeztük. A minisztériumi adminisztráció számomra még egy picit idegen, de ismerem a gazdákat, főleg a szarvasmarha- és a juhtenyésztőket, de a többieket is, és azért vágtam bele, hogy nekik segíthessek.

Hogyan látja eddigi együttműködését a miniszterrel?

Az első tapasztalataim pozitívak. Úgy látom, hogy a miniszter nyitott, érti a dolgát, hiszen szakemberről van szó. Korai bármit is kijelenteni, de úgy érzem, jól fogunk tudni együttműködni, és ha szándék lesz rá, megvalósíthatunk érdekes, értékes dolgokat,

Mit tart a romániai állattenyésztés legnagyobb kihívásainak, milyen problémákkal küzd az ágazat?

Ez változó, állatfajonként lebontva is különböző problémák jelentkeznek. Ami közös, hogy nagyon várják a gazdák az európai uniós pályázati kiírásokat. Várják azt, hogy letisztázzuk és papírra vessük, hogy milyen szintű támogatásokra számíthatnak. Különösen igaz ez azokra a megyékre, ahol szárazság volt és az időjárás függvényében, de akár 2-3 héten belül el kell kezdeni a tavaszi tevékenységeket a földeken. Prioritás, hogy a tavaszi munkákhoz úgy fogjanak neki a gazdák, hogy legyen egy alapjuk, ezen felül legyen elképzelésük arról, hogy mire számíthatnak az említett 2021-2022 közötti időszakban. A mezőgazdaság sajátos „biznisz”. Nem lehet egy évre készülni csupán, előre kell számolni 2-3 évet ahhoz, hogy a termelés ne akadozzon. Azért jöttem ide, hogy segítsem a gazdákat, hogy próbáljunk egy új szemléletet meghonosítani. Azt gondolom, fejlesztés minden telepre, gazdaságra ráfér, függetlenül attól, hogy milyen fajtáról van szó.

Milyen uniós támogatásokra számíthatnak a gazdál az most kezdődő hétéves uniós költségvetési ciklusban?

Vannak elképzelések, azonban ezekről egyelőre nem tudok nyilatkozni.

Milyen mezőgazdasági évnek ígérkezik az idei?

Úgy látom, hogy állattenyésztési szempontból jó irányú elmozdulás várható. Meg kell érteniük a gazdáknak, hogy el kell indulni a professzionalizmus felé. Ez azt jelenti, hogy szükség van beruházásokra. Én egyetértek azzal, hogy meg kell maradniuk a kis- és közepes gazdaságoknak is, hiszen nálunk a Kárpát-medencében ez egy komoly jövedelemforrást jelent. Azonban a kisebb gazdaságok esetében is el kell kezdeni a beruházásokat, erre most lesz lehetőség. Olyan fejlesztésekre gondolok, ami az amatőrtől a profivá váláshoz vezethet. Más szintre kell léptetnünk a gazdálkodókat, foglalkozni kell a nemesítéssel is. A családi gazdaságok fenntartását, fejlesztését tudjuk mi pályázatokkal támogatni, európai uniós, illetve helyi szintű költségvetéssel segíteni. A legfontosabb, hogy a gazdák ne adják fel, a meglévő állomány szaporodjon, illetve a nemesítés szempontjából is kezdjenek jó irányba haladni. Ez az út senkinek sem könnyű, hosszú folyamatot jelent, de lehetőség, támogatás van rá.

A Maros megyében élő Barabási Antal Szabolcs 2003-ban szerzett egyetemi oklevelet a Mezőgazdaság-tudományi és Állatorvosi Egyetemen. 2004–2006 között a Kelet-európai régióért felelős igazgatói állást töltötte be egy technológiai építmények tervezésére, illetve a tejelő tehén­farmok technologizálására szakosodott vállalkozásban. 2006-tól több cég igazgatójaként tevékenykedett. Ezek szakterülete a tervezés, technológiai építmények, európai projektek gyakorlatba ültetése állattenyésztésre, főképpen szarvasmarhafélék és juhfélék tenyésztésére vonatkozóan.

(Borítókép: Gábos Albin)