Az Európai Unióban Románia az első helyeken szerepel a serdülőkorú anyák számának tekintetében, ugyanakkor országos szinten Maros megyében van a legtöbb kiskorú édesanya. A helyzet javítása érdekében országos szintű intézkedéseket is hoztak, de civil szervezetek is kiveszik a részüket a tájékoztatási és tudatosítási munkából. Ezek mindmáig nem érték el a kívánt eredményt. A társadalmi jelenségnek súlyos következményei vannak. Erről kérdeztük Csép Éva Andrea parlamenti képviselőt.  

Amint az RMDSZ szociális ügyekért felelős szakpolitikusa fogalmazott, a terhesség miatt többek között a korai iskolaelhagyással is számolnunk kell, de a következmények közé tartozik az is, hogy egy fiatalkorú édesanya sokkal nehezebben jut majd munkához, valószínűsíthetően munkanélküli lesz, és a mélyszegénység végigkíséri a család életét. Kifejtette, az erre vonatkozó tanulmányok azt is mutatják, hogy ez a jelenség generációról generációra ismétlődik bizonyos közösségekben. Azaz ha egy kiskorú anya 15 éves kora környékén már két gyermeket szült, valószínű ezt a családalapítási modellt adja tovább.

Kapcsolódó

Civil szervezet: aggasztóan magas a serdülőkori terhességek száma

Továbbra is aggasztóan magas a serdülőkori terhességek száma Romániában – hívta fel a figyelmet Gabriela Alexandrescu, a Mentsétek meg a gyerekeket nevű civil szervezet ügyvezető elnöke kedden egy bukaresti konferencián.

lányanya terhesség kiskorú anyák

Ennek további összetevői is vannak, például a kulturális háttér, a környezet, de szociodemográfiai jellemzője is, azaz nagyon sok esetben ezek az édesanyák kirekesztett közösségek tagjai, akik nem rendelkeznek megfelelő és kellő mennyiségű információval, semmi nem motiválja őket arra, hogy részt vegyenek az oktatási folyamatokban, hogy működő családmintákat lássanak, munkavállalási példákat, összességében hiányoznak a példaképek.

Már 30 évvel ezelőtt egyértelmű volt a probléma

„Romániában harminc évvel ezelőtt amerikai támogatással elkezdődött többek között Marosvásárhelyen is az úgynevezett családtervezési központok finanszírozása, amelynek köszönhetően fejlett tanácsadói központhálózat jött létre. Sajnos ez napjainkban már majdnem egyáltalán nem létezik” – mutatott rá Csép Éva Andrea. Hangsúlyozta, fontos lenne a családtervezési központok finanszírozását ismét előtérbe helyezni és a hálózatot újraépíteni.

Jelenleg csupán tucatnyi ilyen központ működik az országban, jellemzően a helyi poliklinikákon. A szakpolitikus szerint ez azért hátrányos, mert a fiatal így ki van téve annak, hogy egészségügyi intézménybe látogasson ahhoz, hogy családtervezésről halljon. Véleménye szerint sokkal hatékonyabb lenne, ha nem nyilvános helyen kellene egy ilyen központba menniük – fejtette ki. Hozzátette, a felvilágosítást nehéz elvégezni az iskolai orvosi kabinetekben, nagyon sok helyen erre nincs is lehetőség.

Csép Éva Andrea szerint a hálózatkialakításnak elsődleges szempontnak kellene lennie, megfelelő helyeken kellene létrehozni ezeket a családtervezési központokat, ahol mindent, ami a szexualitáshoz, a gyerekvállaláshoz, a családalapításhoz, az anyai felelősséghez, a gyerekneveléshez és a fogamzásgátlási módszerek megismeréséhez kötődik, szakemberek tudnák megválaszolni a fiataloknak, hogy ne a saját korosztályuktól kapják meg ezeket az információkat. A családnak is fontos szerepe van mindebben, hiszen ezt a témát nem kéne tabuként kezelniük otthon, nem szabad elzárkóznia a szülőknek sem ettől a helyzettől.

Bizonyos társadalmi csoportokra jobban kellene figyelni

Csép Éva Andrea megjegyezte: nem lehet elmenni az etnikai kérdés mellett sem, hiszen látható, hogy a romák körében hatszor magasabb azon fiatalok részaránya, akik már szexuális tapasztalattal rendelkeznek és gyerekeik vannak. Ez a jelenség sok esetben hagyománytisztelést is jelent ezekben a közösségekben.

„Szükség lenne a gyermekek szexuális nevelésére az iskolákban, ám hogy ez milyen formában történjen, nagyon vitatott kérdés a romániai társadalomban, hiszen sok szülő úgy gondolja, hogy a szülőnek kell eldöntenie, hogy szeretné vagy sem, hogy a gyermeke részt vegyen az ilyen témájú órákon” – tette hozzá a parlamenti képviselő.

Rámutatott, az UNICEF és az Egészségügyi Világszervezet ajánlása is az, hogy figyelembe kell venni az életkori sajátosságokat, központilag támogatott információs projekteket, programokat kell elindítani, amelyeket az iskolákban is el kell kezdeni. Ezen kívül szükség lenne a folyamatos tájékoztató kampányokra, hogy azokban a közösségekben, ahol ez a jelenség elterjedtebb, több információ jusson el az érintettekhez.

A Maros Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság egyébként több ilyen jellegű projektet is elindított az elmúlt időszakban. Első sorban a kisebb telepeken élő leányanyákkal és az ő édesanyjukkal közösen egészségügyi nevelést, családi gondozást folytatnak, ugyanakkor folyamatosan felvilágosító programokat tartank megyeszerte – tette hozzá a szociális ügyekért felelős szakpolitikus.

Maros megyében civil szervezetek is próbálnak segíteni

Legutóbb a Suryam Egyesület és a marosszentgyörgyi Szociális Gyógyszertár egy honlapot indított a jelenségre a való figyelemfelkeltés céljából. A mameminore.ro oldalon keresztül az említett civil szervezetek és a hatóságok próbálnak segíteni a kiskorú édesanyákon és azok családjain.

„Az Európai Unión belül már több mint tíz éve Romániában regisztrálják a legtöbb kiskorú édesanyát. Az unión belül országunk adja a fiatalkorú anyák 25 százalékát” – erősítette meg az ezzel kapcsolatos információkat Mariu Dumitrescu, a mamaminore.ro kampánykoordinátora is. Hozzátette, jelenleg a 19 év alatti anyák száma meghaladja a 18 ezret az országban.

A kampány kezdeményezői szerint a jelenség egészére egyértelmű megoldásokat kell keresni, a helyzeten a helyi közösség fellépésével is lehet javítani. Mariu Dumitrescu ugyanakkor kifejtette, elemezték azokat a megoldásokat, amelyekkel a Maros megyei kiskorú édesanyáknak lehetne segítséget nyújtani. Mint mondta, a marosszentgyörgyi Szociális Gyógyszertár jövőre fogamzásgátlókkal és egyéb eszközökkel támogatja az anyagi forrásokkal nem rendelkező kiskorú anyákat. A szükséges fogamzásgátló gyógyszereket és kezeléseket szakorvos írja fel az érintetteknek.

Az Országos Statisztikai Hivatal által közzétett legfrissebb adatok szerint országos szinten a kiskorú anyák között 749-en tizenöt év alattiak, közülük pedig 29-en már kétszer szültek. A Maros megyei megoszlást tekintve az adatok azt mutatják, hogy a legtöbb tinédzser anya itt él: a hatóságok 931 kiskorú édesanyát tartanak nyilván.