Az örökbefogadást is megkönnyíti a módosított gyermekjogvédelmi törvény

Június 28-án hirdette ki az államfő a gyermekjogvédelmi törvény módosításait, amelyek jelentős változásokat tartalmaznak. Egyebek mellett egyszerűbbé tették az örökbefogadási eljárást, havi juttatással támogatják az állami gondozási rendszerből kikerülőket, továbbá konkrét intézkedések bevezetésével próbálják visszaszorítani az iskolai bántalmazást – tudtuk meg Csép Éva Andrea parlamenti képviselőtől.

Mint ismert, ugyanezen törvénymódosításban szerepel az is, hogy ezentúl csak szülői beleegyezéssel tanítható nyolcadik osztálytól az egészségügyi nevelés elnevezésű tantárgy az iskolákban. A módosításról erősen megoszlottak a vélemények, többek szerint hátrányos következményeket von maga után az intézkedés. Kifogásolták azt is, hogy az iskolai szexuális felvilágosításról szóló módosítás inkább oktatási, mintsem gyermekjogvédelmi jellegű. Emellett azáltal, hogy szülői beleegyezés szükséges a részvételhez, sok gyermek eleshet majd attól, hogy szakszerű és fontos információkhoz jusson, ha szüleik nem nem nyújtják be a kérvényt a tanintézetben.

A gyermekjogvédelmi törvény 63 cikkelyének módosítása kitér többek között az örökbefogadási procedúrára, az állami gondozási rendszerben élő gyerekek segítésére, az iskolai agresszió visszaszorítására, valamint a gyermekek döntési jogaira. is. Csép Éva Andrea RMDSZ-es parlamenti képviselő a Maszol megkeresésére elmondta, éveket vártak, amíg ezek a módosítások életbe léptek. Kiemelte: fontos, hogy még módszertanbeli módosításokra is szükség van, egyes cikkelyek nem tudnak azonnali hatályba lépni. Bár a törvény már megjelent a Hivatalos Közlönyben, vannak olyan típusú intézkedések, amelyekhez meg kell határozni az alkalmazás módját.

Az egyik legfontosabb módosítás a bővített család meghatározása. Ez az örökbefogadási eljárásnál és a nevelt gyerekek esetében is fontos. Az eddigi meghatározás szerint az úgynevezett bővített család olyan tagokból állt, akik negyedfokú rokonsági kötelékben állnak egymással, a módosítás értelmében a harmadfokú rokonsági kapcsolat számít bővített családnak. „Emellett azok is ide tartoznak, akikkel személyes, évek óta tartó kapcsolata van a gyermeknek, tehát nevelik, gondozzák őt, vagy kölcsönös személyes kapcsolatban állnak egymással. Ez örökbefogadás esetén kiemelten fontos, hiszen a harmadfokú rokonokig kell felkeresni a hozzátartozókat, akiknek bele kell egyezzniük abba, hogy az örökbefogadók neveljék a gyermeket. A negyedfokú rokonsági kapcsolati meghatározás eddig nehezítette az örökbefogadási folyamatot, hiszen nagyon sok idő telt el, amíg az érintett személyeket felkutatták” – magyarázta Csép Éva Andrea.

Illusztráció: Pexels

A parlamenti képviselő ismertette, egy másik új módosítás szerint a 14 éves, vagy annál idősebb gyerekeknek szüleik válása esetén beleegyezésüket kell adniuk abba, hogy milyen látogatási programot tartanának fent a szülőkkel. „Ez azt jelenti, hogy amikor a szülők eldöntik a látogatási programot, a gyermeknek bele kell egyeznie ebbe a meghatározott programba. Ha ezt a gyermek elutasítja, a bíróság jár el az ügyben és határozatot hoz, eldönti, hogy az érintett gyermek milyen formában tarthatja a személyes kapcsolatot a szülőkkel” – emelte ki Csép Éva Andrea.

Hozzátette: abban az esetben, ha a szülők nem tudnak megegyezni a jogosultság fölött, a látogatási programot is a bíróság határozza meg: melyik napokon, hány órát találkozhat a gyerek azzal a szülővel, aki már nem a háztartásban él. A bíróság ebben az esetben figyelembe veszi, hogy hány éves a gyermek, milyen nevelési igényei vannak, milyen kapcsolat van a gyermek és a szülő között.

A törvény kitér az iskolai agresszió, a kirekesztettség, az iskolaelhagyás, a korai terhesség megelőzésére is. Az iskola rendszabályzatába kötelező módon be kell illeszteni olyan rendelkezéseket, amelyeket vállal a tanintézetek vezetősége annak érdekében, hogy „a jelenséget időben azonosíthassa, felszámolja és lépéseket tegyen annak érdekében, hogy a gyerekek ne legyenek kitéve bántalmazásnak” – magyarázta a parlamenti képviselő.

Az állami gondozási rendszerben élő gyermekek esetében is módosítások történtek

„Havonta elhelyezési pótlékot kap az a személy, akit a gyermek gyámjának neveztek ki, illetve ha családi elhelyezésben van a kiskorú. Ez most kiegészül egy havi 420 lejes támogatással. Nagyon fontos, hogy a hivatásos nevelőszülők nem kapják meg ezt a havi pótlékot, mert ők főállásban dolgoznak, állami alkalmazottak és bérezik őket a gyermekek neveléséért. Tehát ez a támogatás azoknak jár, akiknél családi elhelyezésben van a gyermek, illetve a kiskorú gyámja részesülhet a juttatásban” – fejtette ki Csép Éva Andrea.

Csép Éva Andrea hozzáfűzte, fontos az is, hogy azok, akik elhagyják az állami gondozási rendszert, kapnak egy egyszeri juttatást, ami háromszorosa a bruttó minimálbérnek, jelenleg tehát 7650 lejben részesülnek. Emellett azok a fiatalok, akik betöltötték a tizennyolcadik életévüket és úgy döntenek, hogy kilépnek az állami gondozási rendszerből, havonta 2522 lejben részesülnek. Erre 26 éves korukig jogosultak az érintettek, amennyiben igazolni tudják, hogy nappali tagozaton tanulnak vagy munkahelyük van.

A parlamenti képviselő kiemelte, azért fontosak a fent említett módosítások, mert az állami rendszerből kikerülő gyermekek családi kötelék, baráti kapcsolatok nélkül lépnek ki a nagybetűs életbe, teljesen másképp, mint a hagyományos családban nevelkedő gyermekek. „Ezek a fiatalok részt vesznek az oktatási rendszerben, vannak közöttük nagyon jó képességű fiatalok. Kiemelten lényeges, hogy megteremtsük a biztonságos átmeneti időszakot az állami gondozási rendszer és a nagybetűs élet között. Próbálunk lakhatási viszonyokat kialakítani, részben támogatjuk a lakbér költségeit, akár munkahelykeresésben is segítenek a hatóságok, fontos, hogy legyen anyagi biztonságuk” – nyomatékosította Csép Éva Andrea.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

banner_bcxvIA0Y_2.jpg

Kimaradt?